Fellendülőben van a városi kertmozgalom, szerte az országban több helyen alakulnak közösségek, hogy a lakótelepek paneljei között húzódó kihasználatlan szabad területeken az önkormányzatok támogatásával ültetvényeket alakítsanak ki. Ezek az önkéntes közösségek a saját konyhába szánt zöldségek termesztésén túl az egészségesebb életmód alakítására is hatnak - vélekedik a civil kezdeményezés egyik mozgatója, a Városi Kertek Közhasznú Egyesület elnöke.
Rosta Gábor főiskolai tanár az MTI-nek elmondta: a növekvő érdeklődés egyebek mellett az alkotás, a természethez közelítés iránti igényre vezethető vissza. A városi mezőgazdálkodás megadja a kétkezi munka sikerélményét, és a közös feladatok közelebb hozzák egymáshoz a betonrengetegben élő, egymástól elidegenedett embereket - tette hozzá.
E tevékenység olyan világvárosokban, mint például London vagy New York, régóta részévé vált a városi létformának, nálunk némi fáziskéséssel mostanában bontakozik ki a városi kertmozgalom - mondta a szakember. A gyors terjedésben az ökológiai szemléletre fogékony önkormányzatok, civil szervezetek, oktató intézetek, egyházak vállalnak szerepet - fűzte hozzá.
A Budapest-Albertfalva-Kelenvölgyi Református Egyházközség Albertfalva központjában az idén alakított ki biokertet, ahol paradicsomot, málnát, cukkinit termesztenek. Szentendrén, a Püspökmajor lakótelepen jelenleg még a kerttervezés munkálatai zajlanak, jövő tavasszal lesz az első kapavágás. Szegeden és Székesfehérváron is működik már ilyen program.