Ilyenek lesznek a családi házak
A bemutatott házon a falak jól hőszigeteltek, a hőszigetelő anyag farost, vályog és kender. Ezek előnye az, hogy teljesen újrahasznosíthatók. A jó hőszigetelés miatt a házat géppel kell szellőztetni, amelyet hőcserélővel oldottak meg, hogy az elhasznált meleg levegő felmelegítse a beszívott friss levegőt.
A szellőzés, a fűtés és a világítás számítógéppel vezérelt, amit a látogatók is kipróbálhatnak. Az ablaküvegre pedig olyan bevonatot vittek fel, amely villanyárammal fűti a lakást.
Hét év múlva itt a jövő
Az uniós előírások szerint 2021-től már csak passzív házakat lehet építeni a közösség területén. Ez azt jelenti, hogy akkortól a lakás minden egyes négyzetméterét ki lehet fűteni 15 kilowatt energiával egy szezonban. Fűtőanyagban ez 1,5 köbméter földgázt, vagy 1,5 liter fűtőolajat jelent.
Az átmeneti időben is szigorodnak a lakóépületekkel kapcsolatos energetikai előírások. A Magyar Közlönyben március elején jelent meg az a belügyminiszteri rendelet, amely előírja, hogy ha uniós vagy nemzeti támogatási forrás is szerepel a felújításban, vagy pedig az új lakás építésében, akkor közel nulla energiaigényűvé kell tenni az épületet.
A közel nulla energiaigény azt jelenti, hogy költségoptimalizáltan a leghatékonyabbá kell tenni az épület energiafelhasználását, továbbá a felhasznált energia egynegyedének megújuló forrásból kell származnia. A megújuló energiát - napelemmel, napkollektorral, hőszivattyúval - az épületben vagy annak közelében kell előállítani.
Erre a névre neveznék át az M1-es metróvonal „Bajza utca” megállóját Kovács Gergelyék. 
