BUX
32 265.92
-1.00%
-326.00
OTP
9 100.00
+3.23%
+285.00
MOL
1 885.00
-5.75%
-115.00
RICHTER
6 085.00
-2.01%
-125.00
MTELEKOM
355.00
+0.00%
+0.00
 
2019. május 14. 06:06

A kötvényalapok kezelőinek dolga nagyon nehézzé vált az utóbbi években az alacsony kamatszint korában, de még mindig vannak technikák, amikkel jó hozamot lehet elérni – mondja Kovács Szilárd, az Erste Alapkezelő portfólió-menedzsere. Az egyik megoldás, hogy a környező országok magasabb hozamú állampapírjait vásárolják, hol forintra fedezve, hol az erősebb forintot kihasználva. Az intézményi ingatlanpiaci fellendülés még kitarthat Magyarországon. Interjú.

Kovács Szilárd

Privátbankár (P.): Úgy tűnik, az Erste Alapkezelő a kötvényalapokban nagyon erős, hiszen rendszeresen nyernek kötvényalapjai Privátbankár Klasszis díjakat, sokszor egy évben többet is. Hogyan lehetett a kötvénypiacon az utóbbi három évben hozamot elérni?

Kovács Szilárd (K. Sz.): A stratégia pozitív hozamot biztosítani. Ezért a tőke egy részét viszonylag biztonságos kötvényekbe fektetjük. Másik részét megfelelő időzítéssel kockázatosabb, de magasabb hozamú kötvényekbe tesszük. Mindig voltak olyan időszakok, amikor bizonyos konstrukciókkal magasabb hozamot lehetett elérni, mint egy egyszerű államkötvény-vásárlással.

Négy díjnyertes nagyobb alapot kezeltem az elmúlt tíz évben: az Erste Abszolút Hozamú Kötvény Alapot, amely aktívan kezelt alap és a magyar, valamint közép-európai piacon a magyar befektetőknek forintban hivatott versenyképes hozamot adni. Az Erste Kamatoptimum szintén abszolút hozamú megközelítéssel működik, de “pénzpiaci plusz” alapnak is mondható. Alacsonyabb kockázattal, alacsonyabb durationnal (átlagos futamidővel – a szerk.) rendelkezik, mint az előző.

Van még az Erste Rövid Kötvény Alap, valamint az Erste Megtakarítási Alapok Alapja, az utóbbi kötvényt és ingatlanbefektetéseket is tartalmaz, illetve még alternatív alapokat is vásárolhat.

Ennél a négy alapnál az elmúlt tíz évben mindig volt olyan lehetőség, aminek segítségével magasabb hozamot lehetett elérni a pénzpiaci hozamoknál. Sokszor dollár vagy eurókötvényt vásároltam, vannak magyar állami garanciás devizakötvények is dollárban és euróban, mint például az MFB vagy a Magyar Eximbank kötvénye. Egyes időszakokban az árfolyamkockázatot fedezésével együtt is lényegesen magasabb hozamot tud elérni a befektető a devizakötvényekkel, mint forintkötvényekkel.

P.: Mi lehet a következő jó vétel?

K. Sz.: Mostanában nyitottunk a környező országok felé: például román, horvát vagy lengyel kötvényeket is veszünk, ezek lehetnek eurós, dolláros vagy akár helyi devizában  denominált sorozatok is. Általában ezeknél lehet kisebb devizakockázatot is vállalni. Több lábon állunk, mert jelenleg a magyar piac már nem kínál elég lehetőséget.

Mivel az infláció nő, előbb-utóbb a hosszabb állampapírok hozamának  is emelkednie kell. A rövid lejáratú értékpapírok reálkamata Magyarországon súlyosan negatív lett.

P.: Németországban is másfél százalék körül van az infláció, a tíz éves állampapír-hozam viszont lényegében nulla…

K. Sz.: Így van. Azért én azt gondolom, a makrogazdasági adataink és az infláció tükrében, hogy közép– és hosszabb távon ezek a nagyon alacsony reálkamatok emelkedni fognak, illetve volatilisebbek lesznek a kötvényárfolyamok.

