Túl soknak találták a biztosítók a villámcsapások okozta károkat, főleg a „villámlás indukciós hatása által” bekövetkezett esetek számát. Az utóbbi két hónapban olyan erős villámlással járó viharok tomboltak az ország különböző pontjain, hogy a kockázatviselőknek több százmillió forintot kellett kifizetniük. A kártérítések jelentős része tönkrement elektronikai berendezésekért, azon belül is a villámcsapás okozta úgynevezett másodlagos hatásaként megrongált szórakoztatóelektronikai eszközökért járt.
Változnak a szabályok
Némelyik cég – most például az Aegon Magyarország – ezért úgy döntött, mostantól elővigyázatosabb lesz és saját érdekükben ügyfeleit is rákényszeríti erre. A szolgáltató a napokban írásban közölte, mostantól csak azokért a számítógépekért, házimozikért, LCD, LED és plazma tévékért – érzékeny, kisfeszültségű áramkörökből álló elektromos eszközökért – fizet kártérítést, amelyeket annak ellenére tett tönkre a vihar, hogy előtte speciális védelemmel szerelték fel.
Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. kommunikációs vezetője szerint ez azt jelenti, hogy egyik-másik biztosító mostantól elvárja, hogy ügyfelei legyenek még gondoskodóbbak, s tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy megvédjék vagyontárgyaikat. Ez esetben például a szórakoztató elektronikus eszközöket szereljék fel olyan, néhány ezer forintért kapható túlfeszültséget levezető műszerekkel, amelyek segítségével megelőzhető a baj. Abban az esetben, ha ilyen nincs, nem fizet kártérítést a biztosító. Az egyéb, a háztartási ingóság kategóriába tartozó elektromos háztartási gépeknél, valamint az épületgépészeti berendezéseknél, klímáknál, kapunyitó motorok, riasztók használatánál nem feltétele a károk kifizetésének a túlfeszültség elleni védelem – szögezik le a szigorító szolgáltatók.
Áramtalanítsunk a viharban
Németh Péter szerint ennél a megoldásnál létezik olcsóbb és egyszerűbb megoldást is: viharban áramtalanítani kell a berendezéseket, és akkor a legnagyobb villámcsapás sem teszi tönkre az érzékeny eszközöket. A CLB tapasztalatai szerint ugyanis az emberek többsége nyaralása idejére is áram alatt hagyja a lakását, s ennek következtében gyakoriak a különféle káresetek.
A szakértő ugyanakkor sajnálatosnak tartja, hogy ennek ellenére az ingatlanok mintegy 30 százalékára még mindig nincs biztosítás. Szomorú példaként említi a legutóbbi, júniusi vihart, amely úgy rongált meg egy egész települést, több százmillió forintos kárt okozva, hogy egyik tönkre tett ingatlanra sem volt biztosítás. Egész életek munkája veszett kárba csupán azért, mert a tulajdonosok havonta alig több mint ezer forintot sem szántak erre a célra.
A CLB szakértője biztosítással rendelkezők figyelmét is felhívta: a káreseteket két munkanapon belül be kell jelenteni annak érdekében, hogy a helyszíni szemle során pontosan lehessen azonosítani a sérült eszközöket, villámvédelmi berendezéseket.
Szeptemberben kiigazítással 0,9 százalékkal, május óta először csökkent az előző hóhoz képest a francia ipari termelés az előző havi 1,1 százalékos bővülés után. 
