Az idén egyébként 105 ezer lakás cserélt gazdát, az Otthon Centrum becslései szerint ez 2,3 százalékkal több mint a tavalyi évben. A legnagyobb forgalom még 2003-ban volt 270 ezer adásvétellel, idén csak 9 ezer új otthon épült.
A kormány is beszállna
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) decemberi közgyűlésén beszélt arról, hogy a kormány célja, hogy évente újból 40 ezer lakás épüljön.
Ezt többek közt a szocpol kibővítésével szeretnék elérni, jövőre már egy gyerek után is jár 500 ezer forint támogatás, ami használtlakás vásárlására is igénybevehető. A miniszter szerint ezek forgalmának növelésével ugyanis élénkíthető a lakáspiac, ami majd kihat az új lakások építésére is.
Alacsony lakásáfa a kulcs?
Az új lakások vásárlásához, építéséhez stabil jövedelem és megfizethető hitel szükséges - állítják a szakértők, akik azt javasolják, hogy a hitel kamata ne legyen magasabb 2-3 százaléknál, a felvevője pedig legyen biztos abban, hogy lesz munkahelye - és elegendő jövedelme - a futamidő alatt.
A szakértők továbbá vagy a lakásépítés áfájának drasztikus lecsökkentését, vagy a magas áfa állami ellensúlyozását javasolják.
Ilyen javaslatot fogalmazott meg egyébként a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE) és a Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség (MÉASZ) is.
Megint a panelek lehetnek népszerűek
A GKI évente kétszer szervez felmérést a vállalatok, az ingatlanokkal foglalkozó cégek (fejlesztők, forgalmazók, tanácsadók és üzemeltetők), valamint a lakosság ingatlanpiaci terveinek, szándékainak és kilátásainak feltérképezése céljából.
Az indexek viszonyítási alapja a 2006-2010 között regisztrált átlagos állapot, ehhez képest a lakáspiaci index idén ősszel 115 ponton állt Budapesten és 109 pontot országosan. A tavaszi felméréshez képest az előbbi 4, míg az utóbbi 3 ponttal magasabb.
Az index értéke megközelíti a válság előtti csúcspontot, de ez nem arra utal, hogy a piaci szereplők egy újabb aranykor bekövetkezését várják, csak a jelenlegi szinthez viszonyított élénkülést jelez.
Úgy tűnik, hogy a panelek lehetnek a népszerűek, az ingatlanos cégek különösen az ilyen típusú fővárosi lakásoknál várnak fellendülést, míg a családi házak iránti kereslet stagnálni fog a következő egy évben. A GKI tavaszi felmérésben ezer családból csak kilenc válaszolta azt, hogy biztosan épít vagy vásárol lakást egy éven belül. Októberben ez a szám hatra csökkent. Felújítást viszont egyre többen terveznek, itt egy százalékkal 23-ra nőtt a mutató.
Nyugat húzhatja az árakat
Budapesten 0,7 és 1 százalékos növekedést várnak a használt-, illetve az újlakások piacán az elkövetkező egy évben. Ez majdnem azonos az országos átlaggal, a használtlakásokért a nagyobb képet nézve 1,1 százalékkal fizetnek majd többet. Ezt egyébként a nyugat-magyarországi mutatók húzzák fel, például Sopron környékén 2,2 százalékos használtlakás áremelkedésre lehet majd számítani.
Európában legolcsóbb
Budapesten a használt téglalakások átlagos ára jelenleg 289 ezer forint négyzetméterenként, a használt paneleseké 180 ezer, míg a családi házaké 218 ezer forint, fajlagosan. Kelet-Magyarországon a fajlagos ár - az előbbi sorrendben - 174 ezer, 128 ezer, illetve 141 ezer forint. Ugyanez Nyugat-Magyarországon: 175 ezer, 142 ezer illetve 129 ezer forint négyzetméterenként. Az idei áremelkedés 2,5 százalékos volt - az OC adatai szerint.
Közép-Európában a lakások átlagára Magyarországon a legalacsonyabb, a négyzetméterenkénti ár csupán 917 euró, míg a legmagasabb Csehországban, ahol egy négyzetméterért 1186 eurót kell fizetni, a Deloitte Zrt. elemzése alapján.
1800 százalékos növekedés itt, soha nem látott rekord ott. 
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
