„Másként viselkedik a tömeg, és másként egymagában az ember. A West Balkánban történt, tragikus kimenetelű tömegpánik is rávilágít arra, hogy számos szórakozóhely ma még nem gondoskodik megfelelően a közönségük biztonságáról. Az előírások betartása mellett fontos lenne példáéul balesetbiztosítással is védeni a vendégeket. Az anyagi következményeket enyhítheti a kollektív biztosítás, amely segítségével egy-egy napra is köthető balesetbiztosítás a programon résztvevők számára” - hangsúlyozta Schaub Erika, a Generali személybiztosítási üzletágának vezetője.
Nem kerül sokba
Egy háromezer fős egynapos rendezvényre a szervezők már 102 ezer forintért is köthetnek kollektív balesetbiztosítást, ez fejenként mindössze 34 forintot jelent. Arra is van lehetőség, hogy egy üzemeltető állandó jelleggel, a belépőjegybe építse be a díjat. Ebben az esetben például egy évi ötvenezer látogatót fogadó intézmény – szórakozóhely, műjégpálya, kalandpark, stb. - havi húszezer forintért már köthet kollektív balesetbiztosítást, ez látogatónként kevesebb mint 5 forintos költség – emelték ki a Generali szakemberei.
A biztosító ilyen esetekben igyekszik elérni, hogy a látogatók is tudatában legyenek annak, hogy biztosítva vannak. Ez azért fontos, mert ha valakit baleset ér, rögtön a szolgáltatóhoz kell fordulni és baleseti jegyzőkönyvet kell felvetetni. Ezt, a részvételi jogot igazoló dokumentumot (jegy, bérlet) és a balesettel kapcsolatos egészségügyi dokumentumokat kell a kártérítéshez bemutatni.
A rendezvényekre szóló konstrukciók fedezetet nyújthatnak égési sérülésre, csonttörésre, kórházi és műtéti térítésekre is. Az ilyen biztosítás fedezi az esetleg bekövetkező baleset miatt felmerülő gyógyulási költségeket, pótolja a kieső jövedelmet, így enyhítheti a kialakult helyzet nyomán keletkező károkat az érintettek életében. A védelem maradandó egészségkárosodásra és baleseti halálra is kiterjed valamennyi résztvevő esetében.
A West Balkánban nem volt biztosítás
Kiss László biztonsági szakember véleménye szerint a West Balkán esetében nem beszélhetünk szakmai értelemben vett rendezvénybiztosításról. Magyarországon egyébként nem jellemző, hogy a szervezők úgynevezett biztosítási tervet készítenének. Tőlünk nyugatabbra egy ilyen dokumentumban szokták rögzíteni az anyagi és emberi szükségletek részleteit, vagyis hogy milyen eszközök és mennyi biztonsági ember kell, ki hol helyezkedik el, kinek mi a dolga, stb.
A szakember szerint egyébként egy igazán felkészült, s főleg megfelelő létszámú biztonsági gárdával akár elkerülhető is lehetett volna a tragédia, hiszen amíg egy nagyobb tömeg pánikba kerül, az egy folyamat, amelynek bizonyos pontjain közbe lehet avatkozni. A pánik kialakulása után azonban már gyakorlatilag esélye sincs a biztonsági csapatnak, hiszen ilyenkor a tudatos viselkedés megszűnik. Csőlátás, csőérzékelés alakul ki, ilyenkor pedig nagyon nehéz hatni a tömegre. Kiss László szerint ezért a legfontosabb a megelőzés, és hogy ne a biztonságon spóroljanak a szervezők.
Privátbankár - Fokasz Oresztész