Kelet-Európa törékeny, de már nő a befektetők étvágya
Az egyre bőségesebb likviditásnak köszönhetően ismét javul a befektetői hangulat a kelet-közép-európai piacokon, ami a befektetők kockázati étvágyának növekedését jelzi. A tőzsdék lendületét a növekedési részvények adják, míg az eszközérték növekedését támogató hatások kezdenek kifulladni.
Az egyre bőségesebb likviditásnak köszönhetően ismét javul a befektetői hangulat a kelet-közép-európai piacokon, ami a befektetők kockázati étvágyának növekedését jelzi. A tőzsdék lendületét a növekedési részvények adják, míg az eszközérték növekedését támogató hatások kezdenek kifulladni - írja szerkesztőségünkhöz eljuttatott gyorselemzésében az Erste-csoport.
Az ázsiai és dél-amerikai piacok látszólag megpihentek, s ebből a kelet-közép-európai régió feltörekvő piacai végső soron tőkét is kovácsolhatnak. A világgazdasági növekedés motorjának szerepét betöltő Kína beletaposott a fékbe a hitelezés túlburjánzásának megakadályozása érdekében, s ez meg is látszik a pénzmozgások mértékén. Kelet-Közép-Európa ugyanakkor sok mindent visszahozott a 2009 negyedik negyedévi állapothoz képest. A régió összes piaca tovább menetelt a pozitív tartomány felé. Oroszország és Törökország marad a legkelendőbb piac – a magas olajárnak köszönhetően az orosz börzével az élen1. Az alapvető kelet-közép-európai piacokat továbbra is Magyarország vezeti, mintegy a költségvetési kiigazítás terén elért komoly eredmények igazolása képpen, ugyanakkor azt is jelezve, hogy még mindig a térség legtörékenyebb gazdaságának számít. Románia a tőkebeáramlás sztárja mostanában, emellett erőteljes teljesítményről számolt be, igaz, meglehetősen alacsony bázisról indult. Csehország és Lengyelország ismét egészséges képről adott tanúbizonyságot, az osztrák részvénypiaci görbe kissé ellaposodott újabban.
A Kelet-Közép-Európára vonatkozó pozitív hangulatot a februári visszaesés után ismét megerősítette a ZEW, a német gazdaságkutató intézet és az Erste közös konjunktúraindexe. A bizakodó gazdasági várakozások is újból erőre kaptak, nem is akárhogy, és a kelet-közép-európai régió ezen a téren is jóval felülmúlja az euróövezeti átlagot, hiszen a pozitív tartományban közel háromszoros növekedést produkált. Pillanatnyilag a legnagyobb mértékű rali Magyarországon, Csehországban és Lengyelországban jelentkezik, ugyanakkor a lengyel piac az egyetlen, ahol az elemzői vélemények egyenlege máris pozitív képet mutat. A gazdasági várakozásokat illetően a legnagyobb javulás Magyarországgal, Romániával és Horvátországgal kapcsolatban jelentkezett. Ezzel párhuzamosan a részvénypiaci teljesítményre vonatkozó előrejelzések is jelentősen javultak április hónapra vonatkozóan.
KITEKINTÉS London robosztus növekedést lát
Jóval 3 százalék feletti, robusztus ütemre kapcsolt a világgazdaság éves szintű növekedése az egyik vezető londoni befektetési csoport által összeállított globális összágazati beszerzőmenedzser-index (PMI) tanúsága szerint.
A JP Morgan, amely minden hónapban közzéteszi a világgazdaság egészére kivetített, a legnagyobb nemzetgazdaságok feldolgozó és szolgáltatási szektorainak teljesítményadataiból képzett saját beszerzőmenedzser-indexét, a múlt hónapról kiadott csütörtöki összesítésében azt írta: az általa kiszámított kibocsátási mutató márciusban meredek ívben, az előző havi 53,8-ról 56,6 pontra emelkedett.
