<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
8p

Nyerhet-e az ellenzék a 2022-es választáson, kaphat-e újabb kétharmadot a Fidesz? Ki lehet Orbán Viktor utóda?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Giró-Szász András volt kormányszóvivővel, politikai elemzővel - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2021. október 28. 16:00

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A tranzakciós adó jobbágyhűséget okoz. Még évekig eltarthat az alacsony kamatok korszaka, amikor a bankok sem versenyeznek különösebben az ügyfelek pénzéért. A befektetési alapoknak mindez jól jöhet. Ragaszkodunk a forintunkhoz, ezért a külföldi alapkezelők alig tudnak labdába rúgni – mondták el alapkezelők.

Két slágertermék van most a magyar befektetési piacon, az egyik az államkötvény, a másik a befektetési jegy. Az, hogy hónapról hónapra rekordokat dönt a lakossági állampapír-állomány, mennyire jelent kihívást a befektetési alapkezelők számára? - tették fel a kérdést a Dorsum Zrt. által alapkezelőknek szervezett rendezvényen, ahol Mihálovits András, a Millás Reggeli szerkesztője neves alapkezelőkkel beszélgetett. (Schuszter Péter elnök-vezérigazgatóval a Generalitól, Daróczi Andor, az MKB Alapkezelő és Padányi Péter, a Pioneer igazgatójával.)

Komoly felárat fizet az állam a papírjaira

Eddig is konkurencia volt az állampapír, ezután is az lesz, főleg, hogy az állam mindent megtesz azért, hogy szélesebb hazai kisbefektetői kört építsen ki az állampapírok tulajdonosai között, és ezért komoly kamatfelárat hajlandó fizetni – mondták el. Korábban is sokáig előfordult, hogy az állampapírok többet fizettek más alacsony kockázatú befektetéseknél, ez most különösen szembetűnő.

A pénzpiaci és a rövid kötvényalapoknak így egyértelműen erős konkurenciát jelent az állampapír, de inkább főleg hosszabb távon. Jelenleg egyelőre szerencsére alapokba is, állampapírba is hasonlóan tízmilliárdok mennek havonta. A hosszú állampapírok kapcsán azonban nem túl lelkesek a befektetők, akik jó, hogy végre megszokták, hogy a három hónapos befektetés nem hosszú, ám a hat hónap még midig sokak szemében hosszú időnek számít.

Amikor a bankok örülnek a konkurenciának

Elhangzott, hogy egyre inkább bekapcsolódnak az állampapír-értékesítésbe a bankok is. Részben azért, mert jelenleg nincsen szükségük forrásokra, de azért is, mert az állam magasnak számító jutalékot fizet a forgalmazó intézményeknek. A jelenlegi alacsonyabb kamatkörnyezetben a bankok nehezen tudnak elég bevételt szerezni, a különadókat nehezen tudják kitermelni.

Ezért is érthető, hogy olyan termékek értékesítése felé fordulnak, amelyek a jutaléktartalma magasabb, könnyen értékesíthetők, alacsony kockázatúak és így az ügyfél felé az arculatvesztés minimális kockázatával járnak. Erre a célra kiváló például a Kamatozó Kincstárjegy.

Akciós kamatokról még ne álmodjunk

Na de meddig tarthat ez az állapot, hogy a bankoknak nincs szükségük forrásokra, és nem akarnak konkurálni a betétesek pénzéért? Mi kell ahhoz, hogy ez megváltozzon, és mi lesz, ha megváltozik? – tették fel a kérdést.

Ez nem holnap lesz, az akciós kamatok kora még egy ideig nem fog visszajönni. A bankok tulajdonosai nagyon megégették magukat Magyarországon, a hitelezési aktivitás visszaépüléséhez valószínűleg még legalább két-három év kell. Másrészt jelenleg is sok a likviditás a bankrendszerben. Hacsak nem történik valami váratlan, nagy dolog, például Amerika csődbe megy, sokáig nem térnek majd vissza a magas akciós kamatok.

A befektetési alapoknak emiatt még bőven lehet tere a bővüléshez, a fő baj azonban, hogy a lakosság kockázatvállalási hajlandósága nem változik. A húzótermékek még mindig a pénzpiaci és a rövid kötvényalapok. (Arról, hogy ezektől most mennyire alacsony hozam várható, itt írtunk – a szerk.)

Ha agyonütik, akkor sem vesz részvényt

A 3,0-3,5 százalék körüli alapkamat mellett ez nem biztos, hogy jó hozam várható az említett alacsony kockázatú alapoktól is, sőt szinte biztos, hogy nem. A jövőbeli teljesítmények köszönő viszonyban sem lesznek a múltbelivel. Eközben vannak részvényalapok, amelyek évek óta évi 10-15 százalékos teljesítményt értek el. Ennek ellenére sem hajlandó a lakosság ezekbe az alapokba pénzt tenni.

