Magyarország elüldözheti a befektetőket, ha nem vigyáz

Nemzetközi kitekintés

Ennek a fonákja viszont az, hogy 2011 második felében már jóval ritkábban számíthatunk nyereségfronton meglepetésekre, hiszen a vállalkozásoknak pangó végfelhasználói kereslet, csekély forgalombővülés és magas bemeneti költségek mellett kell majd a fedezeteket megtermelni - olvasható a Saxo Bank közleményében.

A koppenhágai központú bank elemzői szerint az Egyesült Államokban általában a gazdaság gyorsulása várható, így az év végére a növekedés akár 2,7%-os is lehet. Másrészt viszont a kínai gazdaság lelassul, és éves összehasonlításban az általánosan elvárt 10%-hoz képest mindössze 8% növekedést realizál. A bank attól is tart, hogy amennyiben a portugál államadósság esetleg támadások célpontjává válik, Spanyolország lehet a következő "sütnivaló kismalac". Az Egyesült Királyság számára 2011 a stagnálás éve lesz, bár a gazdasági trend hosszabb távon megfordulhat, erre azonban 2012 előtt nemigen lehet számítani.

A Saxo Bank véleménye szerint a volatilitás csak növekedhet, különösen a feszültségektől terhes globális makrogazdasági helyzet miatt.

A Saxo Bank részéről nyilatkozó Christian Blaabjerg szerint amíg az EKB, a Fed, a japán és a brit jegybank könnyű futamra számíthat, addig Kína és a többi feltörekvő gazdaság élet-halál harcra készül az esetleges eszköz- és hitelbuborékok ellen. Most a pénzügyi rendszer iránti bizalom helyreállítása a fő feladat, ehhez a jövőben szigorúbb szabályokra van szükség, és büntetést érdemelnek azok a bankok is, amelyek túl nagyok a bukáshoz.

A bedőlő bankok múltban elkövetett meggondolatlanságaiért a számlát most sok esetben az adófizetőknek kell rendezniük, de ezeknek a bankoknak egyszer s mindenkorra tudomásul kell venniük, hogy a jövőben csak magukra hagyatkozhatnak. Ugyan a kormányok emelik az adókat és visszafogják a kiadásaikat, a nagy államkötvény-buborék egy évvel ismét közelebb kerül ahhoz, hogy végre szembesüljön a fiskális valósággal.

Hazai kitekintés

Magyarország növekedési kilátásait illetően alapvetően optimista a Saxo. 2011-ben 2,6%-os növekedésre számítanak azzal, hogy bizonyos kockázatok megvalósulása esetén az elért eredmény a vártnál rosszabb lehet. A magyar export erőteljesen függ a német gazdaság alakulásától (a kivitel 25%-a ebben a viszonylatban realizálódik), és mivel számításaik szerint az eurózóna akadozó kereslete miatt maga a német export is csökkenhet, ennek negatív következményei lehetnek Magyarországra nézve is.

Jó hír, hogy a költségvetés hiánya csökken, de az adósságállomány GDP-hez viszonyított szintje még mindig magas, és a kérdés az, hogy az ideiglenesen kivetett adók lecsengése után további reformok nélkül is fenntartható marad-e az államháztartás.

További kockázatot jelent, hogy a magyar háztartásokat érzékenyen érinti a CHF árfolyamának változása. 2010-ben a CHF 23%-kal értékelődött fel a forinttal szemben, és ha árfolyama 2011-ben még magasabbra szárnyal, a magyar háztartások feszült helyzetbe kerülhetnek.

Rövid távú pénzgyűjtés helyett reformokra lenne szükség

A magyar gazdaságban olyan folyamatok mennek végbe, amelyekkel kapcsolatban közgazdászként meglehetősen szkeptikus vagyok - fogalmazott a Privátbankárnak adott interjújában Christian Blaabjerg, a Saxo Bank vezető elemzője. A válságadók és a nyugdíjrendszer átalakítása is arról szól, hogy Magyarország rövid idő alatt akar sok pénzt szerezni a deficit csökkentése érdekében. Nincs is ezzel semmi probléma, ha ezt strukturális reformok követik - amennyiben azonban ezek elmaradnak, hosszú távon a költségvetés finanszírozása nem lesz fenntartható - véli a szakértő.