Ez 2007 júliusa óta a legmagasabb összágazati kibocsátási index, és éves szintre számolva hozzávetőleg 3,5 százalékos világgazdasági növekedési ütemnek felel meg - áll az elemzésben. (MTI)
A részvényelemzések eredményei alapján jól látható, hogy Kelet-Közép-Európában a befektetők átlag feletti összes megtérülést realizálhattak, ha a konszenzust adó elemzők ajánlásaival kapcsolatos fundamentum-elemzéseket követték. – „Ennek nyomán a célárfolyam-növekedés jelöli ki a követendő stratégiát a szimpla vétel/eladás aránnyal szemben. A nagy kockázatokat rejtő részvények hasonlóan izmos teljesítményt nyújtottak az elmúlt hónapok során (a Beta a Stoxx 600-szal szemben, 12 hónapos volatilitás, összes forrás/eszköz). Ez is jelzi, hogy a befektetők kockázati étvágya a jelek szerint nem csökken” – jelentette ki Henning Esskuchen, az Erste Group kelet-közép-európai részvényelemzői csoportjának társvezetője.
Az elmúlt időszak egyik érdekes fejleményeként a befektetők érdeklődése megnőtt a nagyfokú növekedési potenciált és komoly lendületet ígérő részvények iránt. Az Erste Group elemzői szerint a szóban forgó részvények továbbra is pozitív teljesítményt nyújtanak azzal párhuzamosan, hogy Kelet-Közép-Európa gazdasági növekedése egyre erőteljesebbé válik. Míg az alacsony árazású részvények egyértelműen túlteljesítők voltak 2009 jó részén, ez a tendencia megváltozott 2010 első negyedévében: csak az alacsony ár/könyv szerinti értékkel (P/BV-vel) bíró részvények voltak képesek tisztán túlteljesíteni az átlagot. A nagy kapitalizációjú papírok ismét relatív alulteljesítők maradtak.
Kilátások
A jelenlegi környezet nem nyújt egyértelmű iránymutatást a hagyományos stratégiák – úgymint a defenzív vagy növekedési részvényekbe eszközölt befektetések – számára. Az elmúlt időszak szektor szerinti teljesítményadatai azt jelzik, hogy az ingatlanszektor profitált a diszkontok eltűnéséből. Más ciklikus szektoroknak is előnyére váltak a gazdasági kilábalást jósoló várakozások, emellett az ital- és élelmiszeripar is jól teljesített. Összességében az Erste Group elemzői továbbra is úgy látják, hogy egyes szektor teljesítményében vegyesen jelenik meg a fellendülés vezette növekedés és a korábbi túlzó diszkontok ellensúlyozása. A világgazdaság talpra állása és Kelet-Közép-Európa növekedése továbbra is törékeny lábakon áll. Ennek megfelelően a ciklikus részvények (valamint a bankpapírok) továbbra is heveny reakciót mutatnak bármely pozitív hírre, viszont a legnagyobb esést szenvedik el az ellenkező előjelű hírek esetén.
A főbb gazdasági régiók esetében az áthúzódó trend a jelek szerint az, hogy a kormányzati gazdaságélénkítő csomagok hatásának fakulásával a hitelnövekedés lassulása következik be ahogy egyre inkább előrehaladunk a 2010. évben. Ráadásul Kína is visszafogja a további hitelnövekedést. Mivel a főbb nyugati gazdaságokban az állami hitelezés lendülete visszaesik 2010 folyamán, a befektetők jobb ha felkészülnek arra, hogy az összes hitelnövekedés negatívba fordulhat 2010 során. Ha az összes hitelnövekedést az eszközérték növekedésének megbecsülésére használjuk, akkor azt kell mondanunk, hogy a befektetők nem nagyon számíthatnak az eszközértékek további emelkedésére.
Országallokáció
Románia igazolta az Erste Group elemzőinek a bikába vetett hitét (hiszen a BET index produkálta az Erste regionális színterének legnagyobb növekedését). A maga 11-es P/E rátájával a román részvénypiac továbbra is a legolcsóbbak közé tartozik a térségben, pont a spektrum ellenkező végét foglalva el, mint a 17-es P/E értéket felmutató Horvátország. A várható további alapkamat-csökkentések és a legalacsonyabb árazási szint okán a román részvénypiacban még van növekedési potenciál, jóllehet minden valószínűség szerint nem akkora, mint az első negyedévben.