Ebben benne van az is, hogy nem hajlandóak hosszú távú befektetésekbe pénzt tenni, az is, hogy sokan azt sem tudják, mi az a részvény, és nem szeretnek kockázatot vállalni. Jelenleg a legtöbben akkor sem hajlandóak kockázatosabb befektetést választani, ha a bankok a banki tanácsadókat kifejezetten arra kérik, hogy ebbe az irányba tereljék őket. A lakosság pénzügyi műveltségét, pénzügyi tudatosságát jó lenne magasabb szintre hozni – hangzott el.

Ki termeli ki a költséget?

A Dorsum által meghívott szakemberek arra is számítanak, hogy a következő lépésben az alacsony kockázatú alapokból a magasabb kockázatúak felé áramlik majd a pénz. Attól is függ ez azonban, hogy milyen lesz a piaci helyzet, mennyire fognak jól teljesíteni az alapok. Bár a részvényalapokkal szembeni averzió még mindig jelentős, ha a következő 2-3 évben is sikerül évi 10-15 százalékos hozamokat produkálni, várhatóan csak-csak felfedezik majd maguknak ezeket a befektetők.---- Gyilkos árverseny? ----

Egy másik probléma az alacsony kamatok kapcsán, hogy az alapkezelői díjakat és egyéb költségeket egyre nehezebb kitermelni. Volt olyan pénzpiaci alap, amely 1,5 százalékos éves költséggel működött, ha ezt kell levonni a jelenlegi alacsony kamatokból, csak nagyon kevés marad. A költségek szintje ilyen körülmények között nagymértékben befolyásolja az alapok hozamát.

Gyilkos árverseny indul?

Félő, hogy éles verseny indul el, melyik alapkezelő hogyan tudja csökkenteni a költségeit, hogy ezzel több hozam maradjon a befektetőknél – hangzott el. Más ugyanakkor úgy véli, hogy mivel a bankok sem adnak majd 2-3 százalékos kamatnál többet, ez nem jelent majd problémát. Egy biztos, ekkora kamatszint mellett a költségek terén „önmérsékletet kell tanúsítanunk” – vélik az alapkezelők.

A költségek másik jelentős része a forgalmi jellegű jutalék, amely rendszerint a forgalmazó bankoké és brókercégeké. Ezen a téren viszont a bankszektort sújtó terhek miatt nem gondolják, hogy mérséklésre lehet számítani. A pénzintézetekben nagy szükségük van a díjbevételekre. Attól sem tartanak viszont, hogy elérjük a nyugati színvonalat, ahol egy részvényalap belépési (vételi) jutaléka 4-5 százalék, egy kötvényalapé 2-3 százalék is lehet. (Ez úgy lehetséges, hogy ott általában sokkal hosszabb távra, sok évre vásárolnak alapokat a befektetők – a szerk.) A külföldi szinthez képest sokkal de sokkal alacsonyabbak a hazai jutalékok, ez is nagyban akadályozza a külföldi alapokat a hazai piacon való megjelenésben.

A kínai zuhanás megvédte a magyar alapkezelőket

Attól is tartanak, hogy ha már ilyen alacsonyak a kamatok, közelítve a nyugat-európai szinthez, akkor a lakosság esetleg úgy dönt, hogy akkor már akár euróban is tarthatja a megtakarításait. Ettől azonban még fényévekre vagyunk – állapították meg. Az ügyfelek bizonyos időszakokban, mint 2011 végén, keresik ugyan az eurós befektetéseket, de nem túl nagy ezek állománya.

Van olyan cég, ahol 60-70 luxemburgi bejegyzésű alapot is árulnak, de az eladott összérték nem jelentős, úgy tűnik, a külföldi devizaalapok egyelőre nem jelentenek komoly konkurenciát a hazai alapoknak. A külföldi alapok hanyagolásához egyébként az is hozzájárult, hogy 2006-2007-ben vezettek be a hazai piacra számos külföldi alapot, amelyek az akkori divatnak megfelelően főleg feltörekvő piaci, leginkább ázsiai, kínai részvényekbe fektettek, vagy például small cap (kis kapitalizációjú) részvénytársaságok papírjaiba.

Ezek pedig a 2008-2009-es válság körül akkorát zuhantak, hogy nagy részük árfolyama még azóta sem érte utol magát. Megítélésük így hasonlóan rossz, mint a magyar részvényalapoké, ezért is veszik kevesen ezeket az alapokat.

