Az első félévben az országos lakóingatlan-forgalom 3 százalékkal csökkent az előző esztendő hasonló időszakához képest. Az év első felét két ellentétes negyedév fémjelezte: míg az első három hónap – a végtörlesztés következtében – 10 százalékos forgalomélénkülést hozott, addig a második negyedévet – éppen az előre hozott vásárlások miatt – átlagosan 15 százalékos csökkenés jellemezte.
Összességében a vizsgált fél évben a megyék közül kilencben nőtt, tízben csökkent az adásvételek száma. Szembetűnő a dél-dunántúli forgalmi visszaesés, ami azonban például Tolna megyében egyértelműen magyarázható a mostani elemzéshez bázisként szolgáló 2011-es, kivételesen magas forgalommal. Budapesten összességében négy százalékkal csökkent a tranzakciószám a vizsgált időszakban. Nyolc kerületben nőtt a forgalom, 15-ben pedig csökkent - derült ki az OTP Lakóingatlan Értéktérképéből.
Lassan emelkednek az árak
Az OTP Jelzálogbank ingatlanpiaci vezető elemzője szerint ugyanakkor egyértelműen pozitív jel, hogy az árak lassan emelkednek. Az első negyedévet ugyan még 1,7 százalékos árcsökkenés jellemezte – ennek oka szintén a végtörlesztésben keresendő –, ám a második negyedévben már csekély áremelkedést mértek. Ami a vidéki ingatlanpiacot illeti, az első félév egészében 12 megyét jellemezte pozitív irányú elmozdulás. Érdekesség, hogy számos megyében látványosan elvált egymástól a megyeszékhely és a többi település árváltozása. Ilyen például Veszprém megye, ahol összességében 6 százalékos áremelkedést mutatnak a számok, míg Veszprém városában 2 százalékos csökkenést. Budapesten 2 százalék körüli volt az idei első féléves árcsökkenés év/év alapon mért üteme. Ezen belül mindkét negyedévben külön-külön is hasonló értéket kapunk. Áremelkedést a IV., a XIII., valamint a XIV. kerület produkált, a legnagyobb csökkenés pedig a VIII., a X. és a XXII. kerületet jellemezte.
Különbségek erre-arra
Területi összehasonlításban a megyék rangsorát Somogy vezeti 201 ezer forint/m2 átlaggal. Ettől Pest megye 13 ezer forinttal marad el, majd Hajdú-Bihar és Győr-Moson-Sopron következik 173, illetve 171 ezer forint/m2-rel. A 100 ezres négyzetméterárat egyedül Nógrád megye nem éri el (82 ezer forint/m2); 130 ezer alatt pedig Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok, valamint Békés és Komárom-Esztergom megyék szerepelnek. 2011-hez képest a legolcsóbb és legdrágább megyei átlagok közötti abszolút különbség valamelyest nőtt (2,5-szeres), míg a kistérségi árkülönbség jócskán megugrott (8,8-szorosra).
Megőrülnek a panelekért
Egyre nagyobb szeletet hasítanak ki az adásvételekből a lakótelepi lakások, ami vélhetően az elmúlt évek egyre látványosabb vevői árérzékenységének köszönhető. Mutatja ezt, hogy 2008-ról 2012-re Budapesten nagyjából 20-ról 25 százalékra, míg a megyeszékhelyeken 30-ról 35 százalékra nőtt a lakóingatlan-forgalmon belüli részesedésük. Budapesten a XV. kerületben a legjelentősebb, az összes adásvétel nagyjából kétharmada a lakótelepi lakás forgalom. Ezt a III., majd a X. kerület követi 45-50 százalék közé tehető aránnyal. Vidéken az összforgalomból 40 százalék felett részesednek a lakótelepi lakások Kaposváron, Pécsett, Szegeden, Székesfehérváron és Tatabányán. A kerületi/települési átlagárat a 2011-es és a 2012. első félévi eladások összessége alapján vizsgálva, átlagosan a XI. kerületben legdrágábbak a lakótelepi lakások (212 ezer forint/m2). A megyeszékhelyek rangsorát Székesfehérvár vezeti, a legolcsóbb pedig Salgótarján.
Szinte az egész unióban vaskos volt a drágulás. 
