Minek köszönhető a díj és milyen hozamot lehetett elérni az Alappal?
2023-ban 22,4 százalékot 2022-ben pedig 20,69 százalékot lehetett elérni az alappal, így összességében véve két remek éve volt a Latin-Amerikai régiónak. Ez leginkább annak köszönhető, hogy ez a régió tele van energia és pénzügyi vállalatokkal, melyek a covid okozta gazdasági visszaesésben, illetve az alacsony kamatkörnyezetben nem teljesítettek jól. Amikor megjelent az infláció, az energiaár sokk, majd a kamatemelések akkor látható volt, hogy a régióban tevékenykedő alacsony árazáson forgó érték alapú vállalatoknak ez kedvező lesz. A befektetők pedig megtalálták újra a régiót. Sikerült a benchmarkot is jelentősen felülteljesíteni, tudatosan egész évben részvény felülsúlyt alkalmaztam az év során.
Hogyan értékeli a tavalyi évet, milyen évet zártak?
Összességében véve tavaly kiváló évet zártak a pénz és tőkepiacok globálisan, egyedül talán a kínai részvénypiac és gazdaság teljesítménye miatt lehet egy kis hiányérzetünk, de a többi régió teljesítménye, bőven kárpótolta a befektetőket. Így mi sem panaszkodhatunk, a részvény alapjaink kiváló teljesítménye mellett a Hazai Kötvény alapunk is jeleskedett 20 százalék feletti hozammal. Az abszolút hozam stratégiával kezelt portfóliókkal is elégedettek lehetünk, hiszen mind a kiválasztott részvényeken mind a hosszú magyar kötvényeken realizált hozam kiemelkedő volt.
A piacokat tekintve elmondható, hogy egy jelentősebb, 2022-ben lezajlott korrekció után fordultak meg a részvénypiacok, hiszen már vonzó árazáson forogtak. Akkor még nem gondoltuk, hogy a 2022 októberében elinduló emelkedő trend ilyen sokáig kitart, hiszen mást sem hallottunk a gazdasági médiából, csak olyan híreket, hogy a megemelkedett kamatkörnyezet mély recesszióba fogja sodorni a gazdaságokat, amit az inverz hozamgörbék is tükröztek. A részvénypiacok ennek ellenére kiválóan teljesítettek, mivel az infláció már az év eleji tetőzése után világ szerte csökkenésnek indult, USA-ban a gazdaság pedig ellenállónak bizonyult, kevesen gondolták, hogy a „no landing” forgatókönyv fog megvalósulni 2023-ban. A befektetők pedig elkezdték a kamatcsökkentést beárazni, ami egy kicsit korai volt, hiába figyelmeztettek a jegybankárok a „higher for longer” jelenségre.
Mit gondol, mikor érik el a jegybankok a céljaikat, mikor jöhetnek az első kamatvágások?
Ahogy fentebb is említettem az amerikai gazdaság a várakozások felett teljesített, a munkaerőpiac brutálisan feszes volt, a vállalatok pedig a megemelkedett költségeiket tudták érvényesíteni az eladott termékek és szolgáltatások áraiban, így a profitráták sem sérültek. A kiskereskedelmi forgalom pedig nem esett vissza a magasabb inflációs számok ellenére sem, érvényesült a „sticky wages sticky price effektus”.
Azt gondolom, hogy eddig nagyon jól manőverezett az amerikai jegybank, hiszen a gazdaság eddig nem esett mély recesszióba és az infláció feletti harcban is egyre közelebb állnak a céljaik eléréshez még úgy is, hogy az idei év elején láttunk egy átmeneti emelkedést az elsődleges pénzromlási mutatóban. Az első negyedéves GDP adat pedig már elmaradt a várakozásoktól, és a foglalkoztatottsági adatok is az enyhülés első jeleit mutatják, gondolok itt az áprilisra vonatkozó nonfarm payrolls adatra, 175 ezres bővülést mutatott a márciusi 315 ezer fős bővüléssel szemben. A munkanélküliségi ráta 3,8 százalékról 3,9 százalékra emelkedett, az órabérek havi alapon 0,2 százalékkal nőttek, ami elmarad a 0,3 százalékos várakozástól, így 3,9 százalékra csökkentette az év per év alapú mutatót, amely 2021 júniusa óta a legrosszabb érték. A nyitott álláshelyek száma is mérséklődött, márciusban már csak 1,32 üres álláshely jutott egy amerikai munkanélkülire, pedig ez a szám 2022-ben még 2 felett volt. A felmondások aránya is folyamatosan csökkent az utóbbi időszakban, ami a munkaerőköltség csökkenésével és alacsonyabb inflációs nyomással járhat. Az előremutató indikátorok (ISM employment survey) azt mutatják, hogy további enyhülés várható a munkaerőpiacon. De hangsúlyozom, hogy ezek még csak az első jelek és még mindig nagyon feszesnek tartom a munkaerőpiacot.
A beszerzésimenedzser-index adatokat tekintve az ISM feldolgozóipari beszerzésimenedzser-indexe 49,2 pontra süllyedt, elmaradva a várakozásoktól az új megrendelések száma 49,1 értékkel is gyengébb jövőbeni várakozásokat sugall. A szolgáltató szektor, hasonlóan a feldolgozóiparhoz, 49,4 pontos értékkel alulteljesítő volt. Mindkét fontos index már a gazdaság zsugorodását jelzi előre. Azt gondolom, hogy további, enyhülés irányába mutató makrogazdasági adatokra van szüksége a jegybanknak, hogy megkezdje a kamatvágásokat.
