Továbbra is csökkennek a díjak a lakásbiztosítási piacon – a Netrisk.hu piacvezető biztosításközvetítő portál adatai szerint 2015 első hónapjaiban az ügyfelek átlagosan 21 700 forintért biztosították lakásaikat, ami a tavaly év elején mért átlagdíjtól (22 800 forint) 5 százalékkal marad el.
Egy új veszély: az önrészes biztosítás Noha az elmúlt egy-másfél évben szinte minden nagyobb piaci szereplő megjelent már önrészes lakásbiztosítási termékkel, egyelőre úgy tűnik, hogy a 10-50 ezer forint közötti önrészért cserébe kínált átlagos 10-15 százalékos díjkedvezmény eddig csak kevesek fantáziáját mozgatta meg: a szerződéseknek mindössze 4 százalékát kötötték ilyen feltételekkel. Ez a megoldás ugyan komoly kockázatokat hordoz – figyelmeztet Sebestyén László -, hiszen a biztosítás csak a komolyabb, igazán zsebbe vágó károkra ad fedezetet, ám a statisztikák szerint a 50 ezer forint alatti, úgynevezett bagatell károk (elsősorban kisebb beázások, vezetékesvíz-károk és üvegkárok) teszik ki a lakáskárok több mint felét. Az önrészes biztosítás választásával így akár 5 évnyi biztosításon megspórolt pénzt bukhatunk egyetlen üvegtörés esetén, hiszen ilyenkor önrész mértékéig nem leszünk jogosultak kártérítésre a biztosítótól. |
A lakástulajdonosok többsége az elmúlt években egyáltalán nem foglalkozott lakásbiztosításának karbantartásával: a Netrisk.hu becslése szerint 10-ből 5 szerződést öt évnél régebben kötöttek. Az elmúlt évben azonban a tudatosság ezen a területen is erősödött: az idei év elején a piacvezető biztosítási portálon megkötött szerződések 34 százaléka biztosítási évfordulón végrehajtott váltás volt, míg tavaly ilyenkor ez az arány csupán 19 százalékot ért el.
Az irány jó
Máhig Attila, a Groupama Garancia Biztosító nem-életbiztosítási ügyvezető igazgatója szerint bár az utóbbi időben egyre tudatosabbak az emberek a lakásbiztosításuk terén, azonban még mindig sokan feledkeznek meg arról, hogy ha az évek során új vagyontárgyak is kerülnek az otthonukba, vagy olyan felújítást végeznek, ami megnöveli az ingatlanuk értékét, akkor a korábban megkötött lakásbiztosításukat is érdemes felülvizsgálni. Ideálisan két-, maximum háromévente javasolt átnézni lakásbiztosítási szerződésünket – vélekedik a szakember. Ennek elmaradása alulbiztosítottságot okoz: a biztosító csak a szerződésben szereplő értéket téríti, amely adott esetben nem lehet elég a felújítás során beépített eszközök, vagy épp egy-egy drágább hiradástechnikai eszköz pótlására.
A biztosítók ugyan igyekeznek védeni az ügyfeleket és ezért felajánlják az értékkövetést, az úgynevezett indexálást, amely a KSH által közölt fogyasztói árindexet alapul véve növeli a biztosítási fedezet (és a biztosítási díj) mértékét, ám a mostani deflációs környezetben ez sem véd. Ráadásul a biztosítandó vagyon növekedése nem az árindexhez kapcsolódik.
Mit jelent ez? Az internetes alkuszok a kgfb után új piacok felé kellett, hogy forduljanak, mivel az általuk generált díjverseny mára olyan szinten lecsökkentette a díjakat, hogy a váltáson nyerhető pár száz forint már nem mozgatja meg az ügyfeleket. A lakásbiztosítási piacon az újfajta verseny egyrészt komoly díjcsökkenést generált, amin az ügyfelek nyerhetnek. Ha az ügyfél a megspórolható több ezer forint "ígérete" miatt hozzányúl a biztosításához, rövid távon mindenki jól járhat: az olcsóbb díj miatt az ügyfelek - mint látjuk - kiegészítő fedezeteket vásárolnak, másrészt az, hogy hozzányúlnak a régi biztosításban szereplő fedezeti összegekhez csökkentheti az alulbiztosítottságot. Ebben persze a már említett díjverseny is segít: ugyanakkora biztosítási fedezetet ma akár 20-3 százalékkal olcsóbban is bevállalnak a biztosítók. |
Kiegészítőre költik a megspórolt pénzt
Sebestyén László, a Netrisk ügyvezető igazgatója szerint ugyanakkor kedvező tendencia, hogy az alapbiztosításon megtakarított összeget egyre többen további kiegészítő fedezetek vásárlására fordítják: a Netrisk.hu tapasztalatai szerint a megkötött lakásbiztosítások közel feléhez az ügyfelek valamilyen kiegészítő biztosítást is kötnek.
Idén tavasszal az ügyfelek 18 százaléka választott családi balesetbiztosítást, amely nem csak a szerződő, hanem a lakásban lakó személyek számára is térítést nyújtanak rokkantság, csonttörés vagy baleseti halál esetén. A kiegészítő biztosítást választók 11 százaléka a besurranó tolvajlás ellen védi vagyontárgyait, míg 9 százalékuk a tető és oldalfal beázására kért külön fedezetet, s közel hasonló arányban biztosították az ügyfelek a különleges üvegtárgyaikat.
Az ingatlanhoz tartozó kutya által okozott, a szerződő felelősségi körébe tartozó károkra (harapás vagy a kutya által okozott közlekedési balesetre) fedezetet nyújtó kiegészítő biztosítást a lakásbiztosítást kötők 7 százaléka igényelt.