Blaabjerg szerint a magyar kormány eddig rendkívül keveset tett azért, hogy csökkentse a költségvetési kiadásait, de előbb-utóbb rá fog kényszerülni - a világon mindenhol ez történik. Ez fájdalmas intézkedésekkel járhat: akár a közszféra bérének, akár létszámának csökkentésére is szükség  lesz. Komoly kihívást jelent azonban, hogy a magyar gazdasági növekedés nem elég nagy ahhoz, hogy a magánszektor felszívhassa az állami szférában felszabaduló munkaerőt, ami így növekvő munkanélküliséghez vezethet.

A világgazdaságban éppen a talpraállás, a fellendülés időszaka zajlik, Közép- és Kelet-Európa iránt egyre inkább növekszik a nemzetközi befektetői érdeklődés. Magyarország a válságadókkal éppen ebben a környezetben küldött egy rossz üzenetet: ne fektessétek be nálunk a pénzeteket, mert keményen meg fogjuk adóztatni a nyereségeteket - véli a Saxo Bank elemzője. Ennek hatására olyan óriáscégek, mint a Deutsche Telekom vagy a Lukoil bejelentették, hogy felfüggesztik magyarországi beruházásaikat.

Ezek egyértelmű jelzések a kormánynak arra, hogy amennyiben szeretnék az országba beáramló tőke mennyiségét növelni, akkor rossz úton járnak. Christian Blaabjerg szerint csak évek múlva derül ki pontosan, hogy mekkora kárt okozhat az országnak a hűvös viszony a külföldi befektetők és a kormány között, de már tapasztalhatóak a jelei annak, hogy a befektetők inkább kivonják a pénzt Magyarországról.

A nyugdíjrendszer átalakításával kapcsolatban a szakértő megjegyezte: hasonló folyamat korábban az Egyesült Államokban is lezajlott, amikor a költségvetési lyukakat a nyugdíjalapok pénzével tömködték be. Azt azonban fel kell ismerni, hogy amennyiben ezeket a pénzeket most felhasználják, elköltik, akkor előbb-utóbb meg kell emelni az adókat, hogy visszapótolhassák a hiányzó összeget a rendszerbe.

Az eurózóna tagállamaiban jelenleg rengeteg a kétely az új tagok felvételével kapcsolatban. Miután kiderült, hogy Görögország a statisztikai adatok kozmetikázása segítségével vezethette be a közös pénzt, a tagállamok ügyelnek arra, hogy ez mégegyszer ne következhessen be. Magyarországnak a bizalom megerősítése érdekében fel kell hagynia a válságadóhoz hasonló "képtelen" eszközök alkalmazásával; ehelyett végre kell hajtani a nagy állami rendszerek strukturális reformját. A tagállamok ugyanis - és különösen Németország - nem fognak olyan országot maguk közé engedni, ahol "nem egészséges" szerkezetű az államháztartás. Ezek alapján - ahogy már hosszú évek óta, idén is - körülbelül 5 évre vagyunk az euró bevezetésétől a szakértő véleménye szerint.

Bár vannak kétségek, a Saxo vezető elemzője szerint azért lesz még 5 év múlva euró - ennek érdekében azonban az eurózóna szabályozási rendszerét gyökeresen meg kell újítani. Mindenekelőtt egy közös eurókötvény bevezetésére van szükség, valamint egységes fiskális politika kialakítására. Az egységes monetáris politika ugyanis nem működik 16 (január elseje, azaz Észtország csatlakozása óta 17 - a szerk.) féle fiskális politikával - ezek a legfontosabb teendők az euróövezetben, amint a mostani krízishelyzetnek vége, és nem lesz több megmentésre szoruló tagállam. Jelenleg azonban az európai szervezet nem mozdul elég gyorsan; ha az intézményrendszer átalakítási folyamatát nem sikerül felpörgetni, nagyon mély válságba zuhanhat az európai gazdaság - véli Christian Blaabjerg.

Privátbankár - Gáspár András