Az alapítványi értékmentésnek nagyon fontos és egyben látványos területe az ingatlanfejlesztés, amelynek során Budapest ikonikus, de elhagyatott, romos állapotú épületeit sikerült nemcsak magas színvonalon felújítani, hanem új funkcióval is felruházni és egyben pezsgő szellemi életet kialakítani bennük.
Hét év, hét ikonikus épület
• Budai Óvárosháza
• Ybl Vízház
• Úri utca 72. - Budapest Centre for Long -term Sustainability (BC4LS)
• Kecskeméti campus
• Kálmán Imre utca 20.
• Oktatási és Konferenciaközpont – Balatonakarattya
• Postapalota - Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpont
Budai Óvárosháza
A budai várban álló egykori városháza épülete Bölcs Várként újult meg és lett a szellemi, tudományos élet új központja, a doktori programok, valamint a Pabooks könyvkiadó otthona. Az épületet igyekeztek mindenki előtt megnyitni, így amikor lehetőség van rá gyermekprogramokat, épületsétákat rendeznek. Külön büszkeségre ad okot, hogy a Bölcs Vár magas színvonalú műemléki felújítását több rangos szakmai díjjal is elismerték.
A Bölcs Vár így 2019-ben elnyerte az UNESCO nemzetközi műemlékvédelmi szervezete által alapított ICOMOS-díjat, a magyar építészeti kultúrát és értékeket megőrizni hivatott építészeti alkotásokat elismerő Pro Architectura díjat, a Budapest Főváros Önkormányzata és a Budapesti Építész Kamara által közösen kiadott Budapest építészeti nívódíjat, valamint 2019-ben már tizenkilencedik alkalommal meghirdetett Építőipari Nívódíjat is.
Ybl Vízház
Az alapítványi értékmegőrzés másik jeles példája a Várkert Bazár előtt álló egykori, Ybl Miklós által tervezett Vízház felújítása. A városrész rehabilitációja során felújított Várkert Bazár mellett elhanyagoltan árválkodó kioszk történetében 2016 hozott fordulatot, amikor a ház alapítványi tulajdonba került. A rekonstrukció során egy olyan létesítmény kialakítása volt a cél, amely a művészek, művészetek számára is új, izgalmas lehetőséget kínáló tereket kínál. Ebből született meg az Ybl Budai Kreatív Ház koncepciója: a világörökség részeként műemléki védettség alatt álló épület kulturális és közösségi találkozópont legyen, kapcsolódjon be a főváros művészeti életébe, magas színvonalon biztosítson helyet a kortárs kultúra és a művészetek befogadásához, de térjen vissza falai közé a vendéglátás.
A másfél évig tartó kivitelezési munka során speciális technológiákat alkalmaztak, az aprólékos külső és belső, a műemlékvédelmi szempontokat kiemelten kezelő helyreállításon túl. A Pallas Athéné Alapítvány a műemléki épület felújításán, a szellemi tőke megőrzésén, gyarapításán túl a kortárs képzőművészet és az ázsiai kultúra bemutatását is vállalta az Ybl Budai Kreatív Házban. Így a múlt építészeti értékeit megőrizve egy modern hangulatú kulturális központ nyitotta meg kapuit 2018 májusában. A ház átadása óta 29 tárlatnak adott otthont, míg havonta átlagosan 2000 látogató érkezik.
Úri utca 72 – A hosszú távú fenntarthatóság budapesti központja
A budai Várnegyed egyik ikonikus saroképülete hosszú ideje üresen állt, állapota rohamosan romlott. Néhány éve a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) megvásárolta az ingatlant, és megkezdte rekonstrukcióját. A gazdag múltra visszatekintő ház egykor a katonai kincstár tulajdonába tartozott, a feltételezések szerint volt plébánia, köztisztviselői bérház, a második világháború során búvóhely és a Magyar Nemzeti Bank értékeinek a védelmét is szolgálta.
