A csütörtöki Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet szerint a beruházással összefüggő, a kulturális örökség védelmével kapcsolatos tanácsadói feladatokat, valamint a beruházást megelőző tervpályázati eljárás előkészítését, feltételeinek kidolgozását, lebonyolítását a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ (melynek jogelődje a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal) látja el.
A rendelet mellékletében felsorolt építésügyi hatósági ügyekben nem kell településképi véleményezési eljárást lefolytatni, valamint nincs helye az építési beruházással összefüggésben településképi bejelentési eljárásnak - olvasható a rendeletben.
|
Az építésnél kicsit megszaladtak a költségek A főépület (V. Szabadság tér 8-9.) eredetileg az Osztrák-Magyar Bank budapesti főintézetének székházaként létesült. A bank 1900 nyarán írta ki zártkörű pályázatát, amelyre nyolc-nyolc neves magyar és osztrák építészt hívtak meg. 1901. május 10–12-én tartott ülésén a zsűri (két magyar és két osztrák építész) az első díjat egyhangúlag Alpár Ignácnak ítélte.Az építkezés 1902 tavaszán kezdődött és 1905 tavaszán fejeződött be, az épület az előirányzott hárommillióhoz képest négy és fél millió koronába került. Monumentális, palotahomlokzatú épület készült, gazdag külső és főleg belső díszítéssel. Ez utóbbiak közül kiemelkedőek Róth Miksa színes üvegablakai, amelyek a főlépcsőházat ékesítik. Az épület 1976 óta védett műemlék. (Forrás: Wikipedia) |
Képtelen magához térni a forint a sorozatos pofonokból. 
