A szervezetek egyetértettek: a kialakult helyzetben része van annak, hogy áprilisban megszűnt az európai uniós tejkvóta-rendszer. Ez nehezíti a termelők pozícióját, mint ahogy az orosz embargó is. Ezért kialakult a túltermelésből adódó kínálati piac. Emellett a szervezetek szerint a tej tizennyolc százalékos áfakulcsából levezethető, évente több tízmilliárd forint értékű hazai áfacsalás is hátrányos számukra.
Mit javasolnak?
Az állásfoglalást aláírók a rövid távú problémák tompítása érdekében szükségesnek tartják, hogy a fogyasztói folyadéktej (UHT, ESL, féltartós és friss; 3 literes térfogatig) kerüljön az 5 százalékos általános forgalmi adókörbe 2016-tól. Elvárják azt is, hogy az ellenőrző hatóságok soron kívül adjanak információt a tejágazati áfacsalásokkal kapcsolatban elvégzett vizsgálatokról, azok várható eredményeiről.
Reklámozni kellene a tejet
Szorgalmazzák továbbá, hogy kezdődjön kormányzati szakmai konzultáció a belföldi nyerstej 80-90 százalékát előállító társas tejtermelő vállalkozások jövőjével kapcsolatban. Marketing pályázatok kiírását is kérik a szervezetek a fogyasztók meggyőzése érdekében.
Az állásfoglalásban rámutatnak: a tejszektor jövője nem kizárólag a tehenészetek és a tejfeldolgozók ügye, hanem foglalkoztatási, népegészségügyi és gazdasági kérdés is. Ezért a magyar tejtermelők, tejfeldolgozók valódi és hatékony lépéseket várnak a magyar kormányzattól és Brüsszeltől egyaránt.
|
A sajt már most elképesztően olcsó Olyan áron kínálják a trappistát a hipermarketek, amit utoljára 6 éve láttunk. 900 forint alatt eddig legfeljebb pizzafeltétnek csúfolt sajtutánzatot kaptunk, most sajátmárkás trappistát kínálnak a hiperek. Részletek >>>> |
Folytatódik a kamatstop, bár máshol jobban hasznosulnának az erre költött milliárdok. 
Lengyel, magyar – két tőzsdei jó barát
Rossz esetben a forint és a BUX is megsínyli majd a választásokat
