Londoni felzárkózó piaci elemzők szerint a magyar kormány a globális kockázatvállalási készség törékeny mivolta miatt előbb-utóbb rákényszerül a tárgyalások folytatására az EU-val és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), és Magyarország akár befektetési minősítését is elveszítheti, ha "a populista politika" érvényesül a költségvetési megfontoltság helyett.
Az egyik vezető londoni adósságpiaci adatszolgáltató csoport, a CMA DataVision szakelemzői az MTI-nek pénteken elmondták: az aznapi késői londoni kereskedésben 346 bázispont körül mozgott a magyar államadósság-törlesztési leállás kockázata ellen kínált származékos biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) árazása a 328 bázispontos előző záró után - ez még elmarad attól a szinttől, ami a szerencsétlen kormányzati nyilatkozatok (Kósa, Szijjártó) után alakult ki.
A pénteken kialakult árazások alapján a magyar törlesztési leállás kockázatára biztosítási ügyleteket nyújtó piaci szereplők az aznapi londoni kereskedésben minden 10 millió euró magyar államadósság után évente hozzávetőleg 346 ezer euró törlesztéskockázati biztosítási díjat számítottak fel a befektetőknek az irányadó ötéves futamidőre, csaknem 20 ezer euróval többet, mint előző nap.
Neil Shearing, az egyik legnagyobb londoni gazdaságelemző és tanácsadó cég, a Capital Economics vezető felzárkózó piaci közgazdásza a hitelminősítői lépések pénteki bejelentése után úgy vélekedett: Magyarország az idei év hátralévő részében jó eséllyel elboldogul egy új IMF/EU-program nélkül, ám végül - az év végén vagy 2011 elején - rákényszerül arra, hogy ismét felvegye a kapcsolatot a valutaalappal.
Shearing szerint Orbán Viktor miniszterelnök nyilatkozataival ellentétben az EU nem lesz hajlandó arra, hogy az IMF bevonása nélkül nyújtson további támogatást Magyarországnak.
A szakértő kiemelte: jóllehet a magyar gazdaság bruttó külső finanszírozási igénye a hazai össztermékhez (GDP) mérve csökkent ugyan az elmúlt egy évben, azonban még mindig a pénzügyi válság előtt mért szint közelében van. Ráadásul az elmúlt tizenkét hónapban mért "kismértékű csökkenés" is jórészt a folyómérleg-hiány szűkülésének, ez utóbbi pedig a belső kereslet összeomlásának a következménye. Ettől a magyar külső adósságteher még magas maradt.
A Capital Economics vezető feltörekvő piaci szakértője mindezek alapján úgy véli, hogy a magyar kormány - tekintettel a törékeny globális kockázatvállalási hajlamra is - végül kénytelen lesz az IMF és az EU további támogatását kérni.
A Moody´s által a felülvizsgálat bejelentéséhez fűzött elemzésben is az állt, hogy a cég várakozása szerint az október 3-ai helyhatósági választások után a magyar kormány, valamint az IMF és az EU egyezségre jut, mivel "mindannyian tudatában vannak azoknak a negatív következményeknek, amelyekkel a program teljes leépülése járna".
Shearing pénteki kommentárja szerint azonban a jövőbeni IMF/EU-támogatáshoz kapcsolt feltételrendszer várhatóan jóval keményebb lesz az eddigieknél. Ez kedvező is lehet, ha az "ösztönösen populistának tűnő" magyar kormányt rászorítja az égetően szükséges reformok végrehajtására.
A keményebb feltételrendszer azonban annak az esélyét is növelné, hogy ha sikerülne is egyezségre jutni, az végül nem teljesülne. "Akárhogy is lesz, Magyarország valószínűleg elszalasztotta a viszonylag fájdalommentes IMF/EU-finanszírozás igénybevételének lehetőségét" - vélekedett a londoni gazdaságelemző központ vezető szakértője. Shearing közölte: kétli ugyan, hogy Magyarország elveszíti befektetésre ajánlott besorolásait, szerinte azonban ez a lehetőség sem zártható ki teljesen, ha "a kormány továbbra is a populizmust részesíti előnyben a megfontoltság rovására".
A befektetői fokozat megvonásának kockázata elsősorban a Standard & Poor´s esetében áll fenn, mivel ez a cég a befektetési sáv alsó szélén, "BBB mínusz" osztályzattal tartja nyilván a magyar államadósságot, és erre a besorolásra adott pénteken negatív kilátást.
A Royal Bank of Scotland (RBS) londoni felzárkózó piaci elemzőinek kommentárja szerint azonban a befektetői pozicionálás szempontjából a magyar befektetési besorolás megvonásának csak korlátozott következményei lennének, mivel úgy tűnik, hogy a külföldiek már most is "az oldalvonalon várakoznak".
Az RBS adatai szerint jelenleg 2204 milliárd forintnyi magyar adósság van külföldi kézben, ami történelmi összehasonlításban alacsony; ez az összeg az MNB 2008. októberi vész-kamatemelése előtt 3031 milliárd forint volt.
A cég londoni feltörekvő piaci szakértői is azonban annak a véleményüknek adtak hangot, hogy a magyar kormány - akár még az októberi helyhatósági választások előtt - rákényszerülhet az újbóli tárgyalásra az IMF-fel és az EU-val, tekintettel a folytatódó piaci gyengülésekre, amelyek - a forint gyengesége miatt - még a lakossági támogatást is kikezdhetik.
IMF/EU-megállapodás nélkül ugyanis a magyar befektetési eszközökön most már minden rossz hír "üt egyet", és ilyen rossz hírek számos forrásból származhatnak a következő hetekben-hónapokban. Az RBS londoni elemzői közölték: nem hiszik, hogy a magyar kormány tartósan meg tudja oldani a gazdaság finanszírozását a két szervezet támogatása nélkül.
MTI