Mikor van szükség antibiotikumra?
Csakis a bakteriális eredetű fertőző betegségek gyógykezelése esetén kell antibiotikumot alkalmazni, a megelőző kezelés csak nagyon ritka esetekben indokolt, pl. egy nagyobb operáció előtt, amikor a fertőződés veszélye annyira nagy, hogy az antibiotikumtól várható előny meghaladja az adásával járó kockázatot. És mi a helyzet a vírusokkal? A vírusokra nem hatnak az antibiotikumok, vírusfertőzés esetén legfeljebb abban az esetben indokolt a használatuk, ha szinte biztosra vehető, hogy van bakteriális felülfertőződés is.
Mi több, még a bakteriális fertőzések esetén sem mindig van szükség antibiotikumra. Hányást vagy enyhe hasmenést például okozhat baktérium, de sok esetben az eleség összetételének megváltoztatása vagy a táplálék átmeneti megvonása önmagában is gyógyulást eredményez. A gyomor-bél betegségek gyógykezelésében ritkán van szükség antibakteriális gyógyszerekre, sőt, hosszantartó, szájon át történő alkalmazásuk ilyenkor különösen sok káros következménnyel járhat - írja a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) közleményében. Többnyire a felső légúti bakteriális fertőzések sem igényelnek antibiotikumot, az orrfolyós vagy prüszkölő kutya/macska általában a tüneteket csökkentő kezelésre, valamint a saját immunrendszerére támaszkodva is meggyógyul. Viszont a baktériumok okozta alsó légúti fertőzések vagy egy heveny hasnyálmirigy-gyulladás mindenképpen antibiotikumos kezelésért kiáltanak, és ezekben az esetekben az állatorvos által meghatározott módon kell eljárni.
Az állatorvos gyógyszerválasztását sokféle tényező befolyásolja. Az egyes antibiotikumok ugyanis jelentős mértékben különböznek egymástól: mind a velük megcélozható baktériumfajok spektrumában, mind a szervezetben történő eloszlásukban. Vannak olyanok közöttük, amelyek együtt adva fokozzák egymás a hatását, és olyanok is, amelyek csak akadályozzák egymást. A kiválasztásukban nagy segítség lehet a fertőzést okozó baktérium érzékenységvizsgálata: ehhez az állatorvos mintát vesz az érintett területről és beküldi a laboratóriumba. Ott megfelelő módszerekkel kitenyésztik és meghatározzák, melyik antibiotikumra érzékeny nagyon, melyikre kevésbé, és melyikre egyáltalán nem.
Mennyi ideig gyógyszerezzük az állatokat?
További fontos kérdés, hogy mennyi ideig kapjon antibiotikumot az állatunk. A készítményt a használati utasításában leírt adagban és ideig kell alkalmazni. Egyes esetekben az állatorvos belátása szerint eltérhet ettől, például előfordul, hogy egy súlyos bőrgyulladásnál a használati utasításban megadott dózisnál többet ír elő. Nagyon fontos, hogy semmiképpen se csökkentsük vagy növeljük a dózist a saját belátásunk szerint, és ne rövidítsük le a kezelés idejét a használati utasításban vagy az állatorvos által előírthoz képest. Ezzel ugyanis elősegítjük, hogy növekedjen a baktériumok ellenálló-képessége, a rezisztencia.
Az antimikrobiális rezisztencia jelensége világszerte egyre nagyobb gondot okoz az emberi orvoslás és állategészségügy területén egyaránt. Az antibiotikumok nem pusztítanak el minden baktériumot, a legfittebbek sajnos túlélik a támadásukat, és pont ezek fognak a későbbiekben elszaporodni. Minden egyes antibiotikummal történő kezelés hozzájárul ahhoz, hogy az adott antibiotikumra már nem érzékeny baktériumtörzsek válogatódjanak ki, tehát minden egyes kezeléssel kopik egy kicsit a fegyver „éle”. Ha helytelenül, feleslegesen, túl kicsi adagban, vagy nem megfelelő ideig adjuk őket, azzal még inkább elősegítjük a rezisztencia terjedését.
Egy kis odafigyeléssel mi kutya- és macskatulajdonosok is nagymértékben hozzájárulhatunk az antibiotikumok hatékonyságának megőrzéséhez és a rezisztencia elleni küzdelemhez.