Ipari üzemek dolgozták fel az elmúlt évi 820-900 ezer tonnás almatermés kétharmadát - közölte az újfehértói központtal működő terméktanács elnöke. Takács Ferenc elmondta, hogy az érintett üzemektől begyűjtött adatok szerint sűrítmény gyártáshoz 550 ezer tonna almát vásároltak fel, a sokévi 400 ezer tonnás átlagmennyiséggel szemben. 60-80 ezer tonna gyümölcsöt közepes, vagy kisebb méretű szesz-, konzerv-, hűtő-, légyártó-, és szárítóipari cégek vettek át a termelőktől, mintegy 10 ezer tonnányival többet a megszokottól.
Kevesebbet spájzoltak be
Az újfehértói Észak-Keletmagyarországi Alma és Egyéb Gyümölcs Szakmai Szervezet és Terméktanács vezetőjének tájékoztatása szerint az utóbbi évtized legnagyobb, 2014. évi almaterméséből augusztus és november között tárolás nélkül 60-90 ezer tonna gyümölcsöt értékesítettek. Az almát döntően hazai üzletek vették át, illetve került belőle nyugati, romániai és szerbiai exportra is.
A betárolt alma mennyiségét 150-180 ezer tonnára becsüli a terméktanács. A betárolási hajlandóság ezúttal kisebb volt a korábbinál, nem használták ki teljesen a 200-250 ezer tonnás hűtőkapacitást - emelte ki Takács Ferenc.
Elmondta: ennek oka az előző évi rossz tapasztalat volt, amikor jelentős veszteséggel tudták a hűtőházakból tavasszal kitárolni az almát, ráadásul a piaci árak sem voltak magasabban az őszi betakarítási időszakénál.
30 ezer tonnányi alma veszett kárba
Az alma terméktanács felmérése alapján 2014. őszén legalább 20-30 ezer tonna almát nem takarítottak be, ami több okra vezethető vissza. Egyrészt sokan kivártak a szürettel, bízva a felvásárlási árak emelésében, de az nem következett be. A nyomott, kilogrammonkénti 10-12 forintos léalma ár miatt a termelők egy része a fákon hagyta a gyümölcsöt, amely túlérve lehullott, illetve a hullást felgyorsította az október 7-ei korai fagy is, így a termés felszedetlenül a földön maradt. Volt ahol munkaerőhiány akadályozta a szüretet.
Az Antifát terrorszervezetté tetetné az EU-n belül a kormány.
