TÁMOGASSA A FÜGGETLEN, MINŐSÉGI ÚJSÁGÍRÁST! TÁMOGASSON MINKET!
Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában
Nagy esélyt lát forintgyengítő gazdaságpolitikára Zsiday Viktor befektetésialap-kezelő, szerinte más módszerrel rövid idő alatt nem lehet gazdasági növekedést előidézni. A befektetők nagyon szeretik a kockázatot, amíg a hozamok pozitívak, de az első öt százalékos veszteségnél visítva menekül a befektetők fele. A Citadella alap ezért az árfolyam-ingadozások simítása mellett igyekszik meghaladni a kockázatmentes hozamot.

Mindig népszerű téma, hogy mennyit is ér a forintunk, és merre fog menni. Erről néhány hete blogjában többször is írt. Azóta változott a véleménye?

Ugyanaz a véleményem, mint akkor, hogy a forint több oldalról nézve is eléggé erős. Olyan kormányzati gazdaságpolitikára szerintem nagy az esély, amely az alacsonyabb kamatok, illetve ezen keresztül a gyengébb forint irányába mutat. Ebben szerintem nincsen nagyobb változás.

Ha a kormány azt szeretné, hogy 2014-ben újra megválasszák, akkor eléggé gyors gazdasági növekedést kellene generálnia, és nem látom, hogyan lehetne Magyarországon ilyen rövid időn belül más módszerrel gazdasági növekedést csinálni azon kívül, hogy a forintot gyengítjük és exportösztönzést csinálunk. Szerintem más esélyük nem nagyon van.

Gazdasági növekedés kell, akár a gyengébb forinton keresztül, akár a 2013 tavaszától lehetővé váló unortodox gazdaságpolitikán keresztül, szerintem ez nagyon fontos. Szerintem ebben az irányban fognak elmozdulni, akár az alacsonyabb kamatokon, akár tavasztól kezdve unortodox jegybanki megoldásokon keresztül. Amikor majd elnök-, meg alelnökváltás lesz, fontos lesz majd megnézni, kit raknak be pozícióba.

A forintról alkotott véleménye például megjelenik az alapkezelésben is? Befolyásolja a portfóliót?

A Citadella alapban az euró/forint csak egy kereskedési eszköz a sok közül. Ez alapvetően egy forintban denominált alap. Ez különösen az év elején volt nagy kérdés, amikor 300 forint felett volt az árfolyam, akkor felmerült, hogy áttegyük-e az alap likvid vagyonát euróba. De nem lehet egyszerre két lovat megülni, hogy forintcélra és eurócélra is lövünk.

Deklaráltuk, hogy forintban szeretnénk hozamot elérni, ettől kezdve az euró/forint csak egy a forintban kereskedett eszközök közül, ugyanolyan, mint mondjuk az S&P Futures. Nincs kiemelt fontossága, sőt inkább háttérbe van szorulva, mert nem elég likvid, nem lehet például éjszakára stop loss-megbízásokat berakni.

 

 

Milyen akkor az alap összetétele? Lehetne bele nem határidős devizabefektetéseket is vásárolni?

Az alap folyamatosan a vagyonának kilencven százalékát tartja diszkont kincstárjegyekben, ami biztonsági tartalékként szolgál, és csak mintegy tíz százalékát határidős üzletekben. Szerintem aki vagyonkezeléssel foglalkozik, annak meg kell határoznia, hogy mi az, amiben jobb a többieknél, amiben tud versenyezni. Az én esetemben két ilyen dologról lehet szó, a kockázatkezelésről és a gazdaságtörténeti ismeretekről.

A kockázatkezelésben azért fontos, hogy a pénz nagy része készpénzben legyen, mert olyan határidős pozíciókat nyitunk csak, amelyeknek nagyon jól kezelhető a kockázata. Csak nagyon likvid piacokon működünk, és amikor pozíciót nyitunk, akkor tudjuk, mekkora pénzt kockáztatunk, ez jellemzően az alap vagyonának csak 1-2 ezreléke pozíciónként. Mindaddig, amíg a piacok működnek – persze előfordul az is, hogy ezeket időlegesen bezárják -, a kockázatunk limitált. Ha devizában is lennének befektetéseink, a kockázat teljesen más lenne.