Ausztria pozicionálása semlegestől túlsúlyozásig tartó allokációs modellt mutat. Az EPS-re vonatkozó konszenzus trendje nem jelez meredek emelkedést, de legalább stabilnak mondható a növekedési ütem. A konszenzus szerint 2010-ben 19 százalékos, 2011-ben 34 százalékos, és 2012-ben pedig 24 százalékos EPS-növekedés várható.
Törökország és Oroszország egyaránt túlsúlyozásra vett. Az orosz piacon az olajárak (és más nyersanyagok) törékeny, ámde járható szcenáriót jeleznek. A pénzáramlás alapján a növekedés némiképp lassulhat. A régió második legnagyobbjaként számon tartott török piac megszenvedte az elmúlt időszak politikai viharait, ennek ellenére az Erste Group elemzői Oroszországgal szemben továbbra is az isztambuli börzét preferálják.
Lengyelország (közepes túlsúlyozás) és Csehország (stabilan semleges) a konszenzus szerinti növekedés és az elemzések által előrejelzett árazás tetszetős elegyét kínálja (hiszen mindkét tényező mintegy 10 százalékosan alulértékelt jelenleg). Mindkét piacon változatlan marad a kamatláb, talán még az idei esztendő hosszabb időszakában is, mint ahogy eredetileg számítottuk.
Magyarország – a lehetséges további kamatvágás szólhat a (stabilan semleges) magyar részvény piac mellett. A növekedési sztori és (ennek nyomán) a talpra állás beárazása kérdéses marad, az árazási javaslatok inkább stagnálást jeleznek.
Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas
szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Előfizetőink máshol
nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért. Előfizetésünk
egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek
között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is
tartalmaz.
Már a standokon a Piac & Profit legfrissebb száma! Gyémánt, mint alternatív befektetési forma? Erről és számos más érdekes témáról olvashat a februári lapban. Körbejártuk a magánegészségügy kérdéseit, beszélgettünk az Erste Bank vezérigazgatójával, írtunk a kiberbiztonságról, de olvashat a Nemzetközi Beruházási Bankról is a magazinban.
A bennfentesek jegyzékének jogsértő módon történő összeállítása miatt, emellett a T-Systems anyacégével, a Magyar Telekom Nyrt.-vel szemben is hozott intézkedést az MNB.
Ami a költségvetés kiadásait akár több száz milliárd forinttal mérsékelné – állapítja meg a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Magyarországról kiadott legfrissebb jelentése. Az nem tartja jó ötletnek, hogy a büdzsé kizárólag belföldről finanszírozza magát, mivel a mélyponton lévő kockázati felárunk miatt a külföldi forrásbevonás most jóval olcsóbb.
Holnap lejár a banki azonosítás határideje, bajba kerülhet, aki ezt elmulasztja. Sok nyugdíjas és a külföldön élők is a veszélyeztetettek körébe tartoznak. Az első határidő idén június 26 volt, de mivel az érintettek egy nagyon jelentős hányada - több százezer magánszemély, illetve vállalkozás - késlekedett a procedúrával, a kormány úgy döntött, hogy október 31-ig meghosszabbítja az eredeti határidőt.
Javában folyik a munka a kormányzati színfalak mögött annak érdekében, hogy megvalósuljon a Varga Mihály által 2018 végén megjelölt cél: a január végén közel 5900 milliárd forintos lakossági állampapír-tulajdon öt év alatt megduplázódjon. A jelet a pénzügyminiszter tavaly novemberben adta meg, bejelentve egy újfajta, nyugdíj-előtakarékossági magyar állampapír kibocsátását.
Több mint 43 ezer magánszemély összességében immár csaknem 5 ezermilliárd forintos vagyonát fialtatta 2018 végén a 16 hazai privátbankári szolgáltatónál.
.jpg)
Az egyre bőségesebb likviditásnak köszönhetően ismét javul a befektetői hangulat a kelet-közép-európai piacokon, ami a befektetők kockázati étvágyának növekedését jelzi. A tőzsdék lendületét a növekedési részvények adják, míg az eszközérték növekedését támogató hatások kezdenek kifulladni. .jpg)
.jpg)
A spanyol külügyminisztérium bejlentette, hogy elutasít minden ilyen szállítást, mert „a Közel-Keletnek nincs szüksége több fegyverre, azonban több békére igen." 
