Nem unatkoztak az amerikai ingatlanpiacot rendszeresen elemzők. Volt több olyan kulcs mozzanat, amit érdemes volt rögzíteni, hiszen vagy drámaként vagy óriási lehetőségként kerül be az évkönyvbe. Néhány történés hosszú távra is meghatározza a piac irányát. Jöjjenek a legfontosabb hírek, trendek, nem fontossági sorrendben!
Az egész gazdaság sokat várt a januárban beiktatott új elnök hatalmas infrastrukturális tervétől, amit végül tavasszal véglegesítettek a legfőbb döntéshozók. Utak, hidak, középületek, energetikai központok épülnek vagy újulnak meg, bérlakás-program indul és könnyítenek a legszegényebbek lakáshoz jutásán is. Sok-sok évre szóló program ez, ami – ha végig viszik - nem csupán az ingatlanpiacot és az építőipart mozgatja meg, de egy sor háttér ágazatnak is elegendő munkát ad.
A lakásárak nem csökkentek idén sem, az alapanyagok rakéta gyorsaságú drágulása ott is ismerős jelenség, így nem csoda, ha a megkezdett építkezések száma lejtmenetben van. Közben viszont a bérházépítés megint felpörgött. Eltérő mértékben, de több tagállamban is növekedett az erre fordított pénz. A beruházókat várhatóan külön ösztönzőkkel akarják majd még több ilyen építkezésre bírni és lakbértámogatási rendszert is fejleszteni, ezt Joe Biden elnök korábban megígérte.
A negatív trendek között kell megemlíteni, hogy az ellátási láncok több helyütt is megszakadtak, hátráltatva az ipart és a kereskedelmet is. A CNN és a Bloomberg tv képernyőin hetekig napi jelentésben számoltak be arról, hogy éppen hány száz! teherhajó várakozik Los Angeles és San Francisco partjainál, hogy kirakodhassa a termeléshez szükséges távol-keleti árukat és az üzletekbe vagy az egyéni megrendelőkhöz kerülő termékeket.
Ez a felhajtás természetesen jót is hozott, növelte az ipari ingatlanok, különösen a raktárak iránti keresletet. Manapság aranyáron lehet ipari telekhez jutni és egyes külvárosokban már irodaházakat és plázákat is lebontottak vagy átalakítottak raktárrá.
Ugyancsak meghatározó volt idén az infláció, ami a konjunktúra éveiben szinte észrevehetetlen mértékű volt az Egyesült Államokban. Ez természetesen begyűrűzött az ingatlanpiacra is: mind a végtermékek (lakások, irodák, hotelek), mind az ingatlanos szolgáltatások (tervezés, közvetítés, üzemeltetés) szenvedtek emiatt, hiszen egész társadalmi rétegek esetek ki az ügyfélkörből a megfizethetetlen árak miatt.
Áttételesen érezhető lett – különösen ősztől – a kínai mogul, az Evergrande ingatlanfejlesztő csődközeli állapota. Ismert, hogy ez az óriáscég sorozatosan nem tudta fizetni hiteleit, kötvényeiből rengeteg, köztük amerikai befektető is vásárolt annak idején és most nagy bajban vannak. A The Wall Street Journal figyelmeztetett: a top 10 kínai ingatlanfejlesztőnek legalább a fele hasonlóan ingatag, az egyik, az Oceanwide például sok amerikai ingatlanától volt kénytelen bőven áron alul megszabadulni.
Az irodába bemenni vagy otthonról dolgozni erős dilemma maradt 2021-ben is. Nem dőlt el ez, még mindig csak ízlelgetik a vállalatok, hogy mi a helyes arány. A hibrid munkavégzés teljesen elfogadott lett és megint élet költözött a co-working irodákba. Októberben – két éves készülődés után - végre az ilyen ingatlanok legnagyobb üzemeltetője, a WeWork megjelent a tőzsdén és egyelőre jól tartja magát, bár árfolyama a kezdeti jelentős erősödés után harmadával csökkent. Főnöke viszont optimista, a most közel 9 milliárd dollárt érő és veszteséges cégnél 2022 végére már profitot remél.
A járvány természetesen ott is mindent visz, hiába nőtt az átoltottság. A mindennapokat erősen meghatározza, és nem, csak az irodákban, hanem például a kiskereskedelemben. A bisnow.com üzleti portál nem kertelt az idei évet értékelve: azt írta, hogy immár hivatalos, hogy a plázák többsége meghalt. Az amerikai bevásárlóközpontok összesített értéke 2017 óta 30-35 százalékkal csökkent, a nagyobb tulajdonosok, mint például a Simon Property több tucat kisebb plázán adott túl legalább 50 százalékkal az értéke alatti áron, általában a hitelezőkhöz kerültek vissza ezek az ingatlanok.
A CBRE globális ingatlan tanácsadó cég szerint 2025-ig a központoknak legalább a 20 százaléka teljesen eltűnik, helyüket más célú ingatlanok veszik át. Első sorban a másod és harmad osztályú kategóriákban működők vannak veszélyben, de az élvonalbeliek sem ússzák meg, hogy totálisan megújuljanak: nyakukban ott lihegnek az online kereskedők, akik nem ismernek kegyelmet. Elég csak az Amazonra gondolni, amely 2021-ben teljes fordulatot vett: úgy döntött, hogy a bérlés helyett maga építi meg saját gigantikus raktárait.
Már márciusban elkészülhet az európai uniós tervezet azokkal a központokkal kapcsolatban, amelyeket a visszaküldendő illegális bevándorlók számára alakítanának ki az EU-n kívül. 
