A műsorvezető a bevezetőben felvetette, hogy még mindig sok új irodaház épül Budapesten, s véleménye szerint ezzel már rövid időn belül tovább romolhat a kihasználtság. Mester Nándor, az Mfor.hu és a Privátbankár.hu ingatlanpiaci szakértője ezzel összefüggésben azt emelte ki, hogy a kínálati oldalon megjelenő ingatlanfejlesztők a beruházások visszafogásával reagálhatnak, ez lassíthatja a kihasználatlanság növekedését.
Utalt rá, hogy a következő másfél-két évben több mint 300 ezer négyzetméternyi iroda átadását tervezik és a középtávú elképzelések szerint további, akár több százezer négyzetméternyi iroda létesülhet. Ezzel még mindig nem érnénk el például a bécsi arányokat, de Budapest tovább erősíthetné pozícióit a közép-európai irodapiacon.
Természetesen a kihasználtságra jelentős hatással volt és van még mindig a koronavírus járvány. Erről szólva a szakember kifejtette: a cégvezetők most átgondlhatják például a home office arányát és általában is a cég működését. Kiderülhet, hogy hosszabb távon mekkora irodaterületre van szükségük. A hatékony működéshez a terület racionális használata is hozzátartozik, ezen kívül nyilván azt is mérlegelik, hogy mekkora területet tudnának albérletbe adni anélkül, hogy különösebb költségbe vernék magukat.
Erről a helyzetről a VLK Cresa ingatlan tanácsadó cég friss tanulmányában is írtak. Ebben egyebek mellett azt közölték, hogy az alkalmat kihasználni kívánó vállalkozások jellemzően 100-300 négyzetméternyi területet keresnek. Első sorban a több ezer négyzetméteres irodabérleményt fenntartó cégeknél próbálkozhatnak, azok ugyanis gyorsan akarnak lépni, és a hirtelen „feleslegessé vált” területet ily módon hasznosítani, vagyis bevételhez jutni.
A tanulmány idézi Kalaus Valter ügyvezetőt, aki azt mondta: korábban, a 10 évvel ezelőtti válság idején szinte alig volt előélete ennek, így nem nagyon van viszonyítási alap. „Amerikában, ahol nem ritka a 10 éves irodabérleti szerződés, jóval nagyobb hagyománya van ennek. Ugyanakkor racionális egy ilyen döntés az úgymond főbérlő részéről, hiszen mégiscsak bevételhez jut egy kihasználatlan terület után” – érvelt a tanácsadó, aki szerint azoknak a cégeknek éri meg bérlőként albérletbe adni területük egy részét, amelyeknek még több év van hátra az általában ötéves szerződéséből.
A bérbeadóvá előlépett nagyvállalati bérlő általában nem akar költeni az albérletre elkülönített területre. Az irodaházakat jellemzően eleve nem így alakították ki, bár a legutóbbi időszakban épülőknél már megvan a rugalmasság. A tanácsadó cég vezetője azonban megjegyezte: nagyobb területből leválasztani vagy nem is lehet fizikailag vagy nem éri meg a főbérlőnek. Az a szerencsés albérletkereső, aki egy kisebb vagy közepes irodaházban több szintet bérlő cégtől egy egész szintet tud lefoglalni, mondjuk 400-500 négyzetméteren – fűzték hozzá a tanulmányban.
Az ügyvezető felhívta a figyelmet: főbérlői szempontból fontos, hogy a ház bérbeadójától hozzájárulást kell kérni, mert előfordulhat, hogy a potenciális albérlő versenytilalmi megfontolásból nem kívánatos az épületben, ahol már van egy érintett direkt bérlő. Az természetes, hogy a főbérlőnek mindent meg kell tennie, hogy albérlője maradéktalan betartsa a házra és az albérleti terültre vonatkozó összes szabályt, hiszen főbérlőként anyagi és jogi felelősséget is visel.
„Az albérlő számára az összes kompromisszum ellenére is sok az előny azzal szemben, hogy ha direkt szeretne bérlőként fellépni egy irodaházban. Általában azonnal beköltözhető, kevés átalakítást igénylő, nem ritkán bútorral ellátott, bekábelezett ingatlanok között válogathat, és akár 10-20 százalékkal is kisebb bérleti díjra számíthat. Előny lehet, hogy rövid futamidőt is vállalhat, a direkt szerződésekben jellemző 5 évvel szemben. Ez attól függ, mennyi idő van még hátra a főbérlő szerződéséből.” – vélekedett a cég tapasztalataira utalva Kalaus Valter.
A teljes beszélgetést itt hallgathatja meg:
Makisz Voridisz távozott. 
Rossz esetben a forint és a BUX is megsínyli majd a választásokat
