.jpg)
Egy befektetési bank friss elemzése szerint a kötvénypiacon vannak arra utaló jelek, hogy Németország még nemet mondhat Görögországnak - holott a mentőcsomagot már a Bundestag is megszavazta Eljutottunk odáig, hogy ma már a világ összes bankja arra játszik, hogy milyen erős országában a banki forrásokat feltöltögető államháztartás - felértékelődött a "nemzeti kasszák" szerepe a szektorban, állapítja meg friss elemzésében a Saxo befektetési bank.
Kétségtelen, hogy az ún. PIIGS-országokban és néhány kelet-európai országban, például Romániában és Magyarországon vannak problémák. Ha ezek az országok nehezen meghozható döntések alapján nem vezetnek be "értelmes" reformokat, okkal félhetünk attól, hogy a nem is olyan távoli jövőben fizetésképtelenné válnak. A G10 országok fenntartható finanszírozása mellett nem igazán számít, ha ezek közül az országok közül egy vagy több bedől, és átütemezi adósságát. A baj az, hogy az ő finanszírozásuk sem fenntartható - hívja fel a figyelmet rá a Saxo.
A bank igen pesszimistán ítéli meg a jövőt, mint írják "a költségvetési hiányok kora még legalább 3-5 évig vagy akár hosszabb ideig is folytatódik" - a felelősség ezért pedig a politikát terheli a Saxo szerint.
A fogyasztók pedig csak mérsékelten csökkentették kiadásaikat. Az USA gazdaságára jellemző fogyasztás/GDP arány példu8l még manapság is 70% körül ingadozik, ami a hosszú távú növekedéshez túlságosan magas.
A bankok kozmetikáznak?
A Saxo nem válogat a kifejezésekben, amikor a bankszektor helyzetét elemzi, az elemzők szerint a "bankok folyamatosan lódítanak a mérlegük állapotáról, és sejtésünk szerint a többségük továbbra is fizetésképtelen". Az Egyesült Államokban a jelzáloghitelek nagyarányú bedőlése okoz gondot, míg Európában mindehhez hozzájárul a Dél-Európa felé vállalt kitettség is. Az elemzés szerint nem várható, hogy a bankok a következő tíz évben ismét beindítják az értékpapírosítási/hitelezési gépezetet.
Németország nemet mondhat?
Európában az üzlet mindaddig a szokásos mederben folytatódik, amíg a kötvénypiacok egyértelműen vissza nem utasítják az állami fogyasztás finanszírozását. A "kamatkülönbözet kontra Németország" játszma magasabb szintre kerül, és a kötvénypiacokon a költségvetések fenntarthatósága lesz a központi téma.
A biztonságos kikötőnek tekintett és erős államháztartással rendelkező Németország, Dánia, Norvégia és Svédország helyzetéből előnyt kovácsolhat ebben a helyzetben. Egyre valószínűbbnek látszik, hogy a a 10 éves német állampapír kamata 2010-ben eléri a 2,25%-ot. Ezzel párhuzamosan a PIIGS kamatkülönbözete Észak-Európához képest a közelmúlt szokása szerint felfele araszol - írja a bank elemzése.
A Saxo elemzői szerint a kötvények kamataiból akár még az is kiolvasható, hogy Németország végül nem vállalkozik Görögország megsegítésére - ez amúgy homlokegyenest ellentmond az eddig ismert elemzői konszenzusnak, ráadásul a mentőcsomag már átment a legnehezebbnek gondolt akadályon, hiszen azt már megszavazta a Bundestag.
Súlypont-áthelyeződés kelet felé
"Szerintünk a piac figyelme fokozatosan kelet felé fog fordulni. Nemsokára Kelet-Európa országai következnek, és Romániát, Magyarországot illetően már meg-megmutatkoznak az aggodalom jelei" - így a Saxo. A piacon egyre többen számítanak kelet-európai átütemezésre, mert az IMF pénzszűkétől szenved, és mivel meghatározó tényezőnek tekinthető, (ismét) aggódnunk kell a Balti országok miatt is - vélik a Saxo elemzői.
A "figyelemeltolódás" következő lépése pedig Kína lesz. Kína a globális növekedés nehézgépe, amely a világ nyersanyagtermelésének durván egyötödét-egyhetedét fogyasztja el. "Mivel Kína par excellence marginális vevőnek minősül, nem sok fantázia kell annak elképzeléséhez, mi fog történni a nyersanyagok piacán, ha Kínában a fenntarthatatlan szintre feltornászott ösztönzés elapad" - figyelmeztet a bank. Hozzáteszik, 2011-től véleményünk szerint a kínai gazdaság növekedése 5-6%-ra mérséklődik.
A Saxo szerint ilyen helyzetben a bajban lévő államok politikai vezetésének fel kellene vállalniuk, hogy visszafogott növekedés mellett ("ronda GDP-adatokat produkálva") a hiány csökkentésére fókuszálnak, lehetőleg minél gyorsabban. Így például nyugdíjkorhatárt kellene 2-3 évvel megemelni, az állami alkalmazottak bérét 5-10%-kal, a szociális transzfereket pedig 5%-kal kellene csökkenteni - ahogy a Saxo írja, ez már sok orszában elég lenne az egyensúly helyreállításához. Az elemzők szerint a piac megnyugtatásához ezek nem is igen jelentenek nagy áldozatot, de mint megjegyzik, a politikai elit nem elég gyorsan lép, túl lassúak a döntéshozatali mechanizmusok.
