A haiti események felvetik a kérdést, hogy a biztosítók kártalanítanák-e a magyar cégeket és magánszemélyeket egy földrengés esetén
A haiti események felvetik a kérdést, hogy a biztosítók kártalanítanák-e a magyar cégeket és magánszemélyeket egy földrengés esetén.
Minden évben kisebb- nagyobb földrengésekről érkeznek hírek szerte a világból. Idén a január 12-én bekövetkezett haiti földrengés sokkolta a közvéleményt. A legkevesebb 170 ezer halálos áldozatot követelő események után, a haiti főváros 75%-át újjá kell építeni, miközben a haiti kereskedelmi kamara elnöke szerint a katasztrófa az anyagi pusztításon túl a vállalkozások pénzügyi alapjait is tönkretette.
A cégeknek alig 30 százaléka rendelkezett biztosítással, és a legtöbben jelentős bankhiteleket vettek fel, amelyet most nem képesek visszafizetni. Bár Magyarországon évente 8-10 érezhető földrengést regisztrálnak, ezek többségükben nem okoznak jelentős károkat a vagyontárgyakban, a személyi sérülések száma pedig szerencsére elenyésző, mégis felmerül a kérdés, hogy a hazai biztosítók hasonló katasztrófa következményeinek kezelésére felkészültek-e?
„Magyarországon természetesen jóval magasabb a biztosítások aránya mind az élet-, mind a vagyonbiztosítások tekintetében, mint Haitin. Hazánkban a lakások 70%-a rendelkezik biztosítással, amelyeknek döntő többsége a földrengés károk fedezetét is tartalmazza, a vállalakozások esetében némileg kisebb a biztosítottak aránya. Ez ugyanakkor azt a kérdést veti fel, hogy a magyar biztosítók képesek lennének-e egy nagyobb katasztrófa esetén eleget tenni a vállalt kötelezettségeiknek. Annak érdekében, hogy egy ilyen különleges esetben minden károsult hozzájusson az őt megillető kártérítési összeghez, a magyar biztosítók úgy nevezett katasztrófa viszontbiztosítást kötnek, melynek keretében – természetesen a biztosító által megfizetett viszontbiztosítási díj ellenében – hatalmas, nemzetközi szinten tevékenykedő viszontbiztosítók átvállalják a károk kifizetésének jelentős részét” – nyilatkozta Kaszab Attila, a K&H Biztosító nem-életbiztosítási üzletágának vezetője.
Magyarország nem számít különösen veszélyesnek a földrengés kockázat szempontjából. Általában egy ötfokozatú skálán (0-tól 4-ig) mérik az egyes területek veszélyeztetettségét, Magyarországon 1-es es 2-es kockázatú területek vannak. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az 1-es területen 500 évente számíthatunk VI-os erejű földrengésre a Mercalli skála szerint, míg a 2-es területen, ugyanezen időtartamban lehet akár VII-es erejű rengés is. Ezek az erősségek mar okoznak fizikai károsodásokat a lakóépületekben, de nem akkorákat, amelyek jól kivitelezett épületek összeomlásához vezetne, azaz Haiti eseményekhez hasonló esemény az eddigi ismereteink szerint nem történhet.
Haitit a Mercalli skála szerinti VII és IX-es erősségű földrengések rázták meg, ez a műszeres mérésen alapuló Richter skála szerint 7,0 erősségnek felel meg. Ehhez képest Magyarországon az utolsó jelentősebb földrengés 1985-ben volt Berhidán, amelynek az erőssége 4,7 fokozatú volt.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Az elmúlt napokban az ónos esők jelentős károkat okoztak az országban, a károk bejelentése, felmérése még mindig zajlik – közölték a biztosítók. A nyaralókban keletkezett fagyási károk nagy része valószínűleg még csak ezután fog kibukni.
A munkavállalók döntő része volt már munkanélküli, ötödük már háromszor volt álláskereső. Miután komoly tartalékokkal nem rendelkeznek, ezért a korábbi megtakarítások felélése után nőnek a fizetési késedelmek a hiteleknél, a rezsinél. Ilyen helyzetben meglehetősen nagy gond, hogy a megkérdezettek 82 százaléka nem is hallott a jövedelempótló biztosításokról.
A viharos szél miatt tizennégy megyére és a fővárosra továbbra is elsőfokú figyelmeztetést adott ki a meteorológiai szolgálat. A másodfokú riasztásokat viszont már mindenhol visszavonták. Az ország nagy részén szerdán is erős, viharos széllökésekre kell számítani.
Számos veszély fenyegeti a nyaralónkat, amelyekre érdemes felkészülni, ha nem akarunk csúnyán meglepődni a szabadságunk kezdetén. Az ingatlanokkal kapcsolatos visszatérő hibák nagyon könnyen betörők kezére adhatják a menedéket, de nem csak tőlük kell félni. Az időjárás is okozhat kellemetlen perceket, ha nem látogatjuk és tartjuk karban a nyaralót. Éppen ezért még mindig jól jöhet a lakásbiztosítás.
A viharos szél miatt négy megyére másodfokú, hét megyére és a fővárosra elsőfokú figyelmeztetést adott ki a meteorológiai szolgálat. Emellett több megyében a várható sok eső miatt is figyelmeztetés van érvényben.
Május elejéig kell visszafizetnie a Lombard Lízing Zrt.-nek az érintett ügyfelek felé azt az összesen 380 millió forintot, amelyet a beépített casco-biztosításnál árfolyam-különbözetként jogtalanul szedett be tőlük.
Megugrottak a kgfb-díjak az első negyedévben: átlagosan 25 100 forint volt a személygépkocsikra kötött kgfb-szerződések éves díja. Ez az érték az évközi díjhirdetés két évvel ezelőtti bevezetéséhez képest 26 százalékkal magasabb. Tavaly ilyenkor ez az eltérés még mindössze 5 százalék volt.
Nyereségének közel kétharmadát már a régiós leányvállalataitól szerzi a Vienna Insurance Gruop. Az osztrák biztosítócsoport nyeresége 46 százalékkal ugrott tavaly.
.jpg)
A haiti események felvetik a kérdést, hogy a biztosítók kártalanítanák-e a magyar cégeket és magánszemélyeket egy földrengés esetén .jpg)
.jpg)
Az ukrán elnök elismerte, hogy jelenleg nem tudnak minden elfoglalt területet visszafoglalni.