Ha továbbra is erős marad a gazdaság, akkor a FED-nek nincs miért sietnie a kamatvágásokkal. Könnyen megeshet, hogy ha vágnia kell a jegybanknak akkor annak nem kell annyira örülnünk hiszen az a gazdaság jelentős lassulását jelentené, ami jelentősebb korrekciót válthatna ki a részvénypiacokon.
Ezzel szemben Európában talán könnyebb az ECB helyzete, itt várhatóan a nyár elején elindulhatnak az első kamatvágások. Azonban kérdés, hogy mennyire tudja függetleníteni magát az EKB az amerikai jegybanktól? A reálgazdaság itt közel sem annyira erős, mint Amerikában, tavaly 0 százalék körüli GDP növekedés után idén lehet egy enyhébb fellendülés, amit a monetáris lazító lépések támogathatnak. De az látszik, hogy az európai autóipar szenved, Kínai gazdaság visszaesése pedig az európai exportot fogja vissza.
Melyek most azok a régiók és szektorok a világban, amelyekbe érdemes befektetni?
Ha régiót kellene választani, akkor a Közép-Kelet európai régiót választanám, ha most ajánlani kellene. Azt gondolom, hogy még mindig ez az egyik leginkább alulértékelt régió, a nyugat európai részvénypiacok nagyságrendileg fair értéken vannak, az amerikai részvénypiac a historikus átlagos értékeltség felett van. A régiónk részvénypiacára a háború közelsége, a magas inflációs számok, a gazdasági visszaesések egyaránt negatív hatással voltak, de azt gondolom, hogy a háború egyszer véget fog érni, az infláció pedig már jelentősen csökkent. Az EU-s támogatások is ennek a régiónak kedveznek, ami pozitívan hat a gazdasági növekedésre, amiből a régiós bankszektor is profitál. Illetve azt se felejtsük el, hogy az osztalékhozamok is vonzóak a régiónkban, elég csak gondolni akár a magyar akár a román részvénypiacra.
Ha szektorokat kellene mondanom akkor a régiós bankszektorunk mellett nem lehet kihagyni a mesterséges intelligenciában tevékenykedő technológiai vállalatokat. Az AI láz jelentősen fűti a piacokat, mindenki találgatja, hogy milyen változásokat fog hozni a mindennapi életünkbe, de ezt egyelőre nehéz megjósolni, illetve azt is, hogy az amerikai piac sztárpapírja az Nvidia mellé mely vállalatok fognak felsorakozni és profitot termelni a mesterséges intelligenciából. Azt gondolom, hogy számos vállalat van, amely még profitálhat az AI storyból.
A jegybankok várható lazításával előtérbe kerülhetnek az európai kis kapitalizációjú papírok is melyek a szigorú monetáris politika, illetve az átmeneti gazdasági lassulás miatt alul teljesítőek voltak a nagy kapitalizációjú papírokhoz képest. A gazdaság várható jobb teljesítménye az év második felében elhozhatja ezen vállalatok felülteljesítését is akár, mivel vonzó árazáson forognak ezek a papírok, a small cap vállalatok teljesítménye a 10 éves hozam csökkenésével korrelálhat együtt, a csökkenő kamatok miatt felpöröghet az M&A piac és ezek a vállalatok sokszor felvásárlási célpontok is szoktak lenni. A tőkepiacokon meg egy csökkenő kamatkörnyezetben amikor a large cap indexek viszonylag már beáraztak sok pozitív hírt akkor a befektetők áttérnek a small cap papírokra hiszen ott van tér még a növekedésre.
A magyar tőzsdén lát most olyan részvényt, amelyben kiemelkedő potenciál van?
Összességében véve emelném ki a magyar piacot. A BUX tavaly 38,42 százalékot emelkedett, de az idei évben is már 10 százalék felett jár, elévre a 70 ezer pontos szintet. A közép-és kelet-európai piac köztük a magyar index is lemaradó szokott lenni a fejlett piacokhoz képest, a befektetők mindig később találják meg ezt a régiót. Továbbra is azt gondolom, hogy van potenciál a magyar piacban, még mindig az egyik legolcsóbbnak mondható P/BV és Shiller PE-t tekintve. A blue chip papírok kiváló osztalékhozammal is kecsegtettek az idei évben is.
Miben látja az alapkezelő előnyét?
Azt gondolom, hogy amit elsőnek érdemes említeni az, hogy régiós együttműködés a Generalin belül új szintre emelkedett az elmúlt években. Ezeket a lehetőségeket nagyon jól ki tudjuk használni tudás és tapasztalat megosztására. Hetente beszélgetünk a cseh, lengyel, szlovén kollégákkal a részvénypiacokról, kötvénypiacokról, így például szinte azonnal információval rendelkezünk egy vállalati kötvény aukcióról ami a régiónkban zajlik, de fontosnak tartom kiemelni, hogy részvény oldalon a régiókat és szektorokat felosztjuk egymás között így mélységében tudunk foglalkozni az egyedi részvény kiválasztásokkal ami egy ilyen piaci környezetben szükséges, a korábbi évekkel ellentétben amikor az ember csak megvette a részvényindexeket amit tartott, nagy valószínűséggel szép hozamot ért el most már felértékelődik ha valaki többet foglalkozik az egyes szektorokkal illetve egyedi részvényekkel.
Ebből így idén sem lesz beruházási fordulat. 
