A TÁRKI felmérésében azt vizsgálta, hogy a lakosság miként ítéli meg ingatlanvagyonának értékét, mekkorára becsüli eladhatósági értékét, és hogy a területi piaci becsléseket kiindulásként tekintve kik becsülik meg pontosabban lakásuk értékét. A magyar családok döntő többsége (87%) saját tulajdonú lakásban, házban él. A tulajdonban lévő ingatlanok átlagosan 80 m2-esek, 2-3 szobásak, nagyobb hányaduk (63%) jellegét tekintve családi ház.
A válaszadóktól kétféle ingatlanárbecslést kértek: egyfelől megbecsültették ingatlanuk általános értékét, majd pedig azt, hogy szerintük mennyiért tudnák azt értékesíteni. A tulajdonosok által becsült árak mellett a felmérésben feltüntették a vonatkozó, a KSH által kiadott 2012. I-III. negyedéves átlagos négyzetméterárakat (használt lakásokra vonatkozó adatok nélkül!). A KSH-adatok a végbement tranzakciókra vonatkoznak.
Ingatlantulajdonosok által becsült érték és KSH eladási adatok, településtípusok szerint (ezer Ft/nm)
Az ingatlanbecslések településtípusonként úgy alakulnak, ahogy az várható volt: a nagyobb települések jobb piaci viszonyai magasabb lakásértéket valószínűsítenek. Minél alacsonyabb ugyanis a közigazgatási egység, annál kisebb az ingatlanok négyzetméterára. Ugyanakkor míg Budapest, a megyeszékhelyek és a városok tekintetében igaz a tendencia, hogy a KSH átlagos lakásárához képest a megkérdezettek alacsonyabbnak becslik ingatlanuk eladási árát, a községek tekintetében fordított a helyzet: nemcsak hogy az általános ár magasabb a ténylegeshez képest, hanem a becsült eladhatósági érték is. Összességében a községekben élő tulajdonosok becslése közelíti meg legjobban a KSH-adatokat, ugyanakkor egyfajta „torz optimizmus” jellemzi ezt, hiszen nem gondolják, hogy az országos átlagárakhoz képest ennyire keveset érne az ingatlanuk.
Jövő januárban 2500 koronával 24 900 koronára (398 400 forint) emelkedik a minimálbér Csehországban, eléri az átlagbér 44,6 százalékát. 
