A viharok és az árvíz okozta rendkívüli körülmények miatt szokatlanul gyorsan dolgoznak a biztosítók, amilyen rövid idő alatt csak lehet, felmérik és kifizetik a jogos kárigényt, ami az alig néhány nappal ezelőtt kezdődött szélsőséges időjárás miatt mostanra több százmillió forintra rúgott. A biztosítók azonban elvárják az ügyfeleiktől, hogy kellőképpen védekezzenek az előre látható káresetek, így az árvíz ellen is, legalább homokzsákokkal. (Az aktuális árvízi helyzetről itt írtunk.)
Vesszen az elavult kütyü
Gondatlanságnak tekintheti ugyanis a biztosító azt, ha a megelőzésnek vagy a védekezésnek nyoma sincs például egy olyan ingatlannál, amelyet minden évben elönt a víz. Ezért megteheti, hogy nem fizet, vagy csak a valós veszteség töredékét adja kártérítésként – írja a CLB Független Biztosítási Kft. Németh Péter igazgatót idézve.
A biztosítók azt is elvárják, hogy a kármentést is időben kezdje el a károsult, mentse, amit csak tud, hogy minél kisebb legyen a vesztesége. Vannak ugyanis, ha nem is sokan, akik úgy gondolkoznak, hogy ha már ott a víz, vesszen az elavult tévé, a régi szobabútor, a dögledező mosógép, vagy éppen a leharcolt számítógép, mert a kártérítésből majd futja egy újra.
Ne felejtsd el az ázott tapétát sem
A szándékosan gondatlan felkészülést, vagy az elódázott kármentést azonban gyorsan felismerik a szakemberek, s ha a gyanújuk beigazolódik, akkor mérlegelhetnek, hogy mennyit fizessenek ki a veszteségből, vagy fizessenek-e egyáltalán. Annak tehát, aki a valós kár megtérítését várja, a lehetőségeihez képest mindent meg kell tennie vagyona védelmében, s az anyagi veszteség csökkentése érdekében.
|
| (Fotó: 123rf.com) |
Vannak viszont, akik nem mérik fel alaposan a vihar, vagy az árvíz utáni pusztítást, s nem vetetik fel a listára a frissen keletkezett apró repedéseket a falon, a kicsit ázott tapétát, vagy a még csak tenyérnyi helyen hólyagosodó vakolatot. A pici repedés hónapok múlva már méternyi lehet, a málladozó vakolat már félplafonnyira nőhet, s az éppen csak nedves tapéta lassan teljesen lepöndörödik a falról, s utólag már nehezen lehet rá kártérítést fizettetni – figyelmeztetnek.
Szárítsuk meg vagy hagyjuk vízben?
A tapasztalatok szerint a víz alá került, vagy viharverte ingatlanok tulajdonosai azt sem tudják pontosan, mivel tesznek jót: ha azonnal szárazra viszik az elázott, összetört, tönkrement értékeket, vagy ha érintetlenül hagyva várják a biztosító embereit, akiknek az előírás szerint öt napjuk van a kárszemlére. Az igazgató azt tanácsolja, hogy mindenki a lehető leggyorsabban cselekedjen, de ha csak teheti, fényképezze le a mentés előtti állapotot, hogy szükség esetén fotókkal igazolhassa, jogos a kárigénye.
Vakolni ne kezdj!
Komoly helyreállítási munkába viszont senki ne kezdjen addig, amíg a kárszemlét le nem folytatják, mert a javítási munkák költségét, de magát a káresetet is nehéz utólag bizonyítani, s elúszhat a teljes kártérítés – figyelmeztet a szakértő. Viszont az ilyen rendkívüli helyzetben, mint a mostani viharos, árvizes időszak, a biztosítók nagyon gyorsan dolgoznak és 1-2 napon belül vélhetően mindenkihez odaérnek a kárfelvevők.
Ezért a vita, vagy a félreértések elkerülése, de leginkább a kártérítési összeg kifizetése érdekében érdemes addig viszonylag érintetlenül hagyni a helyszínt.
Az ukrán elnök elismerte, hogy jelenleg nem tudnak minden elfoglalt területet visszafoglalni.
