A New York-i SoHót nem szabad összetéveszteni a londoni Sohóval, hiszen egy rövidítésről van szó, valójában a Houston utcától délre eső városrészt nevezik így. Persze átlagárakról számol be a Travel and Leisure, de így is meglepő ez eredmény, hiszen sokan úgy vélhették, hogy az Upper East Side elit lakónegyed vezet ezen a listán.
Mocsaras rét volt hajdanán
A SoHo számos átalakuláson ment keresztül az évszázadok folyamán. Az 1700-as években még mocsaras rét volt itt. Ma Manhattan egyik nyüzsgő kereskedelmi központja, amely a város legsikkesebb butikhoteljeinek, divatos üzleteinek és tekintélyes művészeti galériáinak ad otthont.
Így nem meglepő, hogy a StreetEasy a város legdrágább negyedének választotta 2023-ban. Az ingatlanos webhely szerint egy-egy lakás átlagos ára 4,25 millió dollár. Utána a szomszédos Tribeca (3,95 millió dollár), valamint Nolita (2,8 millió dollár) következik.
A bérleti díjak is az egekbe szöktek
Amikor azonban a cég a különböző negyedek bérleti árait vizsgálta, a SoHo a negyedik helyre esett Tribeca, a brooklyni Dumbo és a Flatiron kerület mögé. Az itt bérelhető lakásokért átlagosan havi 5350 dollárt kérnek el.
Az nem meglepő, hogy az USA-n belül New Yorkban a legmagasabbak a bérleti díjak, és bizonyára akkor is a lista első felében foglal helyet a metropolisz, ha a világrangsort nézzük.
Itt található a világ legnagyobb öntöttvas-szerkezetű épületegyüttese, mely több mint 250 műemlék, illetve műemlék jellegű házat foglal magába. Ezek többsége 1840 és 1880 között épült. Az öntöttvas ilyen célú felhasználását többnyire a már meglevő házak renoválására, megerősítésére használták, mivel sokkal olcsóbb volt, mint a kő, illetve a tégla.
Azok a híres külső tűzlépcsők
Később kiderült, hogy magas hő hatására az öntött vas megvetemedik, a tűz oltása során pedig a hideg víz repedéseket okoz, ezért később az acél felhasználása mellett döntöttek.
Akkortájt nem véletlenül szereltek fel külső tűzlépcsőket az itteni épületekre, amelyek szinte minden ikonikus amerikai filmben felbukkannak, az Álom luxuskivitelben címűtől a Pretty Womanig. Azonban lehet, hogy nem sokáig láthatjuk ezeket: egyes források szerint a New York-i polgármesteri hivatal úgy döntött, hogy közbiztonsági okokból hamarosan lebontják kerül a tűzlépcsők nagy hányadát.
Sokáig textilipari üzemek működtek errefelé
A II. világháború előtt még olcsók voltak itt a lakások, akadtak vöröslámpás házak, rengeteg kocsma, bár, mulató is. A háború után az akkori South Houston Industrial Area üzemeinek negyede a textil- és ruházati iparban tevékenykedett. Ezek nem a high fashiont követték, hanem a szokványos, hétköznapi divatstílust. Főleg női és gyermek fehérneműket, blúzokat, szoknyákat és sportruházati cikket gyártottak itt.
A ’60-as és ’70-es években, ahogy a textilipar északabbra költözött, a művészek letelepedtek a gyárak loftjaiban. Kiváló műtermekre leltek itt, köszönhetően a hatalmas, túlméretezett gyári épületek ablakainak, amelyek rengeteg természetes fényt engedtek be.
A nyolcvanas évektől lett művészeti központ
A SoHo Memory Project szerint a környék gazdaggá válása igazán az 1980-as években kezdődött, amikor a terület elkezdte vonzani a jómódú lakosokat, főképp híres művészeket és galériatulajdonosokat.
Amerikában mindent nagyon megbecsülnek, ami régi legyen, akár csak százötven éves. 1972-ben több mint kéttucatnyi utca került fel a műemléklistára, köztük természetesen a Broadway.
Napjainkban a Compass ingatlancég a környék kreatív örökségét, hangulatát, látnivalóit, sokszínűségét sorolja fel az ottani élet előnyei között. De arra is figyelmeztet, hogy a leendő lakosok mostanában ne nagyon számítsanak arra, hogy nagy alapterületű, tágas lakásokra vagy teraszos penthouse-okra lelnek itt, éppen a többnyire régi – és védett – épületszerkezetek miatt.
Erősen kérdéses a KSH módszertana. 
