A Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) legfrissebb adatai szerint az elmúlt év során a piac utasbiztosításokból befolyt díjbevétele elérte a 10 milliárd forintot. Az adat önmagában 6,5 százalékkal meghaladta a 2012-es adatokat, ám nem lehet osztatlan öröm a piacon. A bővülés ugyanis minimum 3 tényező együttes összehatásából alakult ki, s korántsem biztos, hogy tényleges emelkedésről beszélhetünk.
Egyrészt fontos tény, hogy 2013. január elsejétől a korábban csak a kgfb-piacon meglévő (leánykorában baleseti adó névre hallgató) biztosítási adót már a balesetbiztosítások után is fizetni kell. (A kgfb-nél 30, a casco-szerződéseknél 15, a vagyon- és balesetbiztosításnál pedig 10 százalékos a fizetendő mérték.)
Az utasbiztosításokat ez utóbbi érinti, persze a biztosítók a meglehetősen speciális termék esetében nem kell, hogy a teljes díjra vetítsék, hiszen például az életbiztosítási fedezetvállalás adómentes tételnek számít. Ha nem így lenne, akkor a 2012-es 9,5 milliárd forintos díjbevételi bázison alapulva 10,45 milliárd forint bevételre lett volna szüksége az utasbiztosítási piacnak ahhoz, hogy a teljes adóemelést lenyelje. Az, hogy ez nem történt meg, egyrészt jelezheti azt, hogy a piacért folyó verseny nem igazán tette lehetővé a teljes körű áthárítást.
Alig emelik az árat
Emellett – mondta el a privatbankar.hu-nak Horváth Péter, a QBE Insurance (Europe) Ltd. Magyarországi Fióktelepének értékesítési igazgatója – a biztosítók évről-évre igen szerény mértékben emelik csak díjaikat -2013-ban 2-3 százalékos volt az átlagos díjemelés. A szakember szerint egyébként az utasbiztosítási piac szereplői idén is meglehetősen visszafogottan nyúltak a díjakhoz, annak ellenére, hogy az euró árfolyama számottevően gyengült az egy évvel ezelőtti szinthez képest, ami – ismerve az egyre komolyabb nyugat-európai ellátási díjakat – számottevően megnöveli a társaságok kárkifizetéseit.
Mindennek ellenére a Mabisz utasbiztosítási szakembere kismértékben optimista. Reményei szerint a 6,5 százalékos növekedésben van valami szerény piaci bővülés. Ezt Horváth Péter arra alapozza, hogy a rendelkezésre álló KSH-adatok szerint a tavalyi év első kilenc hónapjában a magyar állampolgárok külföldi költése 3 százalékkal, 396 milliárd forintra zsugorodott, s a turisztikai céllal külföldre látogatók száma is 1,75 százalékkal 8,286 millióra csökkent ezen időszak alatt. A kisebb bázison elért növekvő bevétel a szakember szerint jelezheti azt, hogy érdemben nőtt a kereslet az utasbiztosítás iránt.
Azt ugyanakkor ma még nem lehet megmondani, hogy valóban többen kötöttek-e utasbiztosítást, vagy a maximum 1-2 százalékos forgalombővülés annak köszönhető, hogy a biztosítást választók már kevésbé elégednek meg a kisebb szolgáltatással bíró, „fapados” biztosításokkal. Bármelyik irányba is mozdult el a piac, mindenképp kedvező – mondja a tagozatvezető, emlékeztetve arra, hogy az utasbiztosítási piac a kínálati oldalon is fejlődik: az elmúlt évben piacra lépő három új szereplővel már 15 társaság kínál utasbiztosítási terméket, s emellett folyamatosak az újítások is. Ma már a legtöbb biztosító on-line felületén a tárgynaptól van mód biztosítást kötni, sőt terjednek a mobiltelefonos utasbiztosításkötő applikációk is.
Alapjaiban formálná át a lengyel kormányt.
