A csökkenő kamatkörnyezet hatására 2013-ban folytatódott a megtakarítási piac átrendeződése: a betétekkel szemben egyre népszerűbbek a befektetési alapok, amelyekben 900 milliárd forinttal nőtt a kezelt vagyon az év első kilenc hónapjában. A legtöbb megtakarítás a kötvényalapokba áramlott, a második helyen pedig a kockázatosabb, de nagyobb hozampotenciált kínáló abszolút hozamú befektetések végeztek, amelyekbe 200 milliárd forint került az év első háromnegyed évében.
Mintegy 30 százalékkal növekedett a befektetési alapokban kezelt vagyon 2013 első háromnegyed évében, de az abszolút hozamú alapok ennél is nagyobb mértékben bővültek: 2012 év végéhez képest duplájára nőtt az ezekben elhelyezett vagyon nagysága. E trendet szeretné kiaknázni a Budapest Alapkezelő most induló Bonus Abszolút Hozam Alapok Alapja, amely az alapkezelői piac többféle abszolút hozamú alapjának teljesítményéből kínál részesedést a magasabb hozamelvárású befektetőknek – írja a cég közleménye.
Az abszolút hozamú alapok célja nem egy adott piac teljesítményének felülmúlása, hanem a fix kamatozású befektetések – bankbetétek, állampapírok – hozamát középtávon meghaladó, stabil teljesítmény biztosítása kifejezetten aktív befektetési politikán keresztül. A hazai piac abszolút hozamú alapjainak egy éves, átlagos hozama közel hat százalék volt, de sok közülük kétszámjegyű növekedést, a legjobb teljesítményűek pedig 30 százalékot is meghaladó éves hozamot biztosítanak – írja az alapkezelő.
Ezekbe az alapokba fekteti vagyonának jelentős részét a november 6-ától jegyezhető GE Money Bonus Abszolút Hozam Alapok Alapja, amely egyetlen befektetésben összegzi a tőkepiacok kilátásairól kialakított különböző piaci véleményeket. A befektetők így a különböző abszolút hozamú alapok eltérő befektetési politikája és eltérő befektetési pozíciói révén elért teljesítményéből részesedhetnek. AZ új alapot is aktív befektetési politika jellemzi: azokat az alapokat választja ki, amelyeket az adott piaci környezetben jó befektetésnek tart. Minimálisan öt éves befektetési időtávra ajánlják azon kockázatvállaló befektetőknek, akik a hagyományos, fix kamatozású eszközöknél magasabb megtérülést szeretnének elérni.
Enne azonban ára van. Míg már a mögöttes alapoknak is megvannak a maguk költségei, a hivatalos információs anyag (KIID) becslése szerint az új alap működési költségei évi 2,2 százalékot tehetnek ki. Emellett a bank kondíciós listája alapján a befejtetési jegyek megvásárlása ingyenes, visszaváltása fix ezer forintba kerül. Nem határoztak meg olyan alapot, amelybe jelentősebb (20 százalék feletti) tőkerészt fektetnének.
A magyar kormány egyik szövetségese beszélt erről.
