A horvát kormány keddi ülésén a parlament elé terjesztette a nukleáris energia polgári célú fejlesztéséről szóló törvényjavaslatot, amely jogi keretet teremt az ágazat szabályozásához, és lehetőséget nyit atomerőmű létesítésére Horvátországban.
Ante Susnjar gazdasági miniszter közölte: a javaslat első alkalommal szabályozza átfogó módon a nukleáris energia polgári felhasználásának jogi kereteit. Hangsúlyozta, hogy a villamosenergia-fogyasztás növekedése és a szigorodó klímacélok mellett a nukleáris energia stabil, alacsony szén-dioxid-kibocsátású és hosszú távon költséghatékony energiaforrás.
Fotó: DepositPhotos.com
Horvátország előtt hármas kihívás áll, biztosítani kell a gazdaság versenyképességét, az energiabiztonságot és a klímasemlegességet. Célként jelölte meg, hogy 2040-re a nukleáris energia legalább 30 százalékos arányt érjen el az energiamixben.
A törvény értelmében az energiaügyekért felelős miniszter a jogszabály elfogadását követő hat hónapon belül programot dolgoz ki a nukleáris fejlesztési terv előkészítésére. A kormány ezt követően, a program elfogadásától számított 12 hónapon belül fogadja el a fejlesztési tervet. Az atomerőművek lehetséges helyszíneit külön törvény határozza meg.
A kormány dokumentuma szerint az új generációs atomerőművek rugalmasan illeszkednek a megújuló energiaforrásokhoz, emellett ipari és távfűtési célú hőtermelésre, valamint nagy mennyiségű hidrogén gazdaságos előállítására is alkalmasak.
Horvátország jelenleg is részesedéssel rendelkezik a szlovéniai Krskóban működő, egy reaktoros, nyomottvizes atomerőműben, amely az egykori jugoszláv időszakban, 1983-ban kezdte meg működését. A létesítmény 50-50 százalékos tulajdonosa a szlovén Gen Energija és a Horvát Elektromos Művek (HEP). Az évente mintegy 6 ezer gigawattóra villamos energiát termelő erőmű a szlovén áramigény körülbelül egynegyedét, a horvát fogyasztás mintegy ötödét fedezi. A reaktort eredetileg 40 évre tervezték, működési idejét 2023-ban további 20 évvel meghosszabbították.
(MTI)
