Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában
Ahhoz képest, hogy a magyar építőipar egyik lehetséges megmentőjeként tekintettek a szabályozott ingatlanbefejtetési társaságokra, nemhogy regionális pénzügyi központ nem lettünk, de egyetlen társaság sem alakult meg, és a hírek szerint nem is tervezi senki a piacralépést. Az ingatlanfejlesztőknek lenne ötletük, hogyan lehetne feltámasztani a programot.

Ember tervez

Az építőipar évek óta tapasztalható recessziója után fellendülést hozhat a szabályozás; az ingatlanfejlesztésnek egy új csatornája lehet, pénz kerülhet az iparágba; a szit az offshore konstrukcióknak is versenyképes alternatívát támaszthat; regionális központ lehetünk ilyen és ehhez hasonló szakértői kommentárok láttak napvilágot, amikor 2011. júliusában az Országgyűlés elfogadta a szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló törvényt.

Most úgy tűnik, messze vagyunk az eredeti álmoktól; attól, hogy Magyarország a régió pénzügyi szolgáltató központjává váljon a szabályozott ingatlanbefektetési társaságok létrejöttétől. A törvény tavaly nyári életbelépése óta ugyanis egyetlen egy szit nem alakult.

Elgondolkodtak: miért nincs egy szit sem?

Tervek pedig voltak: úgy volt például, hogy ha a feltételek kedvezően alakulnak, az SCD Group már 2012-ben tőzsdére léphet egy szit alakításával. Az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület tudomása szerint azonban jelenleg sem tervezi senki ilyen társasági formának az alapítását.

Túl azon, hogy a jelenlegi piaci helyzetben nem igazán vonzó ingatlanba fektetni, az ilyen típusú befektetéseknek csak hosszú távon lehet sikeres felfutása. Mivel a kezdeményezésnek összességében pozitív hatása lehetne az ingatlanpiacra, az ingatlanfejlesztői szakma végiggondolta, hogy miért nem alapított senki ilyen társaságot, és milyen módosítások segíthetnék a jövőben ezt a folyamatot - mondta Kocsány János, az IFK alelnöke.

Az IFK ezért most néhány olyan javaslatot tett közzé, amelyek lehetővé tennék, hogy a gyakorlatban is vonzóvá váljon ez a társasági forma.

Az IFK javaslatai

Adóelőny garantálása hosszútávon: nyilvánvaló, hogy bármilyen vonzó adóelőnyöket kínál a SZIT törvény, egy kedvezőtlen gazdasági, valamint gyorsan és kiszámíthatatlanul változó szabályozási környezetben nem lehet hosszú távú üzleti terveket készíteni. Az objektív körülmények, a gazdasági válság lassan múló hatásai, illetve a fellendülés halvány jelei sem kedveznek ilyen típusú társaságok alapításának. Az IFK javaslata ennek kiküszöbölésére az, hogy a jogszabály garantálja az adóelőnyt a SZIT-nek az alakulást követő 10 évre vonatkozóan.

Átmeneti időszak a biztosítók és hitelintézetek tulajdonrészének maximalizálására: a jelenlegi törvényben nem szerencsés, hogy a biztosítók és hitelintézetek tulajdonszerzését maximálják tíz százalékban. A részvények szabad tőzsdei forgalmában sem a menedzsmentnek, sem a többi részvényesnek nincs ráhatása ezen tulajdonszerzésekre, vagyis ez a korlátozás ellentmond a befektetési piaci verseny általános szabályainak, korlátozva ezzel a piaci árszint elérését. Az sem mellékes, hogy a pénzügyi befektetők jelenléte egyfajta ellenőrzést és biztonságot jelent a kisbefektetőknek. Mivel ezzel el lehet veszíteni a SZIT státuszt, itt is átmeneti időszakot kellene beiktatni, amely alatt orvosolni lehetne a problémát. Az IFK szerint egy SZIT számára az első tíz évben garantálni kellene az adómentességet, így a státusz elvesztésével kapcsolatos kockázatok lecsökkennének. A tízéves időszak ellentételezhetné a gyorsan és sokszor kiszámíthatatlanul változó szabályozási környezet, a gazdasági válság hatásait is.

Átmeneti időszak a közkézhányad minimalizálására: ugyanígy a közkézhányad minimális szinten való meghatározása a jelenlegi törvényben átmeneti szabályozás nélkül azt eredményezheti, hogy a tulajdonosi szerkezet megváltozása pillanatában a SZIT azonnal elveszti státuszát, ami nem kívánt árfolyamesést és spekulációt eredményezhet egy olyan részvény esetében, melynek árfolyama a kötelező osztalékfizetés miatt kifejezetten stabilnak feltételezhető.