Magyarországon a reálkamatok jelenleg nagyon alacsonyak, súlyosan negatívak a környező országokhoz képest, sőt a világ többi részéhez képest is. A világ egyik legalacsonyabb kamata, legnegatívabb reálkamata van nálunk. Ezért is számítok változásra a jövőben.

P.: Ki az, aki megveszi nulla közeli hozammal akár a rövid magyar állampapírokat, akár a német kötvényeket, miközben az infláció sokkal magasabb? Hiszen ezen nagyon nagyot veszítenek.

K. Sz.: Egyes intézményeknek van pénzük bőven, és némelyeknek, mint a biztosítók, ezt mindenképpen be kell fektetniük, biztonságos eszközökbe. Lényegében muszájból meg kell venniük ezeket. Magyarországon csak államkötvényeket és csekély mennyiségű vállalati kötvényt, jelzálog-kötvényt tudnak venni, de az MNB is vásárol az utóbbiakból, csökkentve a kínálatot.

A kötvénypiacon azért vannak lehetőségek, de sokkal kockázatosabb lett, mint volt pár éve. A szereplők egyre inkább hosszabb futamidejű állampapírokat vásárolnának, jó időzítéssel. Ha pedig árfolyamnyereséget ért el az alap, akkor pedig eladja. Nekünk mindig kell keresni valami olyan lehetőséget, amivel pozitív hozamot lehet elérni, ezért a kötvényalapjaink egyre inkább nemzetközi alapok lesznek. Idő kell majd ahhoz, hogy a jegybankok által mesterségesen eltorzított piacok visszatérjenek a régi kerékvágásba.

P.: Kikerülhetetlen kérdés manapság, hogyan tudnak a lakossági állampapírokkal versenyezni?

K. Sz.: Nagyon türelmesnek kell lenni, és olyan konstrukciókba fektetni, például euróban és dollárban, ahol még van érték. Bizonyos helyzetekben például lehet román eurós kötvényeket venni, és visszafedezni azokat magyar forintra, ezzel elérhetünk valamiféle prémiumot. Vagy amikor a forint túl erős, akkor megvenni egy román vagy lengyel, vagy horvát kötvényt, kunában vagy zlotyban vagy román lejben. Ezután devizaspekulációval egybekötve ki lehet várni azt az időpontot, amikor az illető deviza is erősödik és a kötvényárfolyam is felmegy.

P.: Sokan várják emiatt is azt, hogy az MNB politikája előbb-utóbb jelentős forintgyengülést eredményez majd.

K. Sz.: Lehetséges, de amíg ennyire támogató a külső környezet, többek között az EKB politikája is, addig nagyon nagy nehézség nem lehet. Az lenne probléma, ha esetleg az infláció mégis váratlanul nagyon elszállna az MNB várakozásaihoz képest. Tavaly volt egy olyan időszak tavasszal, amikor a tíz éves hozamok két százalék alá estek, majd ősszel négy százalékra emelkedtek. Ezeket kell szerintem meglovagolni, kivárni türelmesen, amikor magasan vannak a hozamok és akkor bevásárolni.

Ezt csinálta az Abszolút Hozamú Kötvény Alap tavaly, az év elején gyakorlatilag nulla kitettsége volt magyar államkötvényekből, az év végével pedig, október környékén tele volt hosszú kötvényekkel. Mondjuk egy kicsit korán adtam el, ekkora visszarendeződésre nem számítottam, hogy megint 2,4 százalékra esik a tíz éves hozam, de így is jelentős nyereséget ért el az alap.

P: Az alap shortolhatja a kötvényeket?

K. Sz.: Nem, ezt a befektetési politikája nem engedi. De eladhatja az összes kötvényét, és újra megvásárolhatja azokat jobb áron.