Olyan befektetést kínálunk, amelyben nincsenek vad kilengések, mégis többet hoz, mint egy bankbetét. Ezt pedig úgy lehet csak elérni, ha a pénz nagy része készpénzjellegű befektetésekben van, a többivel pedig megpróbálunk viszonylag kis befektetéssel hozamot generálni.

Az alap trendkövető, ami azt jelenti, hogy ha van egy elképzelésünk, amely helyesnek tűnik, akkor nyitunk egy kisebb pozíciót abba az irányba. Ha ez bejön, akkor növeljük a pozíció méretét. Így még ha ellenünk is fordul a piac, akkor sem egyszerre veszítünk nagyobb összeget. Többféle módszerrel kezeljük a kockázatot, mind azt célozza, hogy egyszerre nagyobb összeget ne veszítsünk.

A kockázatkezelés legfontosabb eszköze általában a stop loss-megbízás szokott lenni, de mi történik akkor, ha jön a nagy „gap”, azaz akkorát mozdul el a piac hirtelen, hogy nem sikerül időben lezárni a pozíciókat?

Igen, a stop loss-megbízásokat használjuk, ezen kívül lehetőleg olyan piacokon próbálunk meg működni, amelyek 24 órán keresztül nyitva tartanak, mert gap-ek jellemzően hétvégén tudnak, szoktak kialakulni. (A gap – jelentése hézag, rés – olyan szituációt jelent, amikor a piac zárva tartása alatt esik nagyot az árfolyam, amire a befektető nem tud reagálni, így például veszteségcsökkentő stop loss-megbízásokat sem tud alkalmazni ilyenkor – a szerk.)

Másrészt ezért is fontos a gazdaságtörténet ismerete, hogy elképzelhessük, mi az, ami bekövetkezhet. Az MNB például sokszor csak 0,25-0,50 százalékponttal változtatta a kamatszintet, de ha tudjuk, hogy Magyarország feltörekvő piaci ország, ha láttuk, hogy egy válságban 3-5 százalékpontos változtatásra is volt példa, akkor erre is számítunk. Végig kell gondolni racionálisan, mi az, még ami bekövetkezhet.

Amivel még lehet kezelni a kockázatot, az a pozícióméret megválasztása, az alap csak akkora pozíciókat nyit, amit még egy nagyobb gap esetén is kezelni lehet. Vannak olyan kockázatok, amelyeket nem tudunk kezelni, például ha Los Angelest atomtámadás éri, de ezek valószínűleg a száz évente egyszer bekövetkező nagyobb kockázatok. Normális piaci működés közepette pozícióméretezéssel, stop lossal a racionálisan elképzelhető kockázatokat lehet kezelni.

Hogyan bírják a befektetők a kockázatokat, a hektikus tőkepiacokat?

Mindenki szeretne 30-40-50 százalékos hozamot Magyarországon, de csak felfelé. Amikor ismertetik vele a kockázatokat, akkor kijelenti, hogy persze, ő bírja a rizikót. De aztán az első öt százalékos veszteségnél visítva elmenekül az emberek fele. Erre a legjobb példa Soros György esete, aki a hetvenes években éves átlagban 40 százalékos hozamot ért el, ami hatalmas. Amikor azonban a nyolcvanas évek elején egyszer, az egyik évben 22 százalékos mínuszt hozott össze, hátat fordított neki is a befektetői fele. Ráadásul ezek képzett intézményi vagy nagybefektetők voltak, sok millió dolláros vagyonokkal. A biztos negyven százalékot imádják az emberek, de a veszteséget nagyon rosszul tűrik.

Fundamentális vagy technikai elemzés alapján kereskedik?

Van egy fundamentális világképem arról, merre kellene menni a piacoknak, és ha megindul egy mozgás az adott piacon abba az irányba, amit vártam, akkor technikai alapon megpróbálok belépni.