Az IFK szerint fontos lenne, ha a törvény rendelkezne egy átmeneti időszakról a közkézhányad minimalizálására. Az Egyesület javasolja, hogy a SZIT a tulajdonrész minimumok és maximumok esetére az első időszakban kaphasson mentességeket, és határozzon meg két év türelmi időt a korrekcióra, mely bevett gyakorlat a nyugati tőzsdéken is a közkézhányad fenntartására. Tisztán felmérhető kockázati elemnek kellene lenni, hogy milyen szankcióval kell számolni adózási szempontból a SZIT status elvesztése esetén. További megfontolást igényel a törvényhozó részéről olyan megbízhatósági elemek beépítése a törvénybe, mely a kisbefektetőket megnyugtatja és meggyőzi őket a részvények megvásárlásáról.

Induló tőke meghatározása: A minimális tőkenagyság elfogadható; ebből az összegből ma két-három közepes méretű irodaépület vásárolható, amely a stabil gazdálkodás alapját képezheti, illetve néhány más típusú, eltérő kockázatokkal rendelkező ingatlan. Alacsonyabb tőke esetén arányosan nőne a menedzsment költség, illetve kisebb számú ingatlan esetén a kockázat megosztás nem működne olyan hatékonyan.

Enyhébb előírások a menedzsment végzettségére vonatkozóan: a törvény előírja, hogy a SZIT-ben lévő IT és operatív menedzsment minden tagjának pénzügyi/gazdasági/jogi végzettséggel kell rendelkeznie. Az IFK úgy véli, hogy ez túlzott követelménynek minősül, ha az ingatlanfejlesztés az alaptevékenység,, a társasági jog erre vonatkozó szabályait kellene itt is alkalmazni.

Osztalék kifizetésre szánt idő meghosszabbítása: a törvény a számviteli beszámoló jóváhagyásától számított 15 napon belüli osztalék kifizetést ír elő. A jelenlegi szabályozás, valamint KELER eljárásrend szerint az osztalékfizetés azonban ennél több időt igényel, ezért a szakma javaslata az lenne, hogy a mérlegelfogadást követő 150. nap legyen a fizetési határidő.

Azt is figyelembe kellene venni a törvényben, hogy a nyereségesség nem jelenti, hogy a társaság az adott időpontban rendelkezik az osztalék kifizetéséhez szükséges készpénzzel.

Hogyan kellene működnie a szitnek?

A szabályozott ingatlanbefektetési társaságoktól szóló 2011. évi CII. törvény szerint a szit egy olyan nyilvánosan működő, tőzsdén jegyzett részvénytársaság, amely a kis- és intézményi nagybefektetőktől összegyűjtött pénzügyi forrásokat elsősorban magyarországi bejegyzésű kereskedelmi és lakóingatlanokba fektetné be azért, hogy ezeket az ingatlanokat hasznosítsa, illetve szükség esetén fejlessze. A törvény előírja a szitek működésére vonatkozó szabályokat, valamint a rájuk vonatkozó speciális kedvező adó, illeték és eljárási szabályokat.

A szit tulajdonképpen az EU más Tagállamaiban már elterjedt úgynevezett REIT-struktúrát (Real Estate Investment Trust - REIT) hívatott meghonosítani Magyarországon.

Az alapkoncepció szerint a szit által realizált jövedelem csak a részvénytulajdonosok szintjén adózna osztalék- és árfolyamnyereség-adó formájában: nem kell ugyanis társasági adót, helyi iparűzési adót fizetniük, és 75%-os kedvezményt kapnak a visszterhes vagyonszerzési illeték mértékére is.

