Technikai vagy fundamentális elemzés? Egy érdekes kísérlet margójára

Az alapkezelőnél érdekes kísérlet folyik, két alapjuk ugyanis a fundamentális, kettő a technikai elemzés alapján fektet be, igaz, mindegyik kezelője utalt arra, hogy bizonyos esetekben valamilyen módon figyel a másik iskola szempontjaira is.

Kibékíthetetlen ellentét?

A kétféle filozófia látszólag mintha kibékíthetetlen ellentétben lenne egymással. Hiszen a fundamentális elemzés a társaságok eredményeire, pénzügyi, gazdálkodási alapjaira, mutatóira helyezi a hangsúlyt, figyelve a makrogazdasági és ágazati környezetet is. Ennek alapján próbálja kikövetkeztetni, mi az adott befektetés reális, valós vagy belső értéke, és így milyen befektetések alul- vagy túlértékeltek, emiatt pedig melyek árfolyama fog felmenni, melyeké le.

A technikai elemzés viszont, lényegében fordítva, arra koncentrál, hogy hogyan változik az árfolyam, és nem foglalkozik azzal, hogy miért. Azt vallja, hogy a befektetők által birtokolt információk – köztük a még nem publikus bennfentes információk is – már úgyis beépültek az árfolyamokba, így nem lehetséges több információval rendelkezni, mint a piac. Ehelyett trendeket keres az árfolyamgrafikonokon, a befektetők viselkedésére, hangulatára próbál következtetni (például származékos pozíciókból, tőkemozgásokból).

Ahogy Faragó Ferenc (Vakmajom), a Concorde VM Alap egyik kezelője fogalmazott: „Vannak piaci szereplők, akik jól informáltak, jobban, mint mi. Hinni kell az áralakulásnak. Azt nagyon szeretjük, ha valami történik a piacon, amit mi még nem értünk. Mire az árfolyam odaér, ahová elindult, addigra általában már mindenki érti, hogy ez miért is következett be – ekkor azonban már késő lenne pozíciót felvenni.”

A számok beszélnek

Ami a számokat illeti, a 33 különböző abszolút hozamú befektetési jegy közül,amelyek az utóbbi három évben léteztek, a különböző Concorde-alapok eléggé kibérelték a lista felső harmadát (december 11-éig). Bár két OTP-s alap túlszárnyalta, a Platina Pí volt a harmadik helyen (lásd táblázatunkat). Öt évre pedig a lista első öt helyét teljesen a Concorde-alapok foglalták el (a Platina-sorozat többi tagjával.) Évi tíz százalék feletti hozamot erre az időtávra csak öt Concorde-os alap és egy Aegon-konstrukció ért el, az éves szintre átszámított értékeket tekintve, természetesen.

Az utóbbi három évben a két, technikai elemzésre alapozó alap (Citadella, Concorde VM) szerényebb eredményt ért el, mint a fundamentális konstrukciók (Columbus, Platina Pí), ami logikus: ugyanis már lényegében 2009 tavaszától alapvetően emelkedtek a részvényárak. Ilyenkor a stopp loss-megbízásokat nem alkalmazó fundamentális alapok, ha nem shortolnak, akkor jól teljesítenek. A technikai elemzés alapján cselekvők viszont nagyon gyakran, akár havonta többször is kiszállnak, ha átmeneti árváltozások miatt veszteségesre vált egy-egy pozíciójuk.

A kutya 2008-ban van elásva

A négy említett alap közül azonban öt év alatt már a technikai orientáltságú VM (Vakmajom, Veermedve) érte el a legjobb helyezést. Az öt éves grafikonra ránézve (lásd lejjebb) rögtön látszik, miért: a 2008-as nagy visszaesés során ez a befektetési jegy csak alig-alig veszített értékéből, a fundamentális alapok értéke viszont annak rendje és módja szerint nagyjából a piacokkal együtt 30-40 százalékkal is zuhant.

Itt látszik a kockázatkezelési technika nagy előnye. A fundamentális alapok azokban, a mélypontok közelében újabb részvényeket vásárolva, a felszálló ágban hatalmas emelkedést mutattak be a 2008-2009-es nagy gödörhöz képest, így hasonló szintre jutottak máig.

Más időszakokban is látszik az, hogy a technikai elemzést és annak kockázatkezelési módszereit használó alapok volatilitása (az árfolyamuk ingadozása) alacsonyabb, ami a tudományos elméletek szerint alacsonyabb kockázatot jelent. Márpedig ha ugyanazt a hozamot alacsonyabb kockázattal érjük el, az ugyanolyan, mintha azonos kockázattal nagyobb hozamhoz jutnánk.

A Concorde Alapkezelő valósággal versenyezteti egymással a két legfontosabb befektetési filozófiát, úgy, hogy kétféle abszolút hozamú alapban az egyiket, kétfélében a másikat alkalmazó alapkezelőket bízott meg a vagyonkezeléssel. Ezeket ráadásul a Hold alapban együtt is kínálja, amely alapok alapjaként közel egyenlő arányban tart a másik négyből. Ez az alap azonban még nem tekinthet vissza több éves múltra.

A fundamentális és technikai elemzés hatékonyságát tudományos igénnyel nyilván  csak több tucatnyi, vagy inkább több száz portfólió eredményein, és évtizedes vagy inkább több évtizedes tapasztalatokon lehet lemérni. A hazai korlátozott mintákon azonban úgy tűnik, mindegyiknek megvan a maga létjogosultsága.

(Forrás: Havi jelentés)