A Magyar Nemzeti Bank és az Úri utca 72. közös története 1936-ban kezdődött, amikor a jegybank akkori alelnöke megvásárolta és a pincében aranytrezort, illetve koronatrezort alakítottak ki. A II. világháború után a Magyar Nemzeti Bank egyszer már újjáépítette, majd 2015-ben a jegybank alapítványa vásárolta meg a borzasztó állapotban lévő, omladozó sarokházat. Ekkor már tíz éve üresen állt. Most, a felújítás után, az alapítvány újra át tudja adni a tudománynak és a közösségnek.
A többéves előkészítés és két évig tartó rekonstrukció eredményeként oktatási-tudományos funkciót lát el az épület, amely a PADME szerteágazó tevékenységének ad majd helyet, valamint egy új, a fenntarthatóságra fókuszáló tudományos központ kezdi meg benne a működését.
A Neumann János Egyetem Szenátusa és a PADME közösen hozta létre a Centre For Long-term Sustainability (központ a hosszú távú fenntarthatóságért), amely speciális kutatási- és ösztöndíjprogramot indít, együttműködésben akadémiai és szakmai partnereivel. A program célja annak ösztönzése, hogy a hazaiak mellett, külföldi kutatók is nemzetközi hatást kiváltó publikációkat, munkákat tegyenek közzé a fenntarthatósággal összefüggésben. Ennek részeként összekapcsolja és közelebb hozza a magyar és nemzetközi tudományos életet ebben a témában. Szándék, hogy a felújított ház közösségi tevékenységeknek az otthonává váljon, ugyanis mindenki számára szeretnék elérhetővé tenni az épületet. Így például épületsétákat, gyerekprogramokat szerveznek, valamint rendszeresen könyvbemutatókat tartanak.
Kecskeméti Campus
A Magyar Nemzeti Bank alapítványi tevékenységének kezdetektől fogva missziója a hazai oktatás színvonalának emelése, a tudásmegosztás ösztönzése. Az MNB küldetésének tekinti a honi pénzügyi és közgazdászképzés felkarolását is, amelynek részeként célul tűzte ki egy egyetemi campus létrehozását Kecskeméten.
A PADME jogelődje 2015-ben megvásárolta az akkori főiskolával szemközti, 5,5 hektáros ingatlant, amely telken kezdődhetett el az új campus kialakítása. A tervezéskor fontos szempont volt a modern oktatástechnológia mellett, hogy az épületek megépítése során környezetbarát megoldásokat alkalmazzanak. Az ingatlant úgy alakították ki, hogy a lehető legalacsonyabb legyen a környezetterhelése, vagyis hosszú távon gazdaságosan, fenntartható módon legyen üzemeltethető.
A tervezők két különleges, Európában is egyedülálló elemet álmodtak meg - az előadótermet és az aulatérbe függesztett 88 tonnás acél Tőzsdetojást -, amelyek jelentős hozzáadott műszaki és esztétikai értékkel gyarapítják a campus épületét.
A Tőzsdetojás két egymás felett elhelyezkedő termet foglal magába. A felső szinten egy 24 fős, tőzsdei szimulációra alkalmas oktatótermet alakítottak ki, az alsó részen pedig egy tanulóteret. Az építészeti kuriózum nem csak a látogatók, hallgatók és oktatók figyelmét keltette fel, de a szakma 2020. májusában nívódíjjal értékelte. Az épületben 2019 októberében, a Neumann János Egyetem Gazdaságtudományi Karának MBA-képzésével kezdődött meg az oktatás.
Kálmán Imre utca 20.
A magas presztízsű, Budapest világörökségi védőövezetének részét képező, műemlék jelentőségű területen fekvő épület 2014-ben került alapítványi tulajdonba. A százéves belvárosi műemlék ekkor már két éve állt üresen. A felújítás 2015 augusztusában kezdődött. A megvételkor ugyan elfogadható műszaki állapotban volt, ám az új funkció és az elavult gépészeti és elektromos berendezések miatt – főbb épületszerkezetek megtartása mellett – teljes körű rekonstrukcióra volt szükség. Az épület homlokzata örökségvédelmi értéket képvisel, így annak helyreállítása nagy gonddal, előzetes kutatások, alapos előkészítések és a műemléki hatósággal való konzultáció után kezdődött meg. Belső átalakítása pedig az új bérlő elvárásainak megfelelően és az ő biztonsági előírásaira vonatkozó sztenderdjei szerint történt. 2020 tavaszától egy nemzetközi világszervezet regionális központja kapott helyet Budapest egyik legszebb, az itáliai reneszánsz stílusjegyei szerint épített házban.
