| Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár a Privátbankárnak elmondta, hogy a magyar termékek kimondottan jók, és van rá fizetőkése kereslet. A teljes interjút ITT olvashatja el. |
A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) elkészítette a zöldség-gyümölcs ágazati stratégiát, a tervezet a kormány honlapján december 4-ig véleményezhető - közölte a szaktárca az MTI-vel.
A tárca közleménye szerint a mezőgazdaság legnagyobb munkahelyteremtő ágazata a zöldség-gyümölcs szektor, amelynek magas kézimunkaigényével és eltartóképességével központi szerep jut a mezőgazdaságban és vidékfejlesztésben egyaránt.
A Magyar Zöldség-gyümölcs Ágazati Stratégia az elmúlt évtizedek negatív folyamatainak visszafordítását célozza, előmozdítja az életképes gazdaságok versenyképes gazdaságokká fejlődését, a kisvállalkozások közepes méretű vállalkozásokká növekedését. A stratégia alapvető célja a termelés növelése, illetve hogy a megtermelt áru teljes mennyisége értékesüljön a piacon - olvasható a VM közleményében.
A stratégia tervezete a kormány honlapján a dokumentumtárában elérhető, a véleményezés határideje december 4.-e, az észrevételeket az agrarpiaci@vm.gov.hu címre várják.
Több területet is erősítenének
A mellékletekkel együtt több mint ötven oldalas dokumentum a legszükségesebb intézkedések közé sorolja az ágazat szereplőinek egységes, széles alapokon nyugvó adóterhelésének megteremtését olyan adó- és járulékfizetési rendszer kialakítása és jogszabályi harmonizáció mellett, amely az ágazat számára elérhető adókedvezmények alkalmazásával kifejezetten ösztönzi a termelőket, hogy a termelői szervezetekhez beszállítóként, majd tagként csatlakozzanak, és azokon keresztül értékesítsenek.
| A vízügyért felelős helyettes államtitkár elmondta, hogy a Vízstratégia egyik fontos eleme éppen az öntözéses gazdálkodás erősítése. Éppen azért, mert az öntözéssel jelentősen csökkenthetőek az aszálykárok. A Kovács Péterrel készült interjút ITT olvashatja el. |
A 2014-2020-as évekre vonatkozó Vidékfejlesztési Program keretében kell elindítani a hosszú távú, a beruházók szempontjából tervezhető kertészeti fejlesztést, amelyhez a térségi és üzemi öntözés fejlesztése, a szántóföldi zöldségtermesztés, a biogáz-, biomassza- és termálenergiára alapuló hajtatásos kertészet és gombatermesztés, a gyümölcsültetvények és a feldolgozóipar, valamint az áruvá készítés fejlesztési programjai szükségesek. A stratégia a kiemelt célok közé sorolja a TÉSZ Forgóeszköz Hitelprogram fejlesztését, kamattámogatottá tételét.
Százezer új munkahelyet akarnak
A stratégia végrehajtásával Magyarország zöldség-gyümölcs termelése 3 millió 530 ezer tonnára növelhető. A fejlesztések eredményeként a zöldségtermesztés termésátlaga 35 százalékkal a mostani hektáronkénti 18,5 tonnáról 25 tonnára, míg a gyümölcstermesztésé 70 százalékkal, a hektáronkénti 10-ről 17 tonnára emelhető. Magyarország ezzel az EU-átlag fölé emelkedne.
Az ágazat jelenlegi 200 milliárd forint körüli elsődleges termelési értéke így mintegy 130-140 milliárd forinttal növekedne, ami a jelenlegi 600 milliárd forintos áruértéket 900-1000 milliárd forintra emelné. Ez jelentős exportbevétel-növekedést is jelentene, ami a jelenlegi 70 milliárd forint körüli aktívumot az import visszaszorításával többszörösére emelné.
Sikeres fejlesztés esetén a tervezett százezer új munkahely a zöldség-gyümölcs ágazat területén megvalósítható, amely a főfoglalkoztatású munkavállalókat, a részmunkaidős és alkalmi munkavállalókat, valamint a segítő családtagokat is magában foglalja. Az új munkahelyek 80 százaléka a termesztésben, míg 20 százaléka a feldolgozóiparban jöhet létre - olvasható a közzétett tervezetben.
Bóka János értékelte a dán uniós elnökség féléves munkáját. Közepesnél jobb osztályzatot semmire nem tudott adni. 
