Az ajándékozás azt jelenti, hogy az ajándékozó a dolgot, esetünkben a lakóingatlant az ajándékozott részére ingyenesen átruházza. Ennél fontosabb azonban, hogy ingatlan esetében az ajándékozási szerződést minden esetben írásba kell foglalni, azaz szerződést kell írni róla - mégpedig ügyvédi ellenjegyzéssel -, és az ajándékozó a tulajdonjog átruházásán felül köteles a dolog birtokának átruházására is - hívja fel a figyelmet a Balla Ingatlanirodák összefoglalója.
Milyen formai szabályai vannak?
A törvény (2013. évi V. törvény 6:235. §) az ajándékozási szerződés kapcsán kimondja, hogy az ajándékozó személy a megkötött szerződés alapján köteles a dolog tulajdonjogának ingyenes átruházására, a megajándékozott személy pedig a dolog átvételére. Fontos szó a mondatban a “köteles”, ugyanis ha mégsem realizálódna az ügylet, akkor az ajándékozott követelheti a szerződés alapján a teljesítést. A törvény azonban kitér arra is, hogy adott esetben megtagadható vagy vissza is követelhető az ajándék az ajándékozó részéről, amiről mindjárt szót ejtünk.
Lényeges azonban előbb megemlíteni azt, hogy ingatlan ajándékozásánál a tulajdonjog-változást a földhivatalnak is be kell jegyeznie az ingatlan-nyilvántartásba, valamint hogy a szerződésből ki kell derülnie: ingyenes ügyletről van szó, vagyis a szolgáltatással szemben nem áll ellenszolgáltatás. Ezt azonban már az ajándékozási szerződés elkészítésével megbízott ügyvéd intézi.
Meggondolhatjuk magunkat
Mivel a törvény részletesen szabályozza, ezért ki kell térni arra a két kérdésre is, hogy mikor tagadható meg az ajándékozási szerződés teljesítése az ajándékozó által, valamint milyen esetekben követelheti vissza az ajándékot?
A teljesítés megtagadására akkor kerülhet sor, amennyiben az ajándékozó bizonyítani tudja, hogy a szerződés megkötése után saját körülményeiben vagy a megajándékozotthoz fűződő viszonyában olyan lényeges változás állott be, mely miatt a szerződés teljesítése már nem várható el tőle. Itt lehet szó akár vagyon- vagy jövedelemvesztésről, de akár az ajándékozottal való kapcsolatának megromlásáról, stb.
Később sincs azonban minden veszve, ugyanis visszakövetelhető az ajándék, például arra hivatkozva, hogy a szerződéskötés után bekövetkezett változások miatt létfenntartása érdekében szüksége van az ajándékozónak az adott ingatlanra. Itt ugyanakkor feltétel, hogy az ajándék visszaadása a megajándékozott létfenntartását nem veszélyeztetheti. A megajándékozott azonban nem köteles az ajándék visszaadására, ha az ajándékozó létfenntartását járadék vagy természetbeni tartás útján megfelelően biztosítja.
További indok lehet a visszakövetelésre, hogy a megajándékozott vagy vele együtt élő hozzátartozója az ajándékozó vagy közeli hozzátartozója rovására súlyos jogsértést követ el. De még abban az esetben is sor kerülhet visszakövetelésre, ha a szerződő felek számára a szerződéskötéskor ismert olyan feltevés, amelyre figyelemmel az ajándékozó az ajándékot adta, utóbb véglegesen meghiúsul, és e nélkül az ajándékozásra nem került volna sor.
A “feltevés” szó itt talán némi magyarázatra szorul, és legkönnyebben egy példával tehető érthetővé. Tipikus eset amikor ajándékozás történik egy házasságra vonatkozó feltevés miatt, és adott esetben a nászajándék egy ingatlan is lehet, de aztán mégsem kerül sor a házasságra.
Az is fontos, hogy nem lehet visszakövetelni ajándékot, ha az vagy a helyébe lépett érték a jogsértés elkövetése időpontjában már nincs meg, ha az ajándékozó a sérelmet megbocsátotta (megbocsátásnak, illetve a visszakövetelésről való lemondásnak számít, ha az ajándékozó az ajándékot megfelelő ok nélkül hosszabb ideig nem követeli vissza), illetve szokásos mértékű ajándék esetén. Mivel esetünkben ingatlanokról van szó, utóbbi kikötés nem igazán érdekes, ugyanis egy ingatlan a gyakorlatban jellemzően nem tartozik a szokásos mértékű ajándékok körébe.
Milyen esetekben kell illetéket fizetni ajándékozás után?
Ami általában az emberek számára a leglényegesebb az ajándékozási illeték kapcsán, az a mentesség kérdése. Habár számos mentességet felsorol a törvény (1990. évi XCIII. 16. §), a legfontosabb az, hogy egyenes ági rokonok, azaz szülő-gyermek, nagyszülő-unoka, illetve házastárs stb. közötti ajándékozás illetékmentes (2010 óta). Ebből viszont az is következik, hogy az olyan oldalági rokonokat, mint a testvér, unokatestvér, stb. viszont nem illeti meg az illetékmentesség.
Az ajándékozási illeték mértéke egyébként lakóingatlan, illetve hozzá kapcsolódó vagyoni értékű jog esetében 9 százalék. Lényeges, hogy nem csak ingatlan, hanem haszonélvezet ajándékozása is illetékfizetési kötelezettséggel jár. Itt az illeték alapja a forgalmi érték és a haszonélvezet értéke közötti különbözet, mértéke az előbb említett. Ha illetéket kell fizetni ajándékozás után, akkor az illetékkötelezettség az ajándékozási szerződés megkötése napján keletkezik.
Ezek lennének tehát a legfontosabb információk az ajándékozás kapcsán. Aki további részletekre kíváncsi, az a 2013. évi V. törvény 6:235. §, illetve 1990. évi XCIII. 11-17. §-ánál találja őket.
A cseh családok 90 százalékának nem jelentenek gondot a rendszeres havi kiadások, de hányan tudnak félretenni? És mennyiből? 