A szit éves eredményét 90%-ban, SPV 100%-ban köteles osztalékként tulajdonosai felé kiosztani. Indulásához 10 milliárd forint tőke kell, az összes tulajdonrész legalább 25%-át közkézhányadként szabályozott piacra kell bevezetni.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, Darvas Zsolt, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá, cikkenként nagyjából 10 forintért, havonta és laponként 745 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz januárban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 372 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Ingatlan Ötből négy ingatlan energetikailag elavult
Privátbankár.hu | 2021. január 26. 17:34
A hazai ingatlanok tulajdonosainak 84 százaléka véli úgy, hogy otthona energiahatékonysági szempontból is felújításra szorul. A felmérésben résztvevők harmada szeretne napelemet, negyede napkollektort telepíteni házára a közeljövőben – derül ki a Fundamenta-Lakáskassza Zrt. és az NRC piackutató legfrissebb, reprezentatív kutatásából.
Ingatlan A zöld építkezés lesz az évtized biznisze, ha a magyar kormány is ráfordul
Mester Nándor | 2021. január 22. 05:39
Januártól az új épületek csak közel-nulla energiaigénnyel kapnak használatbavételi engedélyt. Sok ezer új lakásra fognak építési engedélyt kérni, több új vagy felújított középületet is átadnak és a lakásfelújítás is meglódulhat. Ám még nagyon messze vagyunk az épületállomány érezhető javulásától. A legnagyobb baj, hogy nincs átfogó Zöld Biznisz koncepció, pedig több ágazatot is megtolna, ha lenne végre egy sok évre kiterjedő kormányzati stratégia. Legalább 3000 milliárd forintról van szó, ekkora pénzt tudna megmozgatni és a lakosság mellett vállalkozások százainak tenne jót. Megnéztük, milyen állapotban van 2021 elején az ország ingatlanállománya és mik a legfontosabb teendők.
Ingatlan Gyorsabban kelnek el a családi házak, mint eddig bármikor
Privátbankár.hu | 2021. január 19. 11:29
Ütemesen növekszik a családi házak ára a budapesti agglomerációban és egyes nagyvárosaink közvetlen környékén. A tavalyinál akár 5-8 százalékkal magasabb áron tudják eladni a tulajdonosok az ingatlanjaikat – emelte ki a lakáspiac ezen szegletének fejleményeit munkatársunk, Mester Nándor a Trend FM műsorában. 
Ingatlan Gyorsabban szakad szét Magyarország, hiába erőlködik a kormány
Mester Nándor | 2021. január 18. 16:59
Magyarországon nem Pannónia és az Alföld között vannak a törésvonalak. Sokkal rosszabb a helyzet. Felerősödött az ország különféle térségeinek egymástól való elszakadása. Budapest és agglomerációja, a középdunántúli és az északnyugati körzetek kiemelkedtek, de az ipari erőközpontokban a város és a vonzáskörzet közötti különbség is nőtt. Mindez lenyomatot hagy a lakásárakban, a drágulás minden településtípust érintett, sok tízezer embert vándorlásra kényszerítve. Az ipari-szolgáltatási beruházások ráerősítettek ezekre a folyamatokra és a különbségek további növekedését vetítik előre továbbá azt is, hogy a belső vándorlás miatt a végképp leszakadó körzetekben egyre kevesebb lesz a forgalomképes ingatlan. A kormány megpróbál milliárdokat pumpálni a kisebb körzetekbe is, de a számok alapján látható: ezzel sem tudja megakadályozni az ország sok részre szakadását.
Ingatlan Most dől el milliónyi magyar élete, csak még nem tudnak róla
Mester Nándor | 2021. január 17. 15:34
Akkora pofont adott a járvány a cégeknek, hogy nem győzik kiheverni. Nehéz is eldönteni, hogy miből legyen több egy munkahelyen: kanapéból vagy íróasztalból. Életek múlhatnak ezen. Mármint cégek élete. Talán nem túlzás, ha azt mondjuk: ez lesz 2021 legfontosabb dilemmája sokszáz magyar vállalat számára. És milliónyi honfitársunknak is. 
Ingatlan Költségek lakásvásárláskor - mi változott januártól?
Privátbankár.hu / MTI | 2021. január 7. 18:08
Több könnyítést is hozott 2021. 
Ingatlan Mészáros Lőrinc tőzsdei cégének exvezére belevágott az ingatlanbizniszbe
Csabai Károly | 2021. január 7. 05:39
Néhány napja számoltunk be arról, hogy a Mészáros Lőrinchez köthető személyek bábáskodásával ingatlanos profilú vállalkozás jött létre, most pedig egy újabb ilyen fókuszú cég elindítására bukkantunk, amely alapítóinak egyike, Gál Miklós a Mészáros Csoportnál dolgozik.
Ingatlan A 2008-as válság óta nem látott lakásfelújítási kedv lett úrrá a magyarokon
MTI | 2021. január 5. 06:22
A lakosság következő egy évre vonatkozó lakásfelújítási és -korszerűsítési kilátásai a tavalyi negyedik negyedévben ismét erőteljesebbé váltak, a várakozások 14 éves csúcsra emelkedtek. A bejelentett kormányzati ösztönző intézkedések hatására a következő egy évben a magyar lakásállomány csaknem 14 százalékán végezhetnek fejújítási, korszerűsítési munkákat - derül ki a GKI és a Masterplast legfrissebb, közös reprezentatív kutatásából.
Ingatlan Az év kérdése: áldás vagy átok Donald Trump a floridai ingatlanpiacnak?
Mester Nándor | 2021. január 3. 06:07
Még pár nap és elhagyja hivatalát az amerikai elnökválasztást elveszítő Donald Trump. Érdemes megnézni, mi vár rá a korábban siker bizniszének számító ingatlanpiacon és főleg New Yorkban, ahol erős pozíciókat épített ki. Talán újjáéled, méghozzá kedvenc államában, Floridában.
Ingatlan Ez az egyetlen bevásárlóközpont-fajta, aminek tényleg bejött az idei év
Mester Nándor | 2020. december 27. 18:02
Idén a vesztes oldalon voltak a plázák, a tavalyinál is jobban muzsikáltak a diszkontláncok, de az igazi nyertes a földszintes bevásárlópark a kiskereskedelmi ingatlanok piacán. Annyira népszerű lett a befektetők körében, hogy már vadásznak rájuk Magyarországon is. Egy őrült év summája következik.
hírlevél