<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
1p
Sok egyház írja le tagjainak, hogy mely befektetések egyeztethetők össze az adott hit elveivel, milyen eszközökbe szabad pénzüket elhelyeni, de világi alapon, etikai elvek alapján is születnek ajánlások, szerveződnek befektetési alapok. Mégis, hogy mely befektetés nevezhető etikusnak, és melyik nem, nagyon nehéz eldönteni – és ezért is dönti el szinte mindenki másképp.

Az etikus befektetéseket úgy szokták meghatározni, mint olyanokat, ahol nemcsak a profit érdekli a tőke birtokosát, hanem etikai, morális megfontolásokat is figyelembe vesz, amikor a pénzét mások rendelkezésére bocsátja. Úgyis mondhatjuk, hogy nem mindegy neki, kinek ad kölcsön pénzt és milyen célra. Szokták még a társadalmilag felelős (socially responsible) kifejezést is használni, és közeli rokonságban van mindez a környezettudatos (avagy a fenntartható fejlődést szem előtt tartó) befektetések fogalmával is.

A katolikus egyház a beruházásokról:

"70. A beruházásoknak a maguk részéről arra kell irányulniuk, hogy mind a mostani, mind a jövő népesség számára elég munkaalkalmat és jövedelmet biztosítsanak. A beruházásokról és a gazdasági élet irányításáról döntő egyének, csoportok vagy hatóságok ezeket a célokat tartsák szem előtt. Ismerjék föl súlyos kötelességüket, hogy egyrészt gondoskodniuk kell az egyesek és az egész közösség számára a megfelelő élethez szükséges javakról; másrészt a jövőről gondoskodván meg kell teremteniük az igazságos egyensúlyt a mai - egyéni és közösségi - fogyasztói igények és a jövendő nemzedék számára szükséges fölhalmozás követelménye között. Emellett mindig tartsák szemmel a gazdaságilag kevésbé haladott népek és országok égető szükségleteit is. (...) Emellett gondoskodni kell arról, hogy a pénz értékének változása miatt a gazdaságilag gyengébbek igazságtalanul kárt ne szenvedjenek."

A magántulajdonról és annak elvételéről:

"A magántulajdon, más szóval a rendelkezési jog anyagi javak fölött, hozza magával a személyes és családi önrendelkezéshez szükséges teret, s úgy kell tekinteni, mint az emberi szabadság udvarát. Végül minthogy feladat- és felelősségvállalásra ösztönöz, az állampolgári szabadságjogok feltétele. /CXLVII/ (...)

 

A magántulajdon joga viszont nincs ellentétben a köztulajdon jogának különféle formáival. Javakat mindenesetre csak az illetékes hatóság vehet köztulajdonba, a közjó követelményei szerint és annak határai között, méltányos kártalanítást fölajánlva értük. A közhatalomra tartozik annak megakadályozása, hogy valaki visszaéljen magántulajdonával a közjó rovására. /CXLVIII/”

(A II. Vatikáni Zsinat Gaudium Et Spes kezdetű lelkipásztori konstitúciója, 1965)

Vállalkozó egyházak, hívő vállalkozók

Vallási vagy világi alapon is szerveződjenek, az etikus befektetések körébe leggyakrabban azok tartoznak, amelyek nem okoznak károkat embertársainknak, nem úgy mint a fegyverek, alkohol, dohány. Vagy kifejezetten elősegítik a hosszú távú fejlődést, az emberiség túlését, mint az alternatív energiaforrások vagy más modern technikák. Vannak azonban sokkal szigorúbb elvek is, ahol például a kamat vagy egy állam társadalmi berendezkedése is kizáró ok lehet.

(Fotó: Gepa)

Az egy katolikus szervezet által alapított Ethische Geldanlage című német oldal az etikus befektetések magyarázatánál hamar a bankokra tér át, etikus és egyházi bankokat különböztet meg. Szerinte mindkettő betartja az etikai elveket, de az egyházi bankok ezen kívül ügyfeleiket is szűrik, jobbára csak egyházakat és az azokhoz kapcsolódó intézményeket szolgálják ki. Említ továbbá két szervezetet (Gepa és Oikocredit), amelyek egyfajta kölcsönszerződéseken keresztül forrásgyűjtést végeznek, ezekből a forrásokból pedig etikus kereskedelmet és vállalkozásfejlesztést folytatnak, főleg harmadik világbeli szegény országokban.  Tulajdonosaik között főleg egyházakat (katolikus, evangélikus) és jótékonysági szervezeteket találunk.