Oktatási és Konferenciaközpont – Balatonakarattya
A balatonakarattyai 6 hektáros ingatlan 2015-ben került alapítványi tulajdonba. A terület korábban hosszú évtizedeken át a gyerekek és fiatalok üdültetésére szolgált, jellemzően a nyári szünidőben. A különleges adottságú területre oktatási és rekreációs központot tervez az alapítvány, a társadalmi felelősségvállalásának megfelelően. Ez a központ a közép- és felsőoktatásban tanuló fiataloknak és más továbbképzésben résztvevőknek biztosít majd korszerű oktatási helyszínt, és mindezek mellett a hazai és a nemzetközi szakmai és konferenciaturizmus vérkeringésébe is bekapcsolódik.
Az MNB alapítványi tevékenységének fontos eleme a felnőtt lakosság pénzügyi tudatosságának és tudásának növelése, így ezen a területen a tájékoztatás, ismeretterjesztés, felzárkóztatás is része a balatonakarattyai intézmény missziójának. Az Oktatási és Konferenciaközpont lehetőséget biztosít majd az érdeklődők számára, hogy megismerjék a legújabb FinTech-szolgáltatásokat és fejlesszék magukat a használatuk terén.
Postapalota - Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpont
Budapest egyik legforgalmasabb közlekedési csomópontjában, a Széll Kálmán téren álló Buda Palota az 1920-as években épült a Magyar Királyi Posta irodaházaként. A föld alatti részekkel együtt 11 szintes, 18 500 négyzetméter hasznos területű épület története során többször súlyos károkat szenvedett. Miután a Magyar Posta 2008-ban eladta és kiköltözött belőle, évekig üresen állt, állaga gyorsan romlott.
A Pallas Athéné Alapítvány 2016-ban vásárolta meg a történelmi épületet és megkezdte teljes rekonstrukcióját. Ennek során mindig is az volt a cél, hogy az egykori Postapalota visszanyerve eredeti szépségét, korszerű irodaházként szülessen újjá. A már zajló felújítás során, 2018-ban a Magyar Nemzeti Bank vásárolta meg a Buda Palotát. A folytatódó rekonstrukció nyomán 2022-ben a főváros egyik legszínvonalasabb műemlék jellegű irodaháza nyitotta meg kapuit az épületben, ahová az MNB pénzügyi szervezetek felügyeletéért és a fogyasztóvédelemért felelős szervezeti egysége költözött. A Buda Palota helyet ad a világszínvonalú Pénzmúzeumnak is, így az épület nyitva áll a nagyközönség előtt is. A beruházás részeként egy, a környék közlekedését segítő gyalogos átjárót is kialakítottak, amely a Széll Kálmán teret a Sándy Gyula közön keresztül köti össze a Krisztina körúttal.
Az értékmentő munka során folyamatosan az volt a cél, hogy a közös gondolkodás, a tervezés, majd maga a rekonstrukció után a szóban forgó épületek újjászületve, vadonatúj funkcióval, a kultúrát és a tudományt szolgálják. Ezt jól tükrözi, hogy az ingatlanok építészei számos szakmai díjat kaptak és kapnak azóta is.
Vagyongazdálkodás
Az értékmentő munka eredményességét is mutatja, hogy a Pallas Athéné Alapítványnak és jogelődjeinek juttatott, összesen 266,4 milliárd forint vagyon 2022. március 31-re 280,8 milliárd forintra gyarapodott. Az alapítvány és az általa alapított gazdasági társaságok 243,8 milliárd forintot befektetési jegyben, 2,7 milliárd forintot ingatlanban, 21,8 milliárd forintot bankbetétben, valamint 12,5 milliárd forintot vállalati kötvényekben tartanak.
Több százezer ember maradt áram nélkül. 
