A TÁRKI felmérésében azt vizsgálta, hogy a lakosság miként ítéli meg ingatlanvagyonának értékét, mekkorára becsüli eladhatósági értékét, és hogy a területi piaci becsléseket kiindulásként tekintve kik becsülik meg pontosabban lakásuk értékét. A magyar családok döntő többsége (87%) saját tulajdonú lakásban, házban él. A tulajdonban lévő ingatlanok átlagosan 80 m2-esek, 2-3 szobásak, nagyobb hányaduk (63%) jellegét tekintve családi ház.
A válaszadóktól kétféle ingatlanárbecslést kértek: egyfelől megbecsültették ingatlanuk általános értékét, majd pedig azt, hogy szerintük mennyiért tudnák azt értékesíteni. A tulajdonosok által becsült árak mellett a felmérésben feltüntették a vonatkozó, a KSH által kiadott 2012. I-III. negyedéves átlagos négyzetméterárakat (használt lakásokra vonatkozó adatok nélkül!). A KSH-adatok a végbement tranzakciókra vonatkoznak.
Ingatlantulajdonosok által becsült érték és KSH eladási adatok, településtípusok szerint (ezer Ft/nm)
Az ingatlanbecslések településtípusonként úgy alakulnak, ahogy az várható volt: a nagyobb települések jobb piaci viszonyai magasabb lakásértéket valószínűsítenek. Minél alacsonyabb ugyanis a közigazgatási egység, annál kisebb az ingatlanok négyzetméterára. Ugyanakkor míg Budapest, a megyeszékhelyek és a városok tekintetében igaz a tendencia, hogy a KSH átlagos lakásárához képest a megkérdezettek alacsonyabbnak becslik ingatlanuk eladási árát, a községek tekintetében fordított a helyzet: nemcsak hogy az általános ár magasabb a ténylegeshez képest, hanem a becsült eladhatósági érték is. Összességében a községekben élő tulajdonosok becslése közelíti meg legjobban a KSH-adatokat, ugyanakkor egyfajta „torz optimizmus” jellemzi ezt, hiszen nem gondolják, hogy az országos átlagárakhoz képest ennyire keveset érne az ingatlanuk.
Néhány órával azután, hogy Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy újabb tűzszünetet hozott tető alá, folyamatosak a harcok Thaiföld és Kambodzsa között. 