P.: Külföldi vállalati kötvényeket vásárolnak?

K. Sz.: Nem, ebbe az irányba még nem nyitottunk, de az Este-csoport bécsi részlegénél van ilyen know-how, és vannak ilyen alapjaik. Az Erste Megtakarítási Alapok Alapja néha színesíti portfólióját hasonló alapokkal.

P.: Ha valaki a forint gyengülésére számít, vagy euróját akarja befektetni, mit ajánlanak neki?

K. Sz.: Vannak eurós és dolláros alapok is nálunk, például eurós ingatlanalapunkba befektethet bárki hosszú távon. Euró rövid kötvény alapunk rövidebb távra ajánlható. Van dolláros ingatlanalapunk, és dollárkötvény-alapunk is. Az utóbbi vehet magyar és külföldi dollárkötvényeket is, mint a Magyar Fejlesztési Bank , az Eximbank  vagy a Mol dollárkötvénye és persze rengetegféle külföldi értékpapírt.

P.: Tavaly volt olyan szituáció, amikor a magyar tíz éves államkötvények hozama lényegesen alacsonyabb volt, mint az amerikai tíz éves kötvényeké. Melyik ilyenkor a jobb választás?

Kovács Szilárd

K. Sz.: Jó kérdés, mindig meg kell vizsgálni, melyik a jobb befektetés. Az amerikai kötvények piaca  nyilván sokkal likvidebb, ami előny sok esetben. De egy alapvetően magyar kitettséggel rendelkező alap legfeljebb kisebb mennyiségben, diverzifikációs céllal vásárol amerikai vagy román, horvát, lengyel kötvényeket. A stratégia, a meghirdetett befektetési politika azért alapvetően a magyar piacot célozza.

P.: A kötvénypiaci befektetők állítólag sokkal jobban alszanak, mint a részvényesek.

K. Sz.: Mostanában azért kevésbé, mint korábban. Nem tud mást csinálni egy alapkezelő, csak türelmesen vár a megfelelő pillanatra, hogy beszállhasson. Utána türelmesen vár, hogy megfelelő áron ki tudjon szállni. Nehéz helyzetben vannak a kötvénybefektetők a világ szinte minden táján.

Az alacsony kötvényhozamok jelenleg erősen támogatják mind az ingatlan-, mind a részvénypiacot. Ha ez a trend megfordul valamikor, akkor a részvénypiac és az ingatlanpiac is nagy visszaesést élhet át. De ez valószínűleg nem holnap lesz, az alacsony kamatkörnyezet még egy jó darabig fennmaradhat.

P. B.: Meddig tart még az ingatlanpiaci fellendülés Magyarországon?

K. Sz.: Az Erste-ingatlanalapokba vásárolt eszközök üzleti célú ingatlanok – irodaházak, bevásárlóközpontok, kereskedelmi egységek – értékeltsége annyira nem ugrott fel eddig, mint a lakásoké. Azt gondoljuk, az üzleti ingatlanok még relatíve nem drágák. Bár a bérleti díjak a válság óta emelkedtek ezen a területen is, ez a növekedés elmaradt a lakások bérleti díjától. Az ingatlanok úgy lehetnek értékesebbek, ha a bérleti díjakban is megjelenik az áremelkedés.

P. B: Mennyire jogos az MNB aggodalma? A jegybank nemrég az új ingatlanbefektetési jegyek kibocsátásánál előírta, hogy 180 napos visszaváltási határidőt kell alkalmazni.

K. Sz.: Magyarországon az ingatlanalapok aránya 20 százalék fölé ment a teljes alappiacon belül, de vannak más olyan országok, ahol szintén e körül van. Nem annyira kirívó tehát a hazai felfutásuk.  Az azonban tény, hogy az eddigi tipikus három napos visszaváltási határidő nem áll arányban egy ingatlanértékesítés időtávjával. Az egész piacra vonatkoztatva azt gondoljuk, hogy van a visszaváltási határidő növelésében ráció.

