Javaslataik között szerepel többek között, hogy továbbra is nyomatékosan kérik, a fogyasztói folyadéktej és tejtermékek kerüljenek az 5 százalékos általános forgalmi adó (áfa) körébe jövő év január 1-jétől. Javasolják továbbá, hogy enyhítsék a belföldön működő kereskedelmi láncokat sújtó terheket, például az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat.
Kérik az idénre meghirdetett tejtermelői támogatások maradéktalan ez évi kifizetését is. A magyar tejágazat szereplői szeretnék elérni azt is, hogy a balti államokhoz hasonlóan kapjanak kompenzációt az orosz embargó által elszenvedett veszteségeik enyhítésére.
A sajtüzlet sokat bukott
A magyar feldolgozók a válság által legjobban érintett félkemény sajtok piacán legalább 3-4 milliárd, a dobozos tejek piacán legalább 2-3 milliárd forint vesztességet szenvedtek el az embargó életbe lépése óta.
Ezért javasolják, hogy Magyarország kezdeményezze a szeptember 7-i brüsszeli agrárminiszteri értekezleten az exporttámogatás újbóli, ideiglenes bevezetését, valamint az intervenciós ár legalább 25 százalékos emelését.
Emellett szeretnék a sajt, vaj és tejpor magántárolási támogatás tagállamokra lebontott újranyitását legalább az orosz embargó idejére; valamint a finanszírozási nehézségek miatt előfinanszírozási lehetőség bevezetését is szükségesnek tartják.
A pénzintézet ügyfeleinek száma 2024 szeptember végére átlépte az egymilliót
