Az oroszok szinte folyamatosan támadják az ukrajnai kikötőket, így Ukrajna súlyos dollármillióktól esik el, mivel a megtermelt gabona egy részét nem tudják elszállítani. Van azonban egy másik csapás is, ezt a gabonafeldolgozók, főleg a molnárok szenvedik el: akkora a tésztafélék importja, hogy a helyi termelők már súlyos bajban vannak.
Mintegy 60 százalékra tehető a külföldi makaróni részesedése, főleg azért ilyen magas, mert a háború kezdete óta nagyon visszaesett a helyi tésztatermelés – mondta a héten Rogyion Ribcsinkszkij, az Ukrán Élelmiszeripari Szövetség elnöke, az Ukrán Molnárok Szövetségének igazgatója az UNN hírügynökségnek nyilatkozva.
A molnárok szervezete levélben tiltakozott Denisz Smihal kormányfőnél amiatt, hogy a piacot elárasztotta az ukránnál olcsóbban kínált lengyel és török liszt és más gabonatermék. Ribcsinszkij szerint egyre több termelő már kénytelen bezárni az üzemét. Ront a helyzetükön, hogy a külföldi humanitárius segély egy része is tésztaféle, a helyi üzlethálózatok meg főleg az olcsó külföldi termékeket teszik ki a polcaikra, ez az igazi vevőcsalogató.
Elmondta még, hogy az ukrán termelők hiába kérték a nemzetközi humanitárius szervezeteket, hogy ne külföldi, hanem Ukrajnában vásárolt tésztafélékkel segítsék a rászorulókat. A szervezetek azt válaszolták, hogy az állandó orosz támadások miatt túl kockázatos lenne felvállalni ezt a logisztikai feladatot.
Az sem kedvez az élelmiszeripari kis- és közepes cégeknek – márpedig az ágazat zöme pont ilyen vállalat – , hogy a sok élőerőt kívánó termeléshez nincs elegendő ember, egyszerűen elmentek a frontra vagy külföldre. További gond, hogy fedezet nélkül nem férnek hozzá a hitelforrásokhoz. A kormányfőnek írt levélben egyébként azt is sürgették, hogy a vezetés tegyen meg mindent az európai piacokra jutás megkönnyítése érdekében.
Ezzel elég nagy a baj, ugyanis az ukrán gabona és az abból készült termékek „zavarják” az EU több országának piacait. Lengyelország például éppen a hét közepén jelentette be, hogy ha az EU nem hosszabbítja meg az ukrán mezőgazdasági termékek behozatali tilalmát, akkor szeptember 15-től egyoldalúan nem engedélyezi azt. Nem lenne meglepő, ha a magyar kormány is így tenne, erre utaló nyilatkozatok már voltak az agrártárcától korábban is.
Ugyancsak ezen a héten közölték, hogy 7,8 millió tonnával több, 76,8 millió tonna lehet az idei termés gabonából és olajos magvakból. Az Ukrán Gabona Szövetség szerint kedvezett az időjárás, a tavalyinál jobb terméshozamot tudtak elérni még úgy is, hogy közben a háború miatt 2,2 millió hektárral csökkent a vetésterület.
Nézzük a várható termést!
Búza: 17,9 millió tonna helyett 20,2 millió tonna lesz, épp annyi, mint tavaly, de még ez is jóval elmarad a rekordnak számító 2021-es 33 millió tonnától. Most úgy számolnak, hogy a 2023/2024-es szezonban mintegy 15 millió tonnát fognak exportálni.
Árpa: a korábban becsült 4,4 millió tonnával szemben 5,2 millió tonna lesz a termés. Ez már megközelítheti a tavalyi 5,8 millió tonnát, de csak fele a rekordot döntött, 2021-es 10,1 millió tonnának. Itt a várható export közel 2,6 millió tonna vagyis a termés fele lehet.
Kukorica: keveset, de javult az előrejelzés, így 24,2 millió tonna helyett valószínűleg 26,9 millió tonna lesz, ennek 80 százalékét külföldön akarják eladni.
Napraforgó: 12,7 millió tonna helyett 13,9 millió tonnára számítanak, de csak 1,1 millió tonnát fognak exportálni. A terményből készült olaj várhatóan 12,5 millió tonna lesz.
Repce: 3,9 millió tonnát várnak, itt nincs változás, ennek 95 százalékát külföldön értékesítik.
Szója: 4,4 millió helyett 4,8 millió tonna lesz, ebből 3,3 millió tonnát visznek a külpiacokra.
Mindent egybevetve a szakszövetség azzal számol, hogy a most kezdődött értékesítési szezonban 48 millió tonna gabonafélét fognak külföldön eladni. Az előző szezonban 58 millió tonnát tudtak kiszállítani, akkor mintegy 20 milliárd dollárnyi bevételt hozott ez a munka.
Digitális cenzúra a válság közepén.