Viszont nálunk az Ersténél az a stratégia, hogy 50 százalékban likvid eszközöket tartunk. Az volt a tapasztalat a 2008-as válságban is, hogy csak kevesebb mint a fele, 45 százaléka ment ki a tőkének az alapból. Így ez a rész elegendő arra, hogy akár egy rosszabb időszakban is ki lehessen fizetni a kilépőket.

Általában lehet, hogy igaza van a jegybanknak, de a mi alapjainknál kevésbé kell félni az ilyen fajta kockázattól, hiszen nálunk inkább egyfajta “pénzpiaci és ingatlanalap keverékről” van szó. Nagyon fontos hangsúlyozni ugyanakkor, hogy a korábban kibocsátott befektetési jegyek visszaváltási peridusa nem változik.

P.: Mibe érdemes fektetni most az alapkezelő szerint?

K. Sz.: Vannak aktívan kezelt vegyes alapjaink, azokban még továbbra is hiszünk. Nálunk az a nézet, hogy ahogy fokozatosan megyünk előre időben, növekszik a recesszió esélye. Egy éven belül azonban még ez nem várható, a ciklus kitolódhat sokáig, a részvényértékeltség akár magasabb is lehet. Tehát most még elég jelentős részvény-kitettséget tartunk. Aktív alapjainkban megvan a lehetőség arra, hogy ha úgy érezzük, romlik a helyzet, akkor visszavágjuk ezt a kitettséget.

A másik irány az Erste Bankkal együttműködésben a rendszeres megtakarítások rendszere, amikor az ügyfelek havonta egy bizonyos összeget befektetnek egy alapba. Ez lehetőséget ad arra, hogy az ügyfelek kevésbé legyenek kitéve a piac ingadozásainak, mert hosszabb távon átlagolják a bekerülési árat. Ha jövőre recesszió lesz, vagy egy nagy tőzsdei visszaesés, olcsóbban tudnak  vásárolni.

A gazdasági növekedés egy ilyen késői ciklusában nem feltétlenül kell kiszállni teljesen a kockázatos eszközökből. Volt, aki már megtette három évvel vagy öt évvel ezelőtt, és összességében nem járt jól. Inkább akkor érdemes a piacon befektetni, amikor van pénzünk. A statisztikák szerint ha 2007-ben, a válság előtt, az egyik legrosszabb pillanatban valaki bevásárolt részvényalapokból, a mai árszintek mellett az is sokkal jobban áll, mint aki pénzpiaci eszközökbe fektette a pénzét. Az időzítés egy veszélyes játék, az ügyfeleknek nem feltétlen érdemes ezzel próbálkozni, a statisztikák alapján rendszerint nagyon elrontják.

Befalap Befektetés járvány idején: próbáljuk meg kizárni az érzelmeket!
Privátbankár.hu | 2020. április 3. 14:54
A Klasszis 2020 díjak rendhagyó, virtuális díjátadója kapcsán portfóliómenedzsereket kértünk fel arra, értékeljék a 2019-es évet és a 2020-as kilátásokat. Németh Gábor, az Aegon Alapkezelő portfóliómenedzsere azt javasolja a befektetőket: ne pánikolva döntsenek.
Befalap Klasszis: megvannak a legjobb magyar befektetési alapok és alapkezelők
Privátbankár.hu | 2020. március 27. 10:17
A Privátbankár.hu idén is kiosztotta a Klasszis 2020 díjakat a hazai alapkezelői szakma legjobb vagyonkezelő szakembereinek a 2019 végi adatok alapján. Az Év Alapkezelője az Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő, az Év Portfóliómenedzsere Loncsák András, az Év Feltörekvő Portfóliómenedzsere pedig Pekár Dávid lett. 
Befalap Mekkora rendet vágott a koronavírus-krach a magyar alapok hozamában?
Eidenpenz József | 2020. március 23. 17:34
Februárban még érkezett tőke, márciusban már napi 4-26 milliárd forint távozott a hazai befektetési alapokból, a múlt hétig összesen 168 milliárd. A koronavírus-krach csúnya rendet vágott a hozamokban is, a kockázatosabb alapfajták árfolyama átlagosan 19 százalékkal esett az év elejéhez képest.
Befalap Lehetetlen a magasabb kamatszint? Mi hozhat infláció feletti euróhozamot?
Eidenpenz József | 2020. február 10. 17:10
A részvénypiacokon is, a kötvénypiacokon is kisebb lehet az elérhető hozam a következő öt évben, mint az előző öt évben volt. A nagy különbség, hogy részvényekkel legalább az inflációt várhatóan utol lehet majd érni. Az osztalékhozamok is bőven rávernek sok állampapír hozamára. De inkább diverzifikáljuk portfóliónkat – mondja a Fidelity.
Befalap Az Axiom Alapkezelő alapja is beköszönt a legjobbak között
Privátbankár.hu | 2020. január 20. 09:03
Interjú Schuszter Péterrel az Axiom Alapkezelő vezérigazgatójával és Koncz Péterrel az Axiom Alapkezelő vezető portfolió managerével
Befalap Túlteljesítette az állampapírokat tavaly a magyarok kedvence
Eidenpenz József | 2020. január 10. 06:07
Az utóbbi években legjobban az ingatlanalapok vagyona nőtt. Bár az MNB tavaly tavaszi, tiltással felérő ajánlása megakasztotta a fejlődésüket, maradt bennük bőven pénz. A hozamokra pedig nem lehetett panasz, ezek minden lakossági állampapírt túlszárnyaltak.
Befalap Rengeteg két számjegyű hozamról maradtál le tavaly
Eidenpenz József | 2020. január 9. 06:06
Csodálatos évük volt a hazai részvényalapoknak tavaly, a legtöbbjük hozama bőven két számjegyű volt. Legjobban az orosz, román és amerikai részvénypiacra koncentráló alapok tulajdonosai jártak. Csak egy szerencsétlen részvénypiac zavarta meg kicsit a képet, amellyel ezúttal nem volt jó barátkozni.
Befalap Shortolni, vagy nem shortolni? Ez döntötte el az abszolút hozamú alapjaink sorsát
Eidenpenz József | 2020. január 8. 06:06
Tavaly alapvetően jól teljesítettek a tőkepiacok, mind a részvények, mind a kötvények, sőt egyes fontos árucikkek is. Az újabb és újabb rekordok ellenére a hazai abszolút hozamú alapok mezőnye megint nagyon szórt, a legjobb és a legalacsonyabb hozamok között 47 (!) százalékpontnyi különbség volt egyetlen év alatt. De legalább az átlag kielégítő.
Befalap Valutázol még? Több milliárd eurót tettek félre a magyarok
Eidenpenz József | 2019. december 3. 06:06
Az idén kétszer is rekordot döntött az euró/forint árfolyam, tavaly is volt ilyen, de korrekciók is előfordultak. Vajon ilyenkor mit lép a lakosság? Befolyásolják ezek a hírek a devizában, valutában jelentkező megtakarítási kedvet? Egyáltalán, mennyire “valutáznak” még az emberek, mennyire spekulálnak más pénznemekben?
Befalap Tárgyak helyett élményeket veszünk – már nemcsak a fiatalok gondolják ezt
Eidenpenz József | 2019. november 29. 06:05
Vannak megatrendek, olyan folyamatok, amelyek megállíthatatlanul átalakítják életüket. Az elöregedésen kívül ilyen az ifjú generáció felemelkedése és gazdagodása is, ami átalakítja a fogyasztás szerkezetét. Ezek a trendek jó befektetést jelenthetnek. Interjú Naffa Helenával, az Aegon Alapkezelő szenior elemzőjével.
Friss
hírlevél