Összefoglalva, a válságnak csak két megoldása van: az adósság átütemezése (amire Görögország kényszerül) vagy az azonnali hiánycsökkentés (például Németország).
Kétségtelen, hogy az ún. PIIGS-országokban és néhány kelet-európai országban, például Romániában és Magyarországon vannak problémák. Ha ezek az országok nehezen meghozható döntések alapján nem vezetnek be "értelmes" reformokat, okkal félhetünk attól, hogy a nem is olyan távoli jövőben fizetésképtelenné válnak. A G10 országok fenntartható finanszírozása mellett nem igazán számít, ha ezek közül az országok közül egy vagy több bedől, és átütemezi adósságát. A baj az, hogy az ő finanszírozásuk sem fenntartható - hívja fel a figyelmet rá a Saxo.
| A Saxo szerint az alábbi országokban lehet nagy gond a jövőben az államadósság szintje: az USA, az Egyesült Királyság, Japán, Spanyolország és Franciaország. |
A fogyasztók pedig csak mérsékelten csökkentették kiadásaikat. Az USA gazdaságára jellemző fogyasztás/GDP arány példu8l még manapság is 70% körül ingadozik, ami a hosszú távú növekedéshez túlságosan magas.
A bankok kozmetikáznak?
A Saxo nem válogat a kifejezésekben, amikor a bankszektor helyzetét elemzi, az elemzők szerint a "bankok folyamatosan lódítanak a mérlegük állapotáról, és sejtésünk szerint a többségük továbbra is fizetésképtelen". Az Egyesült Államokban a jelzáloghitelek nagyarányú bedőlése okoz gondot, míg Európában mindehhez hozzájárul a Dél-Európa felé vállalt kitettség is. Az elemzés szerint nem várható, hogy a bankok a következő tíz évben ismét beindítják az értékpapírosítási/hitelezési gépezetet.
Németország nemet mondhat?
| Amíg Berlin úgy akarja, egyben marad az euróövezet |
A biztonságos kikötőnek tekintett és erős államháztartással rendelkező Németország, Dánia, Norvégia és Svédország helyzetéből előnyt kovácsolhat ebben a helyzetben. Egyre valószínűbbnek látszik, hogy a a 10 éves német állampapír kamata 2010-ben eléri a 2,25%-ot. Ezzel párhuzamosan a PIIGS kamatkülönbözete Észak-Európához képest a közelmúlt szokása szerint felfele araszol - írja a bank elemzése.
A Saxo elemzői szerint a kötvények kamataiból akár még az is kiolvasható, hogy Németország végül nem vállalkozik Görögország megsegítésére - ez amúgy homlokegyenest ellentmond az eddig ismert elemzői konszenzusnak, ráadásul a mentőcsomag már átment a legnehezebbnek gondolt akadályon, hiszen azt már megszavazta a Bundestag.
Súlypont-áthelyeződés kelet felé
"Szerintünk a piac figyelme fokozatosan kelet felé fog fordulni. Nemsokára Kelet-Európa országai következnek, és Romániát, Magyarországot illetően már meg-megmutatkoznak az aggodalom jelei" - így a Saxo. A piacon egyre többen számítanak kelet-európai átütemezésre, mert az IMF pénzszűkétől szenved, és mivel meghatározó tényezőnek tekinthető, (ismét) aggódnunk kell a Balti országok miatt is - vélik a Saxo elemzői.
A "figyelemeltolódás" következő lépése pedig Kína lesz. Kína a globális növekedés nehézgépe, amely a világ nyersanyagtermelésének durván egyötödét-egyhetedét fogyasztja el. "Mivel Kína par excellence marginális vevőnek minősül, nem sok fantázia kell annak elképzeléséhez, mi fog történni a nyersanyagok piacán, ha Kínában a fenntarthatatlan szintre feltornászott ösztönzés elapad" - figyelmeztet a bank. Hozzáteszik, 2011-től véleményünk szerint a kínai gazdaság növekedése 5-6%-ra mérséklődik.
A Saxo szerint ilyen helyzetben a bajban lévő államok politikai vezetésének fel kellene vállalniuk, hogy visszafogott növekedés mellett ("ronda GDP-adatokat produkálva") a hiány csökkentésére fókuszálnak, lehetőleg minél gyorsabban. Így például nyugdíjkorhatárt kellene 2-3 évvel megemelni, az állami alkalmazottak bérét 5-10%-kal, a szociális transzfereket pedig 5%-kal kellene csökkenteni - ahogy a Saxo írja, ez már sok orszában elég lenne az egyensúly helyreállításához. Az elemzők szerint a piac megnyugtatásához ezek nem is igen jelentenek nagy áldozatot, de mint megjegyzik, a politikai elit nem elég gyorsan lép, túl lassúak a döntéshozatali mechanizmusok.
Összefoglalva, a válságnak csak két megoldása van: az adósság átütemezése (amire Görögország kényszerül) vagy az azonnali hiánycsökkentés (például Németország).
Privátbankár - Zsiborás Gergő
Vegyesen alakult csütörtökön a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon.
