Az ingatlanpiacon és a tágabb értelemben vett üzemeltetési piacon egyre hangsúlyosabb, hogy mennyivel tudják csökkenteni az épületek kibocsátását. Több hazai és nemzetközi vállalat is évek óta különféle módszereken dolgozik ennek érdekében.
Most három piaci szereplő (energo Hungary, Daikin, CPI Hungary) fogott össze annak érdekében, hogy a keresletoldali szabályozás elvét egy "pilot" projekt keretében tesztelje. Együttműködésük úttörő módon nyitja meg annak a lehetőségét, hogy az épületek gépészeti rendszereikben rejlő rugalmas tartalékokat kihasználva időszakosan csökkentsék a fogyasztást a digitális szabályozáson keresztül - közölte az egyik résztvevő, a több budapesti irodaházat fejesztő CPI Hungary Kft.
A cég közleményében utalt rá: az elmúlt bő egy évben elfogadott hazai stratégiai dokumentumok nyitották meg annak a lehetőségét, hogy teljesen új energiapiaci szereplők jelenjenek meg a kiegyenlítő-energia piacon, válaszolva a napelemek és töltőállomások terjedésével megjelenő kihívásokra. Az úgynevezett aggregátorok fogyasztóoldali szabályozáson alapuló szolgáltatást nyújthatnak most már a hazai környezetben is, ahol nem energiatermeléssel, hanem az energiafelhasználás időbeli elmozdításával tudnak meghatározó szerepet vállalni a hálózatkiegyenlítés feladataiban.
Érvelése szerint ezeknek az az előnye, hogy a kiserőművek bekapcsolásával szemben a fogyasztó oldali beavatkozás nem jár többlet emisszióval. Az egyensúlyt a fogyasztás mérséklése, és nem az extra termelés teremti már meg. Ezt nevezzük keresletoldali szabályozásnak. Rendszerszinten a kiegyenlítő energiához tartozó széndioxid-kibocsátás mintegy 60 százaléka kerülhető el.
A teszten kiderült, hogy kellően rugalmassá tehetők a hőszivattyús berendezéseket alkalmazó épületgépészeti rendszerek a hálózatkiegyenlítésben való részvételre. Az úgynevezett VRV rendszer teljesítményfelvételét több mint 90 százalékkal sikerült időszakosan mérsékelni, mely az esemény végeztével rendeltetésszerűen tért vissza az eredeti működési szintre.
A CPI az elsők között csatlakozott a Magyar Nemzeti Bank Zöld Kötvény programjába. A bevételből a tervek szerint egyebek mellett a karbonlábnyomot csökkentő beruházásokra is futja majd.
A jelenleg 270 milliárd amerikai dollárra becsült globális kiberbiztonsági piac az előttünk álló években mintegy 12 százalékkal bővülhet évente. 
