A magyar háztartások negyede 1 millió forintnál kisebb pénzügyi vagyonnal rendelkezik, hasonló az aránya azoknak, akik 1 és 4 millió forintra becsülték ezt az összeget. Legfeljebb 10 millió forintja mindössze a magyarok tizedének van. Ennél nagyobb összeggel a háztartások 5 százaléka rendelkezik, 20 százalék viszont arról számolt be, hogy egyáltalán nincs vagyona – derült ki a GfK Hungária és az ING Biztosító 2013 végén készített reprezentatív felméréséből. A kutatásban, amely a hazai megtakarítási szokásokat, a magyarok pénzügyi helyzetét vizsgálta, 1064 ember vett részt.
Akár a focihoz
Az emberek csaknem fele úgy véli, ért a pénzügyekhez, kétharmaduknak nincs vagy egyáltalán nincs szüksége segítségre, hogy eligazodjon ezen a területen. Minden tizedik válaszadó viszont teljesen egyet értett azzal az állítással, hogy nehezen igazodik el, segítségre van szüksége, ha pénzügyi kérdésekről és döntésekről van szó.
Ami a megtakarítási szokásokat illeti, százból 44 ember állította, hogy elegendő pénze van a mindennapi élethez, nagyobb kiadásokat azonban már nem engedhet meg magának. Csaknem 40 százalék képes megtakarítani egy keveset, 14 százaléknak viszont sok dolog megvásárlásáról le kell mondania, hogy legyen elég pénze a mindennapokra. Azok aránya, akiknek még a nagyobb kiadást jelentő dolgok megvásárlásához sem kell takarékoskodniuk, mindössze 2 százalék. Százból egy embernek még a legszükségesebb dolgokra sincs elég pénze.
A gyerekeknek spórolunk
A legfontosabb megtakarítási célok között legtöbben a konkrét cél nélküli vésztartalékot és a gyerekek, unokák anyagi támogatását említették. Mindkét kategóriát a válaszadók 46 százaléka jelölte meg. Lakásvásárlásra, lakásfelújításra vagy autóvásárlásra, illetve -cserére százból 34 ember takarékoskodik. Minden negyedik ember a nyugdíj-előtakarékosságra is gondot fordít. A megtakarítási toplista ötödik helyére az egészségügyi – betegségmegelőzésre, a tervezett beavatkozások költségeire szánt – megtakarítások kerültek.
– Azok közül, akik anyagi helyzetüknél fogva megtehetik, viszonylag sokan gondolnak gyerekeik jövőjére, saját idős korukra azonban annál kevesebben. Magyarországon egyelőre nem része az általános életstratégiának, hogy gondoljunk az öregkorunkra. Az emberek túl távolinak érzik a nyugdíjas éveket, a megtakarítást pedig túl nehéznek. Csakhogy a repülőn is először a szülőnek kell felvennie az oxigénmaszkot, hogy segíteni tudja gyerekét. Az életben is csak akkor tudjuk hosszú távon támogatni utódainkat, ha mi magunk is stabil pénzügyi lábakon állunk – mondja Német János, az ING Biztosító termékfejlesztési vezetője.
Nyugdíj?
A válaszadók 70 százaléka úgy véli, ha most menne nyugdíjba, havi nettó 120 és 240 ezer forint közötti összegre lenne szüksége havonta, hogy elfogadható életszínvonalat tudjon biztosítani magának. Minden negyedik ember úgy véli, neki ennél is több, de legfeljebb félmillió forint kellene.
A kutatás eredményei szerint a válaszadók 23 százaléka tartja a jövőt nagyon bizonytalannak, ami miatt azt a következtetést vonta le, hogy most nem lehet hosszú távon tervezni. Az emberek ötöde úgy gondolja, az öregkor annyira messze van, hogy nem reális erre az időszakra előre gondolkodni. Minden negyedik embernek még 5 év is soknak tűnik, hogy megtakarítások szempontjából gondolkodjon, százból 28 válaszadónak viszont vannak hosszú távú célja, és szeretne is takarékoskodni, hogy ezek megvalósuljanak.
A brazil tisztviselők 163 kínai állampolgárt találtak, akik „rabszolgasághoz hasonló körülmények között” dolgoztak a BYD kínai elektromos járműgyártó gyárának építkezésén a brazil Bahia államban. 