 

 

Akkor ez egy vegyes módszer?

Igen. Azt gondolom, hogy a piacra való belépést, kilépést, a kockázatkezelést nem lehet fundamentális alapon csinálni. De csak technikai alapon eldönteni, hogy melyik piacon kereskedjek, ez nekem nem megy, kell, hogy higgyek abban, miért is kell az adott piacra belépni, hogy ki tud ott alakulni egy nagyobb trend.

Mi a különbség a Citadella Alap és a szintén Ön által kezelt, tőzsdei Plotinus Nyrt. portfóliója között? Nyilván a társaság kevésbé merev, nincsenek olyan kötött befektetési szabályok...

Igen, ott az alapban levő származékos befektetések mellett van még két másik láb, vannak hosszú távra, rendkívül alulértékelten vásárolt fundamentális befektetések és reálgazdasági portfólióelemek is. De ami a származtatott kereskedést illeti, nagyon hasonló a portfólió – nem longolhatom az egyik terméket az egyikben és shortolhatom a másikban. Ugyanaz a származtatott stratégia a kettőben, csak a részvénytársaságban nagyobb kockázatot vállalunk fel. (A long pozíció határidős vétel, ami áremelkedés esetén lesz nyereséges. A short pozíció határidős eladást jelent, ami árfolyamesésnél kifizetődő – a szerk.)

Érdemes a kisbefektetőknek időnként átstrukturálni a befektetési jegyeiket, vagy rosszul csinálják, és csak rosszabbul járnak vele?

Régebben egy részvényalapot kezeltem. Amikor a befektetők sok pénzt hoztak az alapba, akkor azt nem költöttük el, amikor pedig elvitték a tőkét, akkor ezt nem részvények eladásával fizettük ki. A befektetők a tapasztalatok szerint nagyon rosszul időzítenek, amikor valami nagyon felmegy, akkor szállnak be, amikor pedig nagyon esik, akkor elmenekülnek. Ezért is igyekszünk őket meggyőzni, hogy maradjanak hosszú távon. Minden alapkezelőnek vannak jobb és gyengébb időszakai. Ezért is hoztuk létre a Concorde-nál a Hold alapot, amely több másik származtatott alapot tartalmaz.

A Concorde Alapkezelőnek van ráhatása arra, hogy mibe fektet a Citadella Alap, vagy teljesen önállóan működik?

NévjegyZsiday Viktor 1975-ben született, 1996-ban kezdett tőkepiacokkal foglalkozni, a tőzsde világa hamarosan beszippantotta, és 1998 januárjának legelejétől egy mára megszűnt brókercégnél dolgozott.

2000-től az Aegon csoportnál dolgozott több pozícióban, de elsősorban a részvényvagyonkezelési területen.

2003-ban elindította Magyarország első abszolút hozamú befektetési alapját, 2006-ban pedig két abszolút hozamú származtatott befektetési alapot is.

2009-ben megállapodott a Concorde Alapkezelővel, hogy együtt folytatják a korábban elkezdett munkát. 2009 nyarán a Concorde Alapkezelő ennek megfelelően elindította a Citadella Származtatott Befektetési Alapot.

2011 február 15-én a Budapesti Értéktőzsdén elkezdődött a kereskedés a Plotinus Vagyonkezelő Nyrt. törzsrészvényeivel, amely társaság Igazgatótanácsának elnöke.

A döntéshozatal alapvetően nálam történik, de mivel az infrastruktúrát, felelősséget, nevét is hozzáadja a Concorde, természetesen van egy másodlagos kontrollfunkciója. Ha valami nagy őrültséget csinálna az alap, biztosan beleszólnának. Ám ennek a lehetőségnek az érvényesítésére még nem volt szükség. A Concorde-nál még az is előfordul, hogy egy-egy termékben különböző alapoknak ellenkező irányú a pozíciójuk, például én shortolom az ezüstöt, a kolléga meg longolja. Még az is lehet, hogy mindketten nyerünk, de az is, hogy mindketten veszítünk, sok mindentől függ, például az időzítéstől. A fontos inkább az, hogy a portfóliómenedzserek értsék, mit csinálnak, kezeljék a kockázatokat, felelősséggel tegyék a dolgukat.

