|
| Új építésű, eladó lakások. Mellette egy már lakott, új társasházi épület a főváros IX. kerületében. Kép forrása: MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba |
A GKI ingatlanpiaci kérdőíves felmérésének eredményei arra utalnak, hogy az ingatlanforgalmazó, fejlesztő és tanácsadó cégek 84 százaléka szerint a csok kisebb-nagyobb mértékben, de egyértelműen élénkíti a lakásépítést. A csok-lakásokat viszont fel is kell építeni, ezért az sem lényegtelen, hogyan vélekednek az építőipari termelők a közeljövőről, hogyan alakulnak várakozásaik.
A GKI havonta méri fel az építőipari vállalkozások kilátásait. E felmérés-sorozat legfontosabb hozadéka az a bizalmi index, amely a vállalatok következő három hónapra vonatkozó kilátásait sűríti egyetlen számba.
|
Bizonytalanság a piacon A félresikerült kommunikáció és az ebből eredő félreértések viszont felhajtották az ingatlanárakat, még azokon a területeken és azon lakástípusok esetében is, ahol tényleg esély sincsen arra, hogy ott és azon ingatlanoknál a csok valaha is éreztesse közvetlenül a hatását - mondja Balla Ákos, a Balla ingatlanirodák ügyvezető-tulajdonosa. Részletek >>>> |
Az ábrán jól látható, hogy míg 2014-ben az építőipar egészében a lakásépítő cégekénél derűlátóbb kilátások voltak regisztrálhatók, addig 2015-ben és 2016 eddig eltelt részében a lakásépítők már valamivel optimistábbak az építőipar átlagánál. Azaz a csok egy amúgy is javuló kilátású piacot élénkít. A lakásépítők már a csok által nyújtott lehetőségek tavaly év végi jelentős bővítése előtt is derűlátóbbak voltak az iparági átlagnál. Ezt az optimizmust a tényszámok is alátámasztják, a kiadott építési engedélyek száma ugyanis már 2015-ben is emelkedett.
Újra drágultak a lakások
Kissé más a helyzet a várható értékesítési árak esetében. 2014-ben és 2015-ben sem a lakásépítés, sem a teljes építőipar területén nem volt érzékelhető felfelé irányuló árnyomás. Az idei év elején viszont megugrottak az árvárakozások, ami – hosszú évek tapasztalatát figyelembe véve - nem is szokatlan.
Megkaparintják a hasznot
Csakhogy míg az építőipar egészében májusra teljesen megszűnt az áremelési nyomás (azaz az áremelést és csökkentést tervező vállalatok aránya lényegében megegyezett), addig a lakásépítő cégek körében fennmaradt az áremelést tervezők túlsúlya.
E különbség kialakulásában valószínűleg nem elhanyagolható a csok szerepe, a cégek a bőkezű állami támogatás egy részét mindenképpen meg akarják szerezni, s erre az áremelés alkalmas eszköznek látszik - olvasható a GKI elemzésében.
A Török Áramlatról. 
