Budai Gyula, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Oroszország által elrendelt embargóból fakadó külgazdasági intézkedésekért felelős miniszteri biztosa elmondta, hogy az összeg tizede - mintegy 450 millió dollár - a magyar agrár- és élelmiszergazdaság kára, egyben hangsúlyozta, a magyar cégeknek szükségük van az orosz piacra.
A tárca közleménye szerint, ha ez év végéig fennmarad az embargó, az 0,1 százalékos visszaesést okozhat a GDP-ben, ha feloldják 2016 nyarán, akkor a hatás a GDP 0,05 százalékát teszi ki. A szankciók elmélyítése viszont Magyarország számára komoly károkat okozna.
A miniszteri biztos szerint Magyarország érdeke, hogy a magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek előtt újra megnyíljon az orosz piac. Az embargó leginkább a sertés- és marhahúst, valamint a baromfit és a vízi szárnyasokat; a zöldséget és gyümölcsöt; a tejet és a tejtermékeket érintette.
Így éljük túl az embargót
Az orosz embargó által okozott helyzet ellensúlyozására irányuló magyar stratégia egyébként három pillérre épül: a belső piac védelmére, a magyar termékek előnyben részesítésére, preferálására; új piacok felkutatására, a magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek exportjának diverzifikálására, például az ázsiai országokba, vagy a nyugat-balkáni államokba; továbbá az Oroszországgal való jó kapcsolat megtartására.
Magyarország felkészül arra, hogy az embargó után a lehető legkedvezőbb helyzetből folytatódhasson a magyar kivitel Oroszországba. Így a magyar cégek továbbra is fontosnak tartják az orosz hatósági engedélyek megtartását és megszerzését az embargó ellenére is.
A szlovén kormány csütörtöki ülésén további hat hónappal meghosszabbította a határellenőrzést a horvát és a magyar határon.
