Az elhalasztott vásárlások már az idei első negyedévben megtörténhetnek, s ennek előszele, hogy a tulajdonosok nem engednek az árból. Ez egész Európára érvényes. Magyarországon az állami támogatási rendszer átszabása szintén keresletélénkítő hatású, ami megint csak az eladóknak kedvez, legalábbis azoknak, akik korszerű és pár éve épült otthonokat kínálnak - írja a szintén a Klasszis Média Lapcsoporhoz tartozó Mfor.
A lap szerint elég nagy tartományban mozognak a 2024-re várt áremelkedésre vonatkozó elemzői jóslatok: 3-8 százalék közé esnek. Ha a legkisebb jön be, akkor reálértéken csökkenés lehet, de sokkal valószínűbb a sáv felső széléhez közeli érték, ami viszont legalább eléri, de inkább meg is haladhatja a kormány által várt 5,2 százalékos éves inflációt, valamint a jegybank által előrejelzett 4-5,5 százalékos sáv tetejét.
Magyarországon az új lakások átlagára tovább emelkedhet, mint ahogy ez történt mindig, amikor a beruházók a növekvő pluszköltségeket egészben vagy részben átterhelték a vevőkre. További relatív pluszköltséget jelent a CSOK Pluszt felhasználók körében, hogy az 5 százalékos áfa idén már nem visszaigényelhető - idézte fel a változást a lap.
A használt lakások ára differenciáltan változhat. Borítékolható, hogy a 10 éven belül, korszerű gépészettel épült és most piacra kerülő otthonok kis mértékben tovább drágulnak. Ugyanebbe a kategóriába tartoznak a teljes felújításon átesett, 15-20 éve épült lakások és házak. Tovább zuhanhat viszont a felújítást 30-40 éve nem látott, vagy az ennél is régebben épült és szintén elavult lakásoké, házaké - írta a portál.
Az Eurostat szerint a tavalyi harmadik negyedévben a 27 EU-tag közül 10-ben csökkentek, 16-ban viszont nőttek, egyben (Olaszország) stagnáltak az árak 2022 azonos időszakához képest. Az előbbiek csoportját Luxemburg vezeti 13,2 százalékkal, megelőzve Németországot (10,2 százalék) és Finnországot (7 százalék), míg a drágulóknál Horvátország végzett az élen 10,9 százalékkal, a második hely Lengyelországnak (9,3 százalék) a harmadik Bulgáriának (9,2 százalék) jutott. Az utóbbiaknál a drágulás ugyanakkor nem azért következett be, mert egészségesebbek lennének, mint a vezető nyugatiak, hanem azért, mert egyrészt alacsonyabb volt a bázis, másrészt például a lengyeleknél igen jelentős még mindig az áttelepült ukránok kereslete (egy 700 ezres tömegről van szó – a szerk.).
Az Eurostat a 2010 és 2023 közötti időszakot is összehasonlította. Kiderült, hogy
a Fidesz másodszori hatalomra jutása óta 185 százalékkal kerülnek többe a lakások, ezt a mutatót csak Észtország múlja felül 210 százalékkal.
Mögöttünk a sorrend: Litvánia (158 százalék), Lettország (141 százalék), Ausztria (123 százalék), Csehország (122 százalék), Luxemburg (107 százalék). Három országban negatívba fordultak az árak, itt Görögország vezet -14 százalékkal, utána jönnek az olaszok -8 százalékkal és a ciprusiak -2 százalékkal.
Néhány forintos árváltozás jöhet. 