Az egyházak időről időre általános elveket, máskor konkrétabb, gyakorlati előírásokat is megfogalmaznak arra vonatkozóan, hogy hogyan kellene híveiknek, az emberiségnek a gazdasághoz, a pénzügyekhez hozzáállniuk. Például előfordul, hogy alapelvekről, mint a magántulajdon védelméről, annak kisajátításáról, a tisztességes bérfizetéstől és a pénzromlástól való védelemről beszélnek, mint 1965-ben a II. Vatikáni Zsinat. Aminek sok aktualitása van, hiszen ma is kormányok és jegybankok állnak extrém válságkezelési módszerek - mint elinflálás, államosítás, bércsökkentés – esetleges alkalmazásának súlyos dilemmái előtt. (A zsinat dokentumaiból részleteket keretes írásunk tartalmaz.)

hirdetés

A pálinka és a kamat öl, butít és nyomorba dönt

Az egyház számos alkalommal próbálta megtiltani a kamatszedést, vagy eltörölni azt legalább a szegények esetében, vagy korlátok közé szorítani. Hasonló történelmi eseteket soroltak fel cikkükben a református egyház szerzői október cégén a reformáció napja alkalmából, és boncolgatnak számos más kérdést, például az egyén felelősségét, vagy azt, hogy az egyszerű polgárokat szabad-e hitelfelvételre biztatni.

Érdekes volt a német evangélikus egyház állásfoglalása, amelyet idén októberben a Der Spiegel című lap ismertetett. Ebből is látszik, hogy bizonyos esetekben mennyire nehéz meghúzni a határvonalat etikus és nem etikus között. Az iránymutatás többek között azt írta, hogy sörgyártókba és borgazdaságokba szabad fektetni, tömény szeszek előállítóinak részvényeibe viszont nem. A tömény szeszeknél ugyanis magas a rászokás veszélye. Még az italok alkoholtartalmát is meghatározták, mégpedig 14 százalék volt a határ.  Ezen kívül sok más befektetés is tiltott ennél az egyháznál, mint a hadiipari és génmódosított termékekkel foglalkozó cégek részvényei, a dohánytermékek előállítói, sőt olyan államok is, ahol halálbüntetés van érvényben, ami jó néhány fejlett ipari országot kizár.

Fenntartható fejlődést jelent-e a felrobbanó erőmű?

A Der Spiegel az egyházakkal kapcsolatban eléggé kritikusnak látszó lap, még 2009. augusztusában talált egy hibát. A katolikus egyházi banknak számító Pax-Bankról kiderítette, hogy a Wyeth nevű amerikai gyógyszergyártó részvényeibe közel 160 ezer eurót fektetett. A gyógyszergyártás ugyan nemes dolog, csakhogy a cég fogamzásgátló tablettákat is gyártott, ami a katolikus tanok ellen való. (A cég ma már a Pfizerhez tartozik.) A főleg egyházi szervezetek, intézmények, parókiák vagyonát kezelő bank állítólag a BAE Systems részvényeibe is fektetett 2009 márciusában 580 ezer eurót, amely tudvalevőleg atomtengeralattjárókat, harci repülőket is gyárt. Sőt még nagyobb összeget fektetett a British American Tobacco és az Imperial Tobacco dohánykonszernek papírjaiba együttesen.

A tévedés és a kétkedés persze nem az egyházak kiváltsága, a japán atomerőmű-katasztrófa után sok szó esett arról, hogy atomerőművek, atomerőmű-berendezések gyártói, vagy azok beszállítói is számos fenntartható növekedéssel, ökogazdasággal, sőt környezetvédelemmel kapcsolatos részvényindexben és befektetési alapban helyet kaptak. Például a felrobbant atomerőmű üzemeltetője, a Tepco 2011. májusáig benne volt a fenntartható fejlődés égisze alatt létrehozott Dow Jones Sustainability Indexben. Nem csoda, az atomenergia - amikor elég messze volt az emberiség időben a katasztrófáktól - hosszú ideig az egyik legtisztább és legkörnyezetbarátabb energiatermelő módszernek számított.

Kesztény index kontra normál index – melyik a jobb?

