Az adás-vételek 9,4 százalékában az eladó örökölt ingatlantól vált meg. Ezt mutatja legalábbis a Duna House felmérése, ahol már több mint egy éve figyelik az eladói és vevői oldalt, hogy kiderüljön: milyen élethelyzet áll a tranzakció hátterében.
Az arány kissé más Budapesten és vidéken, hiszen míg a fővárosban az adás-vételek 8,5 százalékánál, addig vidéken 10,2 százalékánál vannak örökösök az eladók között, vagyis a fővárosi ingatlanokat inkább hasznosítják (belakják, kiadják), semmint azonnal eladják, vagy csak egy későbbi, ideálisabb ingatlanpiacra várnak. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy az örökölt ingatlanok eladásán belül a családi házak aránya vidéken magas (41%), és ezek átlagmérete 87 nm, amely a teljes vidéki piac 73 nm-es átlagánál jóval nagyobb, tehát hasznosítani is nehezebb. Ezeket a családi házakat vidéken 11,2 milliós átlagon adták el az örökösök. A fővárosban az örökölt családi házak eladási aránya csekély, bár méretben itt is hasonló az átlag, 88 nm és ezek átlagára 17,3 millió forint volt.
Budapesten az eladott ingatlanörökség majdnem kétharmada téglaépítésű lakás volt az elmúlt egy évben, ezek átlagmérete 56 nm volt és 12 millió Ft körüli átlagon tudtak megválni tőlük a tulajdonosok. Vidéken ugyanez a lakástípus az örökölt ingatlaneladások harmadát tették ki, átlag 51 nm-es lakások keltek el 7,8 milliós áron. A panelek mind Budapesten, mind vidéken az eladások 27 százalékát tették ki 51 nm-es méretátlagon, de míg vidéken 6,8 milliót, addig a fővárosi ingatlanok eladása után 7,9 millió Ft-ot kaphattak az örökösök.
A szlovén kormány csütörtöki ülésén további hat hónappal meghosszabbította a határellenőrzést a horvát és a magyar határon.
