Az alacsony kamatok miatt hónapról hónapra sok tízmilliárd forint hagyja el a bankszámlákat és érkezik meg befektetési alapokba vagy állampapírokba. Az utóbbi egy évben emiatt az alapok összvagyona is közel negyven százalékkal bővült, azon belül egyes alapfajták piaci részesedése duplájára nőtt, másoké ellenben visszaesett. Nézzük, mi volt a népszerű, és mi nem.
A kamatcsökkentések kezdetén még voltak sokan, akik a bankbetétjük helyett inkább pénzpiaci, likviditási alapot választottak, mert azok múltbeli hozama magasabb volt, mint a jövőbeli banki kamat. A múltbeli adatok és a jövőbeli várható értékek összekeverése, összehasonlítása örök idők óta kisbefektetői típushiba.
Azután kiderült, hogy a – bankbetétbe, rövid futamidejű állampapírokba fektető – likviditási és pénzpiaci alapok teljesítménye gyorsan visszaesik a kamatokkal együtt. Így az utóbbi hónapokban már legfeljebb stagnált a vagyonuk, ami térvesztést jelent a folyamatosan bővülő piacon.
Bár részesedésük a nagy egészből még viszonylag csekély, az abszolút hozamú és a vegyes alapok voltak eddig a kamatesés nagy nyertesei, arányuk az összes nyilvános alap tőkéjén belül mintegy kétszeresére nőtt (6-ról 11, illetve 4-ről 8 százalékra). A hazai befektetők eddig kockázatkerülő beállítottságukról voltak híresek, ezek viszont legalábbis közepesen kockázatos termékek. Így a kamatcsökkentési hullám máris érezhetően növelte a kockázatvállalási készséget.
Az abszolút hozamú alapok bármibe fektethetnek, akár tőkeáttétellel is, de különböző technikákkal mérséklik a kockázatot. A vegyes alapok leginkább részvények és kötvények valamilyen arányú keverékét tartalmazzák. A tisztán részvényekbe fektető alapok ennek ellenére ismét veszítettek részesedésükből, népszerűségükből. A kötvényalapok – főleg azon belül az alacsonyabb kockázatú rövid kötvényalapok – viszont másfélszeresükre növelték arányukat, a kockázatkerülő hagyományok jegyében.
A tőkevédett alapok és az ingatlanalapok teret vesztettek, bár az utóbbinál már látszott egy kis élénkülés az utóbbi pár hónapban.
Az első negyedévben éves szinten 11,5 százalékkal 394 443 darabra nőtt a személyautó-gyártás Csehországban. 
