A biztosítási fedezet meghatározása elsősorban függ az adott épület, vagyontárgy építőanyagának, szerkezetének kialakításától, típusától, földrajzi helyzetétől, illetve méretétől. Az épülettípus szerkezeti, technikai paraméterei alapján a tulajdonos által megadott adatok figyelembe vételével a biztosítótársaságok kalkulálnak egy, az adott épületre, kialakítására, méretére jellemző négyzetméter árat, ami segítségül szolgál a biztosítási díj összegének meghatározásában.
Alulbiztosítás
Ez a gyakorlat szinte tökéletesen jól működik, így jellemzően a kárbejelentés esetén a kár kifizetése is igen gördülékeny ütemben történik. Az első probléma azonban akkor jelentkezik, amikor értékbeli különbség mutatkozik és a biztosítási szerződésben rögzített adatok alapján kisebb értékűek a vagyontárgyak, mint a kárbejelentés során regisztrált érték.
Ez alulbiztosításnak minősül, mellyel a biztosított nem azt a kártérítési összeget fogja kapni, amire számít - mondta Halmos Gyula, a Groupama Garancia Biztosító Szolgáltatási Centrumának főosztályvezetője.
Mindenkinek gondja lehet belőle
Vegyünk egy szemléletes példát: Ha az ügyfél megköti a biztosítását a házára, majd az évek során ráépít egy plusz emeletet, vagy olyan mértékű felújítást végez rajta, amire meglévő biztosítási fedezete már nem elég, akkor a biztosító csak a korábban rögzített értékek alapján tudja meghatározni a kárkifizetés összegét. Ez sajnos egyaránt problémát jelent a biztosítónak és a biztosítottnak is.
A biztosító a fedezetet ugyanis nem annak alapján határozza meg, hogy mi a vételi, vagy éppen eladási ára az ingatlannak. Azt veszi alapul, hogy mekkora az az összeg, amiből a kárbejelentés időpontjában fel lehetne építeni az adott ingatlant, ezt úgy nevezik, hogy utánpótlási érték. A Groupama Garancia Biztosító szakértői azt tanácsolják a tulajdonosoknak, hogy a biztosítás megkötésekor mindig legyenek nagyon precízek, azaz pontos és valós adatok alapján kössék meg lakásbiztosításukat.
Mikor érdemes felülvizsgáltatni biztosításunkat?
Főként abban az esetben, ha a biztosításunk túlságosan régi, egy régi típusú szerződés több szempontból is nagyon veszélyes. Legfőképp azért, mert egy kilencvenes években kötött biztosítás kötvényében szereplő fedezet valószínűleg még nem olyan kiterjedt, mint a mai szerződésekben lévők. Hogy egy példát is említsünk: egy csőtörés esetén egy új típusú szerződéssel, sokkal nagyobb biztonságban érezhetjük magunkat, míg egy régi típusú szerződésben a téríthető szerkezetek, anyagok pótlásának elszámolhatósága korlátozottabb.
Amennyiben a lakásunkba vásárolt termékek érezhetően növelik az ingatlanunk illetve ingóságaink értékét. Ha lakásunkat teljes mértékben felújítjuk: a bútorokat, nyílászárókat, padlóburkolatot kicseréljük, esetleg jelentősebb mértékben vagyontárgyakkal, elektronikai eszközökkel bővítjük, vagyontárgyaink értékében minőségi ugrás keletkezik.
Hogy egy betörés, vagy lakáskár ne okozzon felesleges izgalmakat és nagymértékű anyagi kiadásokat, feltétlenül érdemes időben megújítani a lakásbiztosítást is. Pár száz forintos díjkülönbség mellett milliós károktól kímélhetjük meg magunkat - mondta a Groupama Garancia Biztosító szakértője.
Nem kell minden új tárgynál
Természetesen nem kell minden egyes tárgy után újrakötnünk biztosításunkat, azonban vannak olyan összeghatárok és tételek, amik esetében mégis ajánlott. Az ékszerek például értékőrző ingóságnak számítanak, melyeket az eredeti szerződés kötésekor esetleg nem szerepeltettek, de évi pár száz forintért a jelenlegi szerződésekbe nagyon egyszerűen bevonhatók.
Amit a biztosítótárság szakértője szerint mindig fontos szem előtt tartanunk, hogy ha több százezer forint értékű lakberendezési tárgyakkal, felújítással magasabb szintre emeljük a vagyontárgyaink értékét, vagy ha bővítjük az épület méretét, mindig érdemes az épület-, illetve ingóságbiztosítási fedezetet bővítenünk és ezáltal frissítenünk lakásbiztosításunkat is.
A látogatást Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter jelentette be a mai Kormányinfón. 