Forint, ami valójában deviza

Akinek forintja van, az leginkább forintban szeret befektetni – hangzott el. De felhívták a figyelmet arra is, hogy számos, forintban denominált alap, főleg részvényalapok devizaeszközöket tartanak, amelyek devizakockázatát nem fedezik, így sokan úgy válnak devizatulajdonossá, hogy forintot fektettek be, akár tudják, akár nem. Az is távol tartja a külföldi alapkezelőket a hazai piactól, hogy a magyaroknak általában forintjuk van, mait konvertálni kellene devizára, ami költséges dolog, és a 300 forint körüli euróár nem nevezhető olcsónak.

Az alapkezelők oldaláról is van egy olyan gátja a devizában denominált termékek terjedésének, hogy ha valaki például eurós részvényalapot csinál, akkor a terméke hirtelen egy nemzetközi piacon, nemzetközi megmérettetés közepette találja magát, akár több ezer külföldi alap között. Itt pedig már felettébb nehéz kimagasló eredményeket elérni, ami visszatartó erő – árulta el az egyik alapkezelő.

Jobbágyhűséget okoz a tranzakciós adó

A tranzakciós adó, főleg a megtakarításokkal rendelkező kisügyfelek között, valósággal jobbágyhűséget okoz, mert nem éri meg nekik különböző pénzintézeti csoportok között ide-oda mozgatni a pénzt – hangzott el. Az adó akkora költséget jelent, ami nem teszi ezt kifizetődővé, elviszi a kamatok nagy részét vagy egészét.

A magyar ügyfelek annyira utálnak adót fizetni, hogy erősen elkezdték keresni azokat a befektetéseket, amelyek például EHO-mentesek. Még akkor is inkább ezekbe fektetnek, ha egyébként egy másik, EHO-köteles alap lényegesen magasabb hozammal kecsegtetne, csak hogy ne kelljen plusz hat százalék adót fizetni. Pedig így összességében rosszabbul járnak.

