A Generali adatai szerint közel 130 milliárdos veszteség éri az időjárási viszontagságok miatt a magyar mezőgazdaságot, miközben a honi termőterületek kevesebb mint felére kötöttek biztosítást a gazdák.
Mezőgazdasági növénybiztosításokat eddig három biztosítónál lehetett kötni, ez most is így van: a Groupama Garancia, az Allianz és a Generali van jelen ezen a piacon. Ők az eddigi termékeiket igazították hozzá a törvényi változásokhoz, de a nagy kérdés az, hogy az esetleges állami támogatás olcsóbbá teheti-e ezeket a biztosításokat?
|
| Bővülő kockázatközösség |
Olcsóbb lesz-e a biztosítás? Nem biztos...
Ezt a kérdést viszont nem lehet egyszerűen megválaszolni. Schmidt Ákos, a Riskonline vezárigazgatója szerint abszolút értékben ezek a biztosítások drágábbak lettek. Ha mindehhez hozzátesszük a 65%-os állami támogatást, akkor körülbelül - magasabb fedezet mellett - 20-25%-kal lehet olcsóbb az új biztosítás, mint a régi. Ahhoz, hogy ez igaz legyen, kell az állami támogatás és az sem mindegy, milyen biztosítási csomagot választunk.
| Ezeknél a biztosításoknál - a törvényi előírások miatt is - az önrész viszonylag magas: 30% vagy a feletti - de ezeket lehet csökkenteni. Erre mindegyik biztosítónál van egy saját biztosítási "módozat", amellyel így az önrész átlag 5%-ra csökkenthető, tudni kell viszont, hogy ezekre a kiegészítőbiztosításokra nem jár az állami támogatás - hívta fel rá a figyelmünket Schmidt. |
Az állam ugyanis három fajta biztosítást hajlandó támogatni, ezek közül a legnagyobb fedezettel az "A" típusú bír, mely tulajdonképpen csomagbiztosítás. Olcsóbb, de kevesebb kárra nyújt védelmet a "B" valamint a "C" típusú biztosítás. Ezekben a csomagokban nem csak az az eltérő, hogy milyen kár esetén nyújtanak védelmet, hanem az is, hogy milyen növényfajtákra érvényesek. A konstrukció egyik nagy hátránya, hogy a támogatás csak utólag jár, és egyáltalán nem biztos, hogy jár...
Hogy lehet biztosra menni?
A mostani árfolyam mellett közel 2,7 milliárd forint áll rendelkezésre a biztosításokhoz adandó állami támogatásra - magyarázza a Scmidt Ákos. Vagyis, ha ez a keret kiürül, az állam már nem fizet támogatást. A szakemberek szerint, aki "A" típusú biztosítást köt, valószínűleg beleesik a támogatható kategóriába. Azt se feledjük, hogy ez az első év, a rendszer még gyerekcipőben jár, vélhetően nem fog minden gazda élni a lehetőséggel és kihasználni az állami támogatást. Vagyis vélhetően jutni fog a "B" és "C" módozatot választóknak is az állami támogatásból - de ezt most nem lehet előre megmondani. Akik kimaradnak az állami támogatásból, valószínűleg többet fizetnek majd most, mint a korábbi biztosításukért - de ne feledjük, ezek a szerződések több kockázatra terjednek ki.
| A termelőknek a területalapú támogatással párhuzamosan kell jelezniük a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál (MVH) a díjtámogatás iránti igényüket, ez a feltétele annak, hogy majdan az utólagos támogatást igénybe tudják venni. Figyelem, ez jogvesztő határidő (május 15.)! Ezután két hete van még a gazdáknak, hogy adott biztosítóval megkössék a szerződésüket. A legfontosabb, hogy a szerződőnek a díjtámogatott szerződések teljes éves díját legkésőbb 2012. október 31-ig be kell fizetnie, mert támogatás csak a díjrendezett szerződésekre vehető igénybe - hívta fel rá a figyelmünket az Allianz biztosító sajtóosztálya. A Groupama Garancia Biztosító néhány héten belül vezeti be díjtámogatott biztosítási csomagját a növénybiztosítási piacon. A bevezetést követően a gazdák folyamatosan, igényeik szerint köthetnek növénybiztosítási szerződéseket -é mondta el dr. Máhig Attila, a Groupama Garancia Biztosító nem-életbiztosítási ügyvezető igazgatója. A Generali első új biztosítási csomagja 11 növényre, többek között árpára, búzára, rozsra, napraforgóra, kukoricára, repcére, almára, szőlőre köthető jégeső, tűz, vihar, aszály, felhőszakadás és árvíz okozta károkra, 2013-tól pedig téli-és tavaszi fagyok ellen is. Egyelőre a Generalinál május 15-ig lehet mezőgazdasági növényekre biztosítást kötni. |
Nem ezen "szedik meg" magukat a gazdák
További újdonság, hogy a gazdák befizetéseiből összeálló kártalanítási alap 4,1 milliárdját az állam ugyanennyivel kiegészíti. Eddig csak ebből fedezték a gazdákat ért károkat, ami nem volt elegendő segítség, az alap rendre kiürült. Az új szabályozás is ezen próbál meg segíteni, úgyhogy nem ró többlet terhet a költségvetésre.
Több lábon álló kárenyhítési rendszer
A kártalanítási alapból csak az kaphat teljes kifizetést, aki a tevékenysége legalább 50%-ra biztosítást köt, aki nem rendelkezik biztosítással, maximum 50%-os kárenyhítésre jogosult. A kétpilléres rendszer lényege azonban, hogy a kárrendezést is összehangolják, vagyis nem azon fognak "meggazdagodni" a termelők, hogy az államilag támogatott biztosításuk után és a kárenyhítési alapból is pénzt kapnak. A rendszer lényege épp az, hogy a kárenyhítést minél biztosabb pénzügyi alapokra állítsa.
Egy hasznos tipp!
A most megkötött szerződések a mezőgazdasági év végéig élnek, ami gyakorlatilag a naptári év végét jelenti. Schmidt Ákos szerint azonban érdemes elébe menni a kockázatoknak, és már ősszel új biztosítást kötni. Eleve a most megkötött biztosítások már nem vonatkoznak a téli illetve tavaszi fagykárokra, vagyis ezzel a kockázattal a biztosítóknak nem kell számolniuk. Akik viszont az ilyen helyzetekre is fel akarnak készülni, jobb ha előre gondolkodnak. A téli fagykárok ugyanis nem januárban, hanem csak tavasszal, rügyfakadáskor derülnek ki - ez pedig mindig vita a biztosítóval: mikor történt a kár, kell-e erre fizetni kártérítést? Hogy a kárrendezésnél ne legyen gond, jobb ha a szerződés a rügyfakadás előtti időszakban is él.
A mezőgazdasági növénybiztosítások nem az egyszerűbb termékek közé tartoznak a piacon, rengeteg kockázatra nyújthatnak megfelelő védelmet, beárazásuk éppen ezért nem egyszerű. És bár csak három biztosító kínál termékeket ezen a szűkebb piacon, így is érdemes hozzáértő alkusz után néznie a gazdálkodóknak.
A tőzsdék vegyes képet mutatnak, kijöttek a különadókról szóló rendeletek, ám nem okoztak nagy ármozgást. A forint gyengécske, és elemzők szerint ez fokozódhat. 
