Az idei forgalom már az első 10 hónapban szinte elérte a tavalyi teljes éves lakáseladási volument, amely a KSH legfrissebb elemzése szerint 88 700 volt. A Duna House becslése alapján az idei teljes forgalom 21 százalékkal erősebb eddig, mint a tavalyi első tíz hónapban, így amennyiben az utolsó két hónap is hasonló intenzitást mutat, a 2014-es teljes volumen könnyen meghaladhatja a 100 ezres adás-vételi mennyiséget.
Nemcsak a tranzakciók mennyisége, de a kereslet is rekordszinten volt októberben. A végtörlesztést leszámítva ilyen kereslet 2010 elején volt utoljára, a válságot követő piaci zuhanás utolsó szakaszában.
Mennyi egy panel? Attól függ, hogy hol
Az utóbbi hónapoktól eltérően kissé elváltak egymástól a megvásárolt panelek árai az ország két felében. Keleten 124, nyugaton 140 ezer forintot fizettek ezekért négyzetméterenként. A téglalakások esetében 153 és 177 ezer volt az októberi átlagár. Budapesten a megvett panelek átlaga hasonló lett, Pesten 190 ezer, Budán 201 ezer forint volt az átlag.
A téglalakásokat a budai oldalon vették a legdrágábban, 366 ezerért négyzetméterét, a Belvárosban pedig 335, Pesten 247 ezret fizettek.
A lelakott kell
Érezhetően megnőtt a budapesti vevők igénye a rosszabb, felújítandó ingatlanok iránt, hiszen több mint minden harmadik eladott lakás ilyen állapotú volt. Hasonló mértékben vásárolták ezeket Nyugat-Magyarországon is, viszont a keleti oldalon csak minden negyedik volt ilyen. Újépítésű ingatlan továbbra sem tesz ki túl nagy arányt a piacon.
|
| Minőségi referencia |
Ezek a budapesti kerületek futnak
Bár csökkent 1 százalékot, de még így is a vevők ötöde az, aki szívesen költözne a XIII. kerületbe, amely így továbbra is a legnépszerűbb kerület a fővárosban. Második lett alig lemaradva a VI. kerület, amelyet szintén apró lemaradással követ a XIV.
A népszerűségi lista végét továbbra is a déli kerületek zárják, vagyis a XXI., XXII. és XXIII., melyeket a leendő vásárlók legfeljebb 3 százaléka jelöl meg lehetséges célpontnak.
Megy az alkudozás
Régóta nem volt mérhető már 20 százalék fölötti, összesített árcsökkentési kényszer az eladott ingatlanokban. A Duna House elemzése alapján októberben a legmagasabb érték a vidéki családi házak esetén volt, ahol 5 százalék irányár csökkentés után a vevők további 11 százalékot alkudtak, de tavaly még ezek az értékek is jóval magasabbak voltak.
Másik véglet volt a budapesti paneleké, amelynél mindössze 1 százalékos átlagos árkorrekcióra volt szükség és a vevők is csupán 4 százalékra alkura voltak képesek. Vidéken sem volt sokkal magasabb, itt 2 százalékcsökkentés és 6 százalék alku volt az átlag. A téglalakások esetében is csupán 1-2 százalékkal lettek magasabbak ezek az értékek.
Veszik, de minek?
Kiugróan magas volt a befektetői jelenlét a fővárosban, miután a vevők 37 százaléka vallotta magát annak. Ebben szerepet játszott egy most átadott 100 lakásos társasházi projekt, amelyben a villámgyorsan eladott első 80 lakás egy részét ilyen céllal vásárolták.
Átlagos költésük valamivel 16 millió forint fölött volt. Rajtuk kívül minden negyedik ingatlant elsőlakás vásárló vett meg. Vidéken csak minden ötödik ingatlant vett befektető és csupán 7 millió alatti átlagon költöttek. Minden negyedik vevő azért vásárolt, mert nagyobb lakást szeretett volna, mégpedig átlag 100 m2 körülit, amiért 13,4 milliót fizettek. Legnagyobb csoport 27 százalékos aránnyal az elsőlakás vásárlóké lett vidéken, nekik 63 m2-es ingatlanra volt szükségük, melyet 7,8 millió körüli átlagáron vásároltak meg.
Ezért adják
Októberben mind Budapesten, mind vidéken a leggyakoribb eladási ok az örökölt ingatlanok értékesítése lett. A fővárosban az eladók 39 százaléka értékesített örökséget, átlag 13,5 millió forintért. Ugyanitt minden harmadik eladó nagyobb lakás vásárlása miatt adta el a régit, kisebbe viszont csak az eladók 12 százaléka költözik.
A vidéki örökösök az eladói oldal 35 százalékát tették ki, ők átlag 7 millióval gyarapodhattak. Itt is minden harmadik eladó nagyobbat szeretne, 65 négyzetméteres lakásukat adták el 10,2 milliós átlagon. Kisebbe a vidékiek 17 százaléka menne, ők 110 m2-es lakásaiktól váltak meg 15,5 millióért.
Vidéken (Közép-Mo.-on kívül) az eladott ingatlanok 41 százaléka volt 40-60 m2 közötti, minden negyedik pedig 60-80 közé esett. A tranzakciók fele esett az 5-10 millió közötti sávba, 25 millió felett azonban csak az adás-vételek 5 százaléka jutott. Pest megyében azonban már 11 százalék vásárolt 25 millió forint felett, ezen belül 2 százalék volt, aki 40 milliónál is többet költött.
Kelendő a luxus?
Meglepő adat jött a Budapesten történt tranzakciók részéről, ugyanis kiemelkedően sokan vásároltak kifejezetten drága kategóriában. Budán a vevők 27 százaléka vásárolt 400 ezer Ft/m2 árú ingatlant, amíg tavaly októberben a vevők csupán 5 százaléka választott ilyet. Pesten is ugrott ez a sáv, bár nem ilyen mértékben, itt tavaly 4 százalék választott drágábbat, idén októberben pedig 7 százalék – írja a Duna House elemzése.
Folytatódik a kamatstop, bár máshol jobban hasznosulnának az erre költött milliárdok. 
Lengyel, magyar – két tőzsdei jó barát
Rossz esetben a forint és a BUX is megsínyli majd a választásokat
