Elmúlt öt év - hogyan lehetne többet kapni, mint a banki kamat?

Hozamsivatag, kamatéhség – jelenleg a megtakarítások kapcsán sok hasonló kifejezés jut az emberek eszébe, ha nem még durvább. A legtöbb kamatozó jellegű befektetés csak minimális, 1-2 százalékos hozamot kínál, vagy esetleg 2-3 százalékosat, mint a lakossági állampapírok.

Ha többet szeretnél, kockáztatnod kell. De ha kockáztatsz, több évre, minimum 4-5 évre kell tervezned, mert rövidebb távon nagy a volatilitás, azaz a befektetések árfolyamának, hozamának ingadozása – hallhatjuk rendszeresen a bankok, alapkezelők, biztosítók szakembereitől. Ezért megnéztük, mennyit hoztak a Magyarországon kezelt befektetési alapok az utóbbi (április végéig eltelt) öt évben.

A magyar állampapír volt a csúcs

Az átlagos hozam ez idő alatt 2,9 százalék volt éves szinten (súlyozatlanul, tehát a tőkenagyság figyelembe vétele nélkül). Ez a jelenlegi körülmények között ugyan egészen jónak tűnik, csakhogy 2011. elején a jegybanki alapkamat még évi hat százalék volt. Az állampapírok hozama akkor jellemzően még magasabb volt. A BUX index viszont csak egy kicsit volt a jelenlegi szint alatt. A MAX, a hosszabb távú magyar államkötvények indexe ez idő alatt évi 9,1 százalékkal emelkedett (összesen közel 55 százalékkal), de a rövid futamidejű papírok RMAX indexe is évi 4,4 százalékot hozott. A BUX budapesti részvényindex az utóbbi másfél év szép emelkedése ellenére is csak 2,1-et.

Ha ránézünk az alapok, pontosabban befektetésijegy-sorozatok listájára – amelyen sajnos nem fért el mind a 288 tétel, ezért az első és az utolsó 30-at közöljük a cikk végén –, azt látjuk, hogy jelentősebb hozamot valóban kockázat mellett lehetett csak elérni. Minden olyan alap ugyanis, amelynek hozama két számjegyű volt, azaz meghaladta az évi 10 százalékot – 22 darab –, vagy részvényalap, vagy abszolút hozamú alap volt.

Itt a rossz hír

A rossz hír az, hogy az alvégen – a legrosszabb hozamú befektetési jegyek mezőnyében – szintén sok részvényalap és abszolút hozamú alap található, néhány árupiaci és ingatlanalap társaságában. (Az árupiacokon az árfolyamok az utóbbi években mélyrepülést produkáltak, nem csak az olaj.) További rossz hír, hogy a 288 befektetési jegyből 65 (azaz 22,6 százalék) mínuszos volt. Pedig ez idő alatt a részvénypiacokon és a kötvénypiacokon is szépen emelkedtek az árak. Bár a BUX index csekély mértékben, a német DAX index 6,0, az amerikai S&P 500 pedig 8,7 százalékkal ment fel.

Az élen járó alapok egyikének-másikának sokat segíthetett, hogy ez idő alatt a dollár is száguldott, forintban nézve (USD/HUF) évi 9 százalékkal. Ez az egyébként is jól teljesítő amerikai tőzsdei részvényeket még külön felértékelte.

5 év vagy 50?

Akkor most hogy is van ez, kockáztassunk, vagy sem, és öt évre, vagy sem? Nehéz megmondani. Amikor arról van szó, hogy hosszú távon a részvénybefektetések többet hoznak, mint a kötvények, általában amerikai tanulmányokat szoktak emlegetni, amelyek azonban évtizedekről szólnak, nem öt évről. Az alapkezelőknek talán 50 évet kellene javasolniuk befektetőik számára, nem ötöt, de alighanem nem mernek ennél hosszabbat mondani, hogy ne ijesszék el a befektetőket.

Egy másik fontos tényező, hogy az említett indexek, devizák hozamában nem jelentkezik semmiféle költség – márpedig semmit nem lehet jutalék nélkül megvásárolni. Az alapok éves átlagban 1-2, inkább két százalékos költséget biztosan felszámolnak befektetőiknek, de a legolcsóbb ETF (tőzsdén kereskedett alap) vétele és eladása is legalább fél-háromnegyed százalékot kóstál.

(Adatok forrása: Bamosz, közvetett és közvetlen: ingatlanalapok)