Részvényárfolyamok

részvény ár min max változás vételi ajánlat eladási ajánlat forgalom dátum idő
OTP 18640 18570 18940 -0,59% 0 0 4 064 492 990 Ft 2021-10-20 17:12:18
MOL 2720 2710 2750 -0,29% 0 0 1 959 978 378 Ft 2021-10-20 17:09:08
MTELEKOM 431 427 433 +1,17% 0 0 218 789 670 Ft 2021-10-20 17:13:46
RICHTER 8670 8525 8670 +1,52% 0 0 1 178 355 820 Ft 2021-10-20 17:05:20
OPUS 243 240 244 -0,41% 0 0 61 214 672 Ft 2021-10-20 16:48:51
A fentiek 15 perccel késleltetett adatok, melyeket a Portfolio TeleTrader Kft., a Budapesti Értéktőzsde hivatalos adatszolgáltatója biztosít számunkra.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Befalap A jövő zenéi – mesterséges intelligenciával működő alapot kínálnak a bankárok
Eidenpenz József | 2021. szeptember 29. 18:29
Szeptember közepétől Magyarországon is kapható öntanuló mesterséges intelligencia segítségével kezelt dinamikus vegyes alap. A befektetési döntéseknél felhasználják azokat a modelleket, amelyeket egy algoritmus hatalmas mennyiségű adat feldolgozásával készít. Erre ember nem lenne képes. De nem iktatták ki teljesen az emberi tényezőt sem.
Befalap Részvényalapoktól várnak magasabb hozamot a magyarok
Privátbankár.hu / MTI | 2021. szeptember 15. 14:59
Augusztusban 0,6 százalékkal, 43 milliárd forinttal nőtt a befektetési alapokban kezelt vagyon - közölte a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége.  
Befalap Kockáztatni márpedig kell, ha rendes hozamot szeretnénk elérni
Eidenpenz József | 2021. július 14. 11:24
Az alapok portfóliójában legalább tíz és húsz százalék közötti részvényarányt kell tartani, enélkül a nulla közeli kötvényhozamok időszakában nem fognak tudni megfelelő hozamot felmutatni. Az ingatlanalapok a válság ellenére is hozhatják az elvárásokat. Interjú Borbély Miklóssal, a Diófa Alapkezelő befektetési igazgatójával.
Befalap Nagyon jók a lehetőségek mind a régióban, mind a magyar részvényekben
Csabai Károly | 2021. június 10. 13:35
Öt kategóriában is bekerültek az első háromba az MKB-Pannónia Alapkezelő Zrt. által menedzselt alapok a Privátbankár.hu Klasszis-díjkiosztón. A legjobban az MKB Észak-Amerikai Részvény Alap szerepelt, amely az első lett a Legjobb Fejlett Piaci Részvény Alapok között, míg a három eurós és az abszolút hozamú nem származtatott konstrukciójuk a képzeletbeli dobogók alsóbb fokaira fért fel. Wéber Tamással, az MKB-Pannónia Alapkezelő befektetési igazgatójával beszélgettünk.
Befalap A jó befektetéseket a főnixek és az ESG-improverek körében érdemes keresni – de vajon mi lesz a kamatokkal?
Gáspár András | 2021. június 5. 13:10
A járvány alatt felhalmozott megtakarítások egy részét biztosan költeni kezdik a nyáron az emberek, de a korábban jellemző fogyasztási lázhoz talán nem térnek vissza, javulhat a megtakarítási hajlandóság. A befektetések között előtérbe kerülhetnek a megújulásra képes hagyományos cégek, az ESG-terén fejlődni képes vállalatok és a globális megatrendek. Interjú Vizkeleti Sándorral, az Amundi Alapkezelő elnök-vezérigazgatójával.
Befalap Aki MÁP Plusz helyett devizakötvényt tartott, az sem érzi úgy, hogy rossz döntést hozott
Eidenpenz József | 2021. május 17. 15:10
A rövid futamidejű kockázatmentes befektetések szinte nem adnak hozamot, így a rövidkötvény-alapok jó alternatívát nyújtanak ma is. A kötvényhozamok tetőzhetnek, a dollár új erőre kaphat, a forint gyengülése pedig a jövőben is megmaradhat. Érdemes lehet ma is devizakötvényeket, részvényeket vásárolni. Interjú.
Befalap Havi 5 ezer forintos megtakarítással is megkaphatjuk ugyanazt, amit 5 milliárddal
Gáspár András | 2021. május 15. 18:12
A Klasszis-díjak közül a legjobb ingatlanalapnak járó elismerést évek óta a Raiffeisen Alapkezelő nyeri el, de a társaság az értékpapír-alapok terén is erős. Idén már a rendszeres megtakarítóknak is kínálnak programot, az ESG-befektetésekkel pedig a hazai élmezőnyt célozták meg. Simon Péter vezérigazgatóval és Gyetvai Károly vezető értékesítés-támogatóval beszélgettünk.
Befalap A részvénypiacok felülsúlyozása továbbra is indokolt
Csabai Károly | 2021. május 14. 14:34
A Generali Alapkezelő két alapja is dobogós lett a Privátbankár.hu Klasszis-díjkiosztón: a Generali Triumph B sorozat a második a Legjobb Abszolút hozamú Származtatott Alap kategóriában, míg az Innováció Részvény Alap a harmadik a Legjobb Globális Részvény Alapok között. Az utóbbi alapot kezelő Munkácsi Dávid pedig az egyik feltörekvő portfoliómenedzseri díjban részesült. Varga Róberttel, a Generali Alapkezelő április 1-jén kinevezett vezérigazgatójával beszélgettünk.
Befalap Lehet úgy is részvénybe fektetni, hogy nem a beszállási ponton stresszelünk
Gáspár András | 2021. május 11. 15:04
A mostani időszak nem a kötvény-típusú befektetéseknek kedvez, a tőzsdéken pedig nagyobb volatilitásra kell felkészülni – csak az aktív befektetési stratégia működhet 2021-ben, de az is jó, ha találunk olyan befektetési alapot, ami leveszi a vállunkról a megfelelő beszállási pont megtalálásának terhét. A jövő pedig egyértelműen a zöld és a felelősségteljes befektetéseké. Interjú Varga Zalánnal, az Erste Alapkezelő értékesítési és termékfejlesztési igazgatójával.
Befalap Jön az infláció, több reáleszközt érdemes tartani, mint korábban
Eidenpenz József | 2021. május 3. 16:59
Nem tudjuk pontosan, hogy mikorra ér el zavaróan magas szintet, de számos tényező arra mutat, hogy a magasabb infláció korszaka felé haladunk. Emiatt főleg reáleszközöket érdemes vásárolni, részvényeket, árupiaci termékeket és ingatlanokat. A részvényeknek hosszabb távon azonban megárthat a pénzromlás, ha nagyon felgyorsul és nem mindegy, milyen papírt veszünk – mondja az Év Portfóliómenedzsere.
Friss
Privátbankár
Mfor
Piac és Profit

Munkatársakat keresünk!

Online lapcsaládunk bővítéséhez újságírókat, szerkesztőket keresünk.

Részletek

hírlevél
depositphotos