Igen kellemetlen, ráadásul az kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást kötő ügyfelek számára – vétlenül - komoly kiadásokat jelentő problémává nőheti ki magát az a jogszabály-értelmezési vita, amely jelenleg zajlik a PSZÁF jogutódjaként működő, Magyar Nemzeti Bank és a biztosítók között.
A vita tárgya
A jegybank álláspontja szerint amennyiben a biztosító a beérkezett kgfb-ajánlatot (a biztosításoknál hivatalosan az ajánlatot nem a biztosító adja az ügyfélnek, hanem az ügyfél teszi a biztosítónak) a biztosítónak nem sikerül aznap befogadnia és kötvényesítenie, akkor az ajánlat tételének időpontja és a szerződés kötvényesítése közötti időre az ügyfél - mivel nem rendelkezik érvényes biztosítással autójára - fedezetlenségi díjat köteles fizetni.
Ez nem kis tétel, hiszen a fedezetlenségi díj az autó teljesítményétől függően naponta 260-600 forint lehet. Ezt a tételt az ügyfél ezek szerint olyan ügyletért köteles fizetni, amelynek rendezésére nincs ráhatása, hiszen az ő feladata az ajánlattétellel lezárul. (Arra, hogy a fedezetlenségi díjat az ügyletben hibázó szervezet – az ajánlatot „későn” eljuttató alkusz, vagy épp az ajánlatot kötvényesíteni azonnal nem tudó biztosító - fizesse meg, nem kerülhet sor, hiszen fedezetlenségi díjat csak az autósra lehet kiszabni.)
A kötelező befogadás sem érv?
|
A fedezetlenségi díj egyszerű bírság? A fedezetlenségi díjjal külön probléma is van: azon túl, hogy a díjtétele akár 10-15-ször magasabb, mint a normál biztosításoké, nem jár mögé szolgáltatás. Vagyis, ha az autós karambolizik azon időszak alatt, amikor nincs érvényes kgfb-biztosítása, a baleset valamennyi kára ráterhelhető. (A biztosítatlan kocsik után a Mabisz kártalanítási számlája áll jót, majd a szervezet jár el a károkozóval szemben.) Ugyanakkor ebben az esetben is be kell fizetni a káron felül a fedezetlenségi díjat, s további súlyosbító tényező, hogy csak azzal a biztosítóval lehet szerződni, akinél a díjfizetés elmaradása miatt megszűnt biztosításunk volt. Az már csak hab a tortán, hogy a biztosító a fedezetlenségi díj mellett a biztosítási évfordulóig egy összegben követelheti a biztosítási díjat. A Privátbankár által megkérdezett szakemberek szerint a fedezetlenségi díj nem szerencsés elnevezés, hiszen inkább bírságként fogható fel, amelynek mértéke azért ilyen magas, hogy érvényesüljön elrettentő ereje. Ha pedig bírság, akkor érthető, ha nem jár mögé szolgáltatás. |
A jogértelmezés azért meglepő, mert a biztosítások esetében általános az úgynevezett ajánlati kötöttség. Ez azt jelenti, hogy ügyfélajánlat megtétele után 15 nappal – ha a biztosító írásban nem utasítja el az ajánlatot – a szerződés az ajánlatban foglalt paraméterekkel, az ajánlattételi időponttól mindenképp érvénybe lép, kötvényesül. A kgfb-szerződések esetében ráadásul még kevésbé van értelme az átmeneti időszak feszegetésének, hiszen a jogszabály kötelező ajánlat-befogadást ír elő a biztosítóknak. Ez alól csak két esetben ad felmentést a társaságnak: akkor, ha a korábbi szerződést az adott biztosító a törvényi feltételeket betartva a biztosítási időszak végére előzetesen felmondta, illetve abban az esetben, ha a szerződés a biztosítási időszak alatt díjnemfizetés miatt szűnt meg. Ugyanakkor ezekben az esetekben is csak a soron következő biztosítási időszakra (évre) szól a befogadási kötelezettség alóli mentesülés, azt követően a régi, rosszul fizető, vagy épp komoly károkat okozó ügyfél biztosítási ajánlatát is köteles befogadni a biztosító a megfelelő díjtábla szerint.
Az NGM a "régi" értelmezés mellett
A helyzet azért érdekes, mert a felügyelet ezen, az elmúlt évtizedek gyakorlatához képest teljesen új álláspontjával híreink szerint egyedül maradt, hiszen maga az NGM sem látott okot a szemléletváltásra.
A helyzet mindenesetre gyors rendezést kíván, tekintve, hogy a befogadás elhúzódása nem az év végi kampány esetében érdekes – hiszen ott novemberben szerződünk, de a biztosítás csak január 1-től él -, hanem olyan esetekben, amikor új (vagy használt) autót vásárolunk, amivel a szerződés aláírása (és a biztosítási ajánlat megtétele) után ki akarunk gördülni a kereskedésből.
Az ukrán elnök elismerte, hogy jelenleg nem tudnak minden elfoglalt területet visszafoglalni.