Mégis hogyan lehet etikus módon befektetni? Legegyszerűbben befektetési alapokon keresztül, ezekből külföldön hatalmas mennyiség létezik. (Nálunk is voltak már kísérletek, főleg tőkevédett alapokkal, mint a K&H Öko-sorozat, CIB Alternatív Energia, MKB Megújuló Energia, OTP Tiszta Energia.) A híres német fogyasztóvédelmi alapítvány, a Stiftung Warentest 2004-ben például 60 ilyen alapot értékelt ki, megvizsgálva, mit zárnak ki befektetéseik köréből és mit nem. De a konklúzió: „a legtöbbjük profilja tiszta” – azt is jelenti, hogy sokuké nem, érdemes tehát alaposan megvizsgálni, mit is veszünk. Úgy hírlik, speciális minősítő intézetek is felügyelik egyes lapok működését, a Wikipedia szerint ilyenek az Oekom Research és a német Südwind-Institut.

Bár a muzulmánok az Origo.hu szerint megelőzték a legelső vallási index bevezetésében Európában a keresztényeket, 2010 óta létezik egy Dow Jones Stoxx Europe Christian Index is, amelyben körülbelül félezer, a Vatikán szakértői által is ellenőrzött vállalat részvényei vannak. Az indexet 2004 végéig számolták vissza, azóta mintegy nyolc százalékos mínuszban van (euróban kifejezve). Az ehhez sokban hasonló kört felölelő Dow Jones Stoxx 600 index ugyanezen idő alatt számításaink szerint 17 százalékot veszített értékéből. Ha a két mutató grafikonjait megnézzük, akkor viszont azt látjuk, hogy – különösen tőzsdei fellendülések idején – a keresztény index gyakorta jóval felülmúlta normál társát. Lehet, hogy az erkölcs jó üzlet is?

 


