Az utóbbi években új lendületet kaptak a kínai-brit üzleti kapcsolatok. Főként a londoni és manchaster-i ingatlanbiznisz iránt mutatnak érdeklődést a kínai milliárdosok. Londonban hagyományosan könnyű építési engedély szerezni, a város liberális építési szabályzata és üzleti környezete igencsak kedvez az ingatlanbefektetéseknek.
A brit politikusok pártállásra való tekintet nélkül támogatják a kínai tőke megjelenését az országban. Boris Johnson, London polgármester azt mondta: a város lakossága tízévente egymillió fővel gyarapszik, amivel egyrészt lakásgondok járnak, de mind több munkahelyre és irodára is szükség van, s ehhez sok-sok tőkére.
A kínai befektetések Nagy-Britanniában 2012-ben elérték a 4 milliárd dollárt (871 milliárd forint), ami éves összehasonlításban 80 százalékos bővülés. London az Egyesült Királyságba irányuló kínai befektetések 60 százalékának célállomása.
Boris Johnson, London konzervatív polgármestere kitörő örömmel köszöntötte az egyik új, londoni építkezés kínai befektetőjét. A polgármester az új infrastrukturális beruházásokra kíván összpontosítani. Londonban 33 olyan területet jelölt ki, ahol a városfejlesztés részeként lakóingatlanokat, s hozzá infrastruktúrát építtetne.
Johnson kitartó toborzója a kínai befektetőknek, míg 2004-ben mindössze nyolc kínai vállalat fektetett be, tavaly már 27 cég. Ugyanakkor az elmúlt tíz évben kevéssel több mint 150 kínai vállalkozás iratkozott fel a londoni befektetők listájára, miközben az Egyesült Államokból 300-zal többen voltak, Indiából pedig összesen 207-en.
Legutóbb egy kínai építési vállalatóriás építhet üzleti negyedet Manchesterben. A csaknem 1,3 milliárd dollár értékű üzletről hétfőn számoltak be a kínai lapok.
Az Egyesült Királyság harmadik legforgalmasabb légikikötőjének fejlesztéséről a kínai látogatáson tartózkodó George Osborne brit pénzügyminiszter Twitter-üzenetében azt írta: a 2012-es londoni nyári olimpiai játékok létesítményeinek megépítése óta "az egyik legnagyobb" horderejű beruházás, amely 16 ezer munkahelyet teremt majd a térségben.
A Beijing Construction Engineering Group és brit partnervállalatai, köztük a repteret üzemeltető MAG közös közleményben hozták nyilvánosságra együttműködésüket a majdan 61 hektáron elterülő "Airport City" megépítésére.
A mostani üzletet a kereskedelemben és a kölcsönös befektetésekben erősödő kínai-brit együttműködés újabb "ékes" példájaként emlegetik. Kína és Nagy-Britannia 2010-ben megállapodott abban, hogy 2015-re megháromszorozzák kereskedelmi forgalmukat, vagyis elérik a 100 milliárd dollárt.
Miközben Nagy-Britannia a kínai befektetések legvonzóbb európai célpontja, a kínai híradások megemlítik, hogy brit vállalatok szintén lehetőséghez jutnak kínai infrastrukturális beruházásokban, ugyancsak milliárd dolláros nagyságrendben Sanghajban és Pekingben egyaránt.
A brit kormány célja, hogy megerősítse a londoni City mint pénzügyi központ szerepét a kínai deviza, a renminbi számára is. Ez lehetővé teheti a kínai bankok számára, hogy ne a brit, hanem a kínai szabályozás alapján működjenek Londonban.
A Financial Times szerint ugyanakkor ezzel azt kockáztatja a brit pénzügyminiszter, hogy felbőszíti a leánybanki formában, vagyis brit követelmények szerint Londonban működő egyéb nemzetközi nagybankokat.
Tomac helyett Vestea próbál eredményt elérni. 
A magyar eszközök most immunisak a globális válságra – Klasszis Podcast
Uniós pénzek, hozamok és a hatékonyság csapdája – Klasszis Podcast
