Az eredeti tervekhez képest bő egy éves csúszással állt fel a még 2010-ben, az első kormányzati akcióterv keretében bejelentett Nemzeti Eszközkezelő (NET) Zrt., mely idén januártól kezdte meg tényleges működését.
Mint korábban megírtuk, a hitelezők a törvény szabta határidőknek megfelelően márciusban megkezdték azoknak az ingatlanoknak a felajánlását, amelyeket még januárban jelöltek ki kényszerértékesítésre, és amelyek minden egyéb törvényi feltételnek megfelelnek. A hitelezők által felajánlott ingatlanokat a NET az állam javára megvásárolja. A kormány terve az, hogy az eszközkezelő idén 8 ezer lakást vásárol meg, de mennyit vettek meg eddig?
A NET programban való részvételhez több feltételnek is teljesülnie kell, ezek egy része az ingatlanra, másik része pedig a szociális helyzetre vonatkozik. Az ingatlan forgalmi értéke Budapesten és a megyei jogú városokban a szerződés megkötésekor nem haladta meg a 15 millió forintot; egyéb településeken a 10 millió forintot a banktól kapott kölcsön összege a hitelszerződés megkötésekor az ingatlan forgalmi értékének a 25 és 80 százaléka közé esett, államilag támogatott hiteleknél elérhette a 100 százalékot. A programba csak olyan adósok vehetnek részt, akik legalább 180 napja nem törlesztik tartozásukat (ezzel a potenciális jogosultak számét alaposan sikerült leszűkíteni az eredeti elképzelésekhez képest - A szerk.). A programban csak azok vehetnek részt, akik 2009. december 1. előtt kötötték meg lakáshitel-szerződésüket. A háztartásban legalább egy ápolási díjban részesülő tagnak kell lennie; vagy - a nyáron felhígított szabályozás szerint most már elegendő - egy, családi pótlékra jogosító gyermek (korábban két gyermeket írt elő a törvény) mellett rendszeres szociális segélyben vagy foglalkoztatást helyettesítő támogatásban vagy lakásfenntartási támogatásban kell részesülnie az adósnak, aki más ingatlan használati jogával nem rendelkezhet. |
2 milliárdból mentettek meg 8 adóst eddig
Egy parlamenti kérdésre adott válaszában Matolcsy György elárulta, a 7 hónapja futó programban az állam eddig 8 lakást vásárolt meg, összesen 27 millió forintért (július 25-ig). Ez pontosan egy ezreléke az idei célnak, jövőre a tervek szerint a NET 7000 ingatlant, 2014-ben pedig 10 000 lakást vásárolna. A programra a kormány összesen 20,5 milliárdot szán a 2 milliárd forintból felállított eszközkezelő társaságon keresztül.
A Nemzeti Eszközkezelőt tavaly szeptemberben hozták létre, jegyzett tőkéje 100 millió forint. A cég 100%-a az állami, a tulajdonosi jogokat az MNV Zrt. gyakorolja. A cég saját tőkéje 2011. december 31-ei állapot szerint 1,94 milliárd forint volt. * 2011. december 31-ei állapot szerint. |
Eddig tehát az állam közel 2 milliárdot költött a társaságra, mely 8 devizaadóst mentett meg. Akadozik a gépezet a NET-nél, mely az eredeti tervekhez képest csak szűkebb adóskörnek jelent megoldást, ahogy említettük már, felállítása is sokat csúszott, és úgy tűnik az adósok sem igazán érdeklődnek. A program lényege, hogy az állam megvásárolja az adós ingatlanát és az visszabérli azt az államtól - méghozzá igen jutányos áron: az éves bérleti díj az ingatlan forgalmi értékének 1,5%-a, amit aztán inflációarányosan emelnek évenként. Ez nagyjából azt jelenti, hogy egy 8 milliós forintos ingatlant havi 10 ezer forintért bérelhetnek vissza az egykori tulajdonosok. Az adósnak ráadásul lehetősége van rá, hogy a lakást később visszavásárolja az államtól.
Túl szigorúak voltak a szociális feltételek
A programba lakóház-, lakás- vagy tanyatulajdonosok léphetnek be |
Már az első negyedéves adatok után látszott, hogy a jogosultság szociális feltételei túl szigorúra sikeredtek, a lakástulajdonosok nem rohamozták a bankokat, hogy felajánlják az államnak lakásaikat. Jellemzően 5,1-7,8 millió forintos ingatlanokat ajánlottak fel a tulajdonosok a legutóbbi, rendelkezésünkre álló adatok alapján, ezek nagy részét a keleti országrészből. Az Országgyűlés először áprilisban változtatott az igénylés rendszerén, majd júniusban: most már elegendő kettő helyett egy családi pótlékra jogosító gyermek is az igényléshez. A miniszteri válaszban említett 8 ingatlant még a szigorúbb feltételek szerint vette meg az állam, június 20-a óta tart az új szabályozás szerinti kontraktusok megkötése a bankokkal (a NET közel 30 pénzintézettel szerződött eredetileg).
A számok szintjén a kabinet többi adósmentő programja sikeresebbnek tűnik. Az árfolyamgát lehetőségével a PSZÁF adatai szerint május 31-ig 10 827-en éltek eddig. A 90 napon túli késedelemben lévő adósok tartozása az MNB adatközlése szerint 438 millió eurót tesz ki, Matolcsy szerint ebből 132 millió eurónyi értékben jelezték az adósok a hitelintézetük felé, hogy igénybe vennék a lakáscélú és szabadfelhasználású devizakölcsönök forintra való konvertálási lehetőségét.