Részvényárfolyamok

részvény ár min max változás vételi ajánlat eladási ajánlat forgalom dátum idő
OTP 17790 17420 17795 +0,31% 0 17790 14 110 336 140 Ft 2021-11-30 17:05:17
MOL 2416 2386 2448 -0,98% 0 2416 7 554 762 454 Ft 2021-11-30 17:05:27
MTELEKOM 413 413 423 -2,01% 413 0 201 673 006 Ft 2021-11-30 17:05:28
RICHTER 8550 8480 8580 -0,58% 0 8550 4 332 029 965 Ft 2021-11-30 17:05:06
OPUS 225 212 227 +6,15% 232 224 84 380 337 Ft 2021-11-30 16:59:53
A fentiek 15 perccel késleltetett adatok, melyeket a Portfolio TeleTrader Kft., a Budapesti Értéktőzsde hivatalos adatszolgáltatója biztosít számunkra.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Befalap A jövő zenéi – mesterséges intelligenciával működő alapot kínálnak a bankárok
Eidenpenz József | 2021. szeptember 29. 18:29
Szeptember közepétől Magyarországon is kapható öntanuló mesterséges intelligencia segítségével kezelt dinamikus vegyes alap. A befektetési döntéseknél felhasználják azokat a modelleket, amelyeket egy algoritmus hatalmas mennyiségű adat feldolgozásával készít. Erre ember nem lenne képes. De nem iktatták ki teljesen az emberi tényezőt sem.
Befalap Részvényalapoktól várnak magasabb hozamot a magyarok
Privátbankár.hu / MTI | 2021. szeptember 15. 14:59
Augusztusban 0,6 százalékkal, 43 milliárd forinttal nőtt a befektetési alapokban kezelt vagyon - közölte a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége.  
Befalap Kockáztatni márpedig kell, ha rendes hozamot szeretnénk elérni
Eidenpenz József | 2021. július 14. 11:24
Az alapok portfóliójában legalább tíz és húsz százalék közötti részvényarányt kell tartani, enélkül a nulla közeli kötvényhozamok időszakában nem fognak tudni megfelelő hozamot felmutatni. Az ingatlanalapok a válság ellenére is hozhatják az elvárásokat. Interjú Borbély Miklóssal, a Diófa Alapkezelő befektetési igazgatójával.
Befalap Nagyon jók a lehetőségek mind a régióban, mind a magyar részvényekben
Csabai Károly | 2021. június 10. 13:35
Öt kategóriában is bekerültek az első háromba az MKB-Pannónia Alapkezelő Zrt. által menedzselt alapok a Privátbankár.hu Klasszis-díjkiosztón. A legjobban az MKB Észak-Amerikai Részvény Alap szerepelt, amely az első lett a Legjobb Fejlett Piaci Részvény Alapok között, míg a három eurós és az abszolút hozamú nem származtatott konstrukciójuk a képzeletbeli dobogók alsóbb fokaira fért fel. Wéber Tamással, az MKB-Pannónia Alapkezelő befektetési igazgatójával beszélgettünk.
Befalap A jó befektetéseket a főnixek és az ESG-improverek körében érdemes keresni – de vajon mi lesz a kamatokkal?
Gáspár András | 2021. június 5. 13:10
A járvány alatt felhalmozott megtakarítások egy részét biztosan költeni kezdik a nyáron az emberek, de a korábban jellemző fogyasztási lázhoz talán nem térnek vissza, javulhat a megtakarítási hajlandóság. A befektetések között előtérbe kerülhetnek a megújulásra képes hagyományos cégek, az ESG-terén fejlődni képes vállalatok és a globális megatrendek. Interjú Vizkeleti Sándorral, az Amundi Alapkezelő elnök-vezérigazgatójával.
Befalap Aki MÁP Plusz helyett devizakötvényt tartott, az sem érzi úgy, hogy rossz döntést hozott
Eidenpenz József | 2021. május 17. 15:10
A rövid futamidejű kockázatmentes befektetések szinte nem adnak hozamot, így a rövidkötvény-alapok jó alternatívát nyújtanak ma is. A kötvényhozamok tetőzhetnek, a dollár új erőre kaphat, a forint gyengülése pedig a jövőben is megmaradhat. Érdemes lehet ma is devizakötvényeket, részvényeket vásárolni. Interjú.
Befalap Havi 5 ezer forintos megtakarítással is megkaphatjuk ugyanazt, amit 5 milliárddal
Gáspár András | 2021. május 15. 18:12
A Klasszis-díjak közül a legjobb ingatlanalapnak járó elismerést évek óta a Raiffeisen Alapkezelő nyeri el, de a társaság az értékpapír-alapok terén is erős. Idén már a rendszeres megtakarítóknak is kínálnak programot, az ESG-befektetésekkel pedig a hazai élmezőnyt célozták meg. Simon Péter vezérigazgatóval és Gyetvai Károly vezető értékesítés-támogatóval beszélgettünk.
Befalap A részvénypiacok felülsúlyozása továbbra is indokolt
Csabai Károly | 2021. május 14. 14:34
A Generali Alapkezelő két alapja is dobogós lett a Privátbankár.hu Klasszis-díjkiosztón: a Generali Triumph B sorozat a második a Legjobb Abszolút hozamú Származtatott Alap kategóriában, míg az Innováció Részvény Alap a harmadik a Legjobb Globális Részvény Alapok között. Az utóbbi alapot kezelő Munkácsi Dávid pedig az egyik feltörekvő portfoliómenedzseri díjban részesült. Varga Róberttel, a Generali Alapkezelő április 1-jén kinevezett vezérigazgatójával beszélgettünk.
Befalap Lehet úgy is részvénybe fektetni, hogy nem a beszállási ponton stresszelünk
Gáspár András | 2021. május 11. 15:04
A mostani időszak nem a kötvény-típusú befektetéseknek kedvez, a tőzsdéken pedig nagyobb volatilitásra kell felkészülni – csak az aktív befektetési stratégia működhet 2021-ben, de az is jó, ha találunk olyan befektetési alapot, ami leveszi a vállunkról a megfelelő beszállási pont megtalálásának terhét. A jövő pedig egyértelműen a zöld és a felelősségteljes befektetéseké. Interjú Varga Zalánnal, az Erste Alapkezelő értékesítési és termékfejlesztési igazgatójával.
Befalap Jön az infláció, több reáleszközt érdemes tartani, mint korábban
Eidenpenz József | 2021. május 3. 16:59
Nem tudjuk pontosan, hogy mikorra ér el zavaróan magas szintet, de számos tényező arra mutat, hogy a magasabb infláció korszaka felé haladunk. Emiatt főleg reáleszközöket érdemes vásárolni, részvényeket, árupiaci termékeket és ingatlanokat. A részvényeknek hosszabb távon azonban megárthat a pénzromlás, ha nagyon felgyorsul és nem mindegy, milyen papírt veszünk – mondja az Év Portfóliómenedzsere.
Privátbankár
Mfor
Piac és Profit

Munkatársakat keresünk!

Online lapcsaládunk bővítéséhez újságírókat, szerkesztőket keresünk.

Részletek

hírlevél
depositphotos Ingatlantájoló