Mi  volt a legjobb és a legrosszabb befektetése életében?

A legrosszabb teljesen egyértelmű: amikor 1998-ban az orosz válság alatt tönkrementem. Vagyis elfogyott a pénzem, sőt még tartoztam is a brókercégnek. Szerencsére ugyanannál a brókercégnél dolgoztam részvényelemzőként, így apránként levonták a fizetésemből, ha úgy tetszik, hát lemosogattam. Viszont nagyon jó tapasztalat volt, addig egyáltalán nem használtam kockázatkezelést, azóta mindig használok. Megtanultam, hogy a tőkeáttételes pozíció stop loss nélkül öngyilkosság.

A legjobb? 2003-ban már úgy gondoltam, a magyar részvénypiac nagyon le van maradva és emelkednie kell - ez volt durván 7000-8000 pontos BUX-nál. A világ kifelé tartott a recesszióból, nálunk is volt növekedés, nőttek a vállalati profitok. Így több részletben nyitva és zárva a tőkémhez képest elég jelentős pozícióval sikerült megfogni a 8000 ponttól tartó mozgást gyakorlatilag 20000 pontig.

A Wikipedia szerint élt egy Zsiday nevű nemesi család az Alföldön. Ön a családban az első pénzügyi szakember?

Nem egészen, édesanyám közgazdász, a Dunai Vasműnél volt gyakornok, majd a Tisza Cipőgyárban dolgozott pénzügyi-gazdasági vezetőként. A távolabbi ősök között viszont mindkét ágon dzsentrikről tudok, inkább mindenüket elkártyázó, folyton rosszul gazdálkodó népek voltak, meg egy Ludovikáról kirúgott huszárkapitány – az említett nemesi családhoz tudomásom szerint nincs közöm.

Az Ön bizalma a mi tőkénk

A Privátbankár HITELES, MEGBÍZHATÓ és EGYEDI információkat kínál, most, a válság alatt és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes, világos és érthető elemzéseket, amelyek segítenek a gazdasági, befektetési döntések meghozatalában.

Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 28 410 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál és a Cetelemnél 28 721 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Befalap Eurómilliárdokat öntenének a nagybefektetők ide, de nincs elegendő jó ingatlan
Mester Nándor | 2020. augusztus 27. 06:07
Nem csüggednek a nemzetközi intézményi befektetők a közép-európai kereskedelmi ingatlanpiacon. Továbbra is erős az érdeklődés, de megvan az óvatosság is és sajnos kevés a megfelelő első osztályú termék.Térségünkben minden fontos piacon a hazai alapok is aktívak lettek, idén további jelentős adásvételek zárulhatnak le Magyarországon is.
Befalap Hosszú távon továbbra is a fenntarthatóság az egyik legfontosabb kérdés
PR | 2020. július 15. 11:23
A fenntarthatóság nem csak klímavédelmet jelent, hanem etikus vállalatirányítást vagy szociális érzékenységet is, és ez nemcsak a cégek működésében egyre fontosabb, hanem a lakosság, a befektetési alapok, és azok kezelői számára is. Lehet, hogy most a járványhelyzet miatt rövidtávon máshova került a hangsúly, hosszútávon továbbra is a fenntarthatóság lesz az egyik legfontosabb kérdés - nyilatkozta lapunknak Pekár Dávid, a Raiffeisen Alapkezelő portfoliómenedzsere, a Klasszis 2020 Az Év Feltörekvő portfolómenedzsere díj nyertese.
Befalap Ne reménykedjünk abban, hogy szeptemberre minden úgy lesz, mint régen
Eidenpenz József | 2020. június 26. 06:07
A régiós CETOP index az előző válságban 70 százalékot, most csak 40 százalékot esett, és ennek komoly hányadát is ledolgozta már. A befektetők nagyon optimisták, pedig sok a kérdőjel. Kiderülhet, hogy a részvények extrém módon túlárazottak a jelenlegi szinten. Interjú.
Befalap Ingatlanalapjaink a vészhelyzetben, nyolc grafikonban elbeszélve
Eidenpenz József | 2020. június 4. 06:07
Volt némi pénzkivonás az ingatlanalapokból a veszélyhelyzet márciusi kihirdetése után, de messze nem akkora, mint 2008-ban. Április óta pedig több alapba ismét friss tőke áramlik be. A hozamok is többnyire pozitívak maradtak, kevés kivétellel. A veszély azonban nem múlt el teljesen, egy elhúzódó válság még megviselheti a szektort. A tét pedig komoly, 1487 milliárd forint sorsa.
Befalap Az alap, amely a hozamok emelkedéséből és eséséből is profitál
Eidenpenz József | 2020. május 15. 06:08
Sokan alacsonyabb inflációt várnak a válság miatt, a legnagyobb meglepetés ezért az infláció megugrása lenne a kötvénypiacokon. Az alacsony hozamok ellenére jöhetnek jó befektetési lehetőségek ezen a területen. A forint a válság előtt a nyugalom szigete volt, de most átesett a ló másik oldalára. Interjú.
Befalap Nagyot nőhet az ingatlanbefektetések szerepe a következő években
Eidenpenz József | 2020. május 14. 06:06
A hazai ingatlanalapokban levő irodaházak, kiskereskedelmi üzletláncok értékét egyelőre nem befolyásolja a válság, a budapesti raktárakért, elosztóközpontokért pedig egyenesen sorban állnak az online áruházak. Az infláció is nőhet hosszú távon, a kötvényhozamok pedig alacsonyak, így az ingatlanbefektetések szerepe felértékelődhet. Interjú a Diófa Alapkezelő Zrt. szakembereivel.
Befalap Mélyebb lehet, mint a 2008-as válság, de rövidebb - interjú
Eidenpenz József | 2020. május 13. 06:04
Miért volt ilyen gyors a márciusi tőzsdei zuhanás, és miért emelkednek azóta az árfolyamok? Érdemes-e befektetni, és hogyan? Mely szektorok olcsók? Az ügyfelek most nem a megszokott módon reagáltak, és nem a legrosszabb pontokon adták el befektetési jegyeiket. Interjú az Év Alapkezelője díjat nyert Aegon Alapkezelő szakembereivel.
Befalap Tőkevédelemmel jóval könnyebb bátornak lenni
Eidenpenz József | 2020. május 11. 06:07
A tőkevédett alapok kockázata mérsékelt, mégis részesedést tudnak nyújtani a részvénypiacok, árupiacok emelkedéséből. Ha három év múlva visszatekintünk, alighanem azt látjuk majd, hogy az idei évben valamikor érdemes volt vásárolni. A CIB Banknál égnek a telefonok, a kisbefektetőket is nagyon izgatják az ilyen és ezekhez hasonló kérdések. Interjú.
Befalap Hogyan lehet profitálni a klímavédelemből?
- | 2020. május 10. 11:07
Ez korántsem újkeletű dolog, e befektetési lehetőséget az OTP Alapkezelő már tizenkét éve, még a 2008 őszén kirobbant előző válság előtt megteremtette, elindítva az OTP Klímaváltozás 130/30 nevű befektetési alapját. S hogy jól tette, azt jelzi, az utóbbi öt évben négyszer is elvitte a Privátbankár.hu „Legjobb Globális Részvény Alap” díját. 
Befalap Milyen lesz a kilábalás? V, U, L vagy W alakú?
Eidenpenz József | 2020. május 5. 06:06
A válság lefutása megjósolhatatlan, de kevéssé valószínű, hogy nagyon hosszú és mély lenne. A kormányok és jegybankok, a gyógyszer- és oltásfejlesztők óriási erőfeszítéseket tesznek a megoldására. Érdemes részvényeket vásárolni, de több csomagban, átlagoló technikával. Interjú.